Bevezetés

A magyar botanikai irodalomban egyetlenegy növénycsoport sem részesűlt olyan mostoba bánásmódban, mind a Thallophyták egyik nagy csoportja, az Algák és ezek között különösen a Chara-félék, Characeák, melyek egyrészt nem is oly ritka növények, mert hazánknak úgyszólván minden kisebb-nagyobb állóvizében, sőt még a lassabban folydogáló patakokban is előfordulnak: másrészt pedig nem is mikroszkópi, hanem szabad szemmel tisztán észlelhető növények, sőt társaságban élvén, s nem ritkán hatalmas zöld gyepeket alkotván a víz tükre alatt, a buvárnak úgy mint laikusnak egyenesen szemébe ötlenek. És mégis mi az, mit a magyar botanikai irodalom ezekről felemlít? mindössze nehány floristikai feljegyzés egy-két fajról, a lehető legrövidebb módon, többnyire csak a puszta nevek felemlítésére való szorítkozással, behatóbb észleleteket vagy ismertetéseket pedig egy adalék sem hoz.

Az egész növényországban talán egyetlenegy növénycsoport, vagy növénycsalád sincsen oly behatóan átvizsgálva s átkutatva, mint éppen a Chara-félék, melyeknek nemcsak anatómiai szerkezetét, morphologiáját egyáltalában és élettanát is a legkisebb részletekig ismerik már, hanem fejlődésök minden mozzanatát, a spóra csirázásától a megérleléseig a legpontosabban nem egy, hanem számos idetartozó fajon egybehangzóan megállapították.

Nem annyira a botanikai irodalmat általában, tehát új adatokkal gazdagítani, mint inkább a magyar botanikai irodalmat egyrészt az idegen irodalomban már meglevőkkel bővíteni, másrészt pedig hazánk növényzeti viszonyait ez irányban is némileg feltüntető adatokkal kiegészíteni: czélja e munkának.

Hogy mennyire érte el a dolgozat ilyetén kettős czélját, a szakemberek szives itéletére bizom. Jól érzem ugyan, hogy munkám kidolgozásának látszólagos aránytalansága talán némi elitélő észrevételekre is szolgálhatna okot; azonban erre nézve legyen szabad egyrészt munkám tárgyára utalnom, másrészt pedig felemlítenem, hogy a mi hazánk ez irányban még nagyon is hiányosan átkutatott egy ország. Csekély számú és sokszor nem is egészen megbizható régibb adatok állottak rendelkezésemre, s ezeket is több esetben csak mintegy kiegészítőleg lehetett használni a saját gyüjtéseim eredményezte és a rendelkezésemre bocsátott anyag mellett. Tehetségemhez mérten elkövettem mindent, hogy munkám nemcsak a kivánalmaknak megfeleljen, hanem kezdőnek is segítségére legyen, őt a Characeae-k ismeretébe, meghatározásába bevezesse, a tárgyat vele megkedveltesse, hogy hazánk természeti gazdagsága is ezután jobban tárassék fel, mint eddig.

Kedves kötelességemnek tartom köszönetemet és hálámat leróni mindazoknak, kik munkám megírásában jó tanáccsal útbaigazítottak vagy bármily módon segítségemre voltak. Első sorban őszinte köszönetemet nyilvánítom e helyen is a k. m. Természettudományi Társulat igen tisztelt Választmányának és munkám biráló Bizottságának, a dolgozatom irányában tanusított jóakaratáért. Fogadja hálás köszönetemet szeretett főnököm és tanárom Dr. JURÁNYI LAJOS egyetemi tanár, nemcsak többszöri becses útbaigazításaiért, hanem s főleg azon kiváló szívességeért, mellyel növénytani intézetében mindent rendelkezésemre bocsátott, mit vizsgálataim és kutatásaim megkívántak.

Őszinte köszönetemet nyilvánítom Dr. SIMONKAI LAJOS-nak, kinek szép és gazdag Chara-gyüjteményéből nem egy becses magyarországi adatot sikerült munkámba felvennem. Köszönetet mondok SCHILBERSZKY KÁROLY-nak, ki fáradságos gyüjtéseim alkalmával nem egyszer, sőt gyakran még a fáradságosabb praeparálásokban is segítségemre volt. Fogadja köszönetemet a m. tud. Akadémia mathematikai és természettudományi állandó bizottsága is, amaz anyagi támogatásért, a melyben, a jelen munka adatainak gyarapítására, 1891. nyarán a magyarországi Pienin-hegységbe tett kutató utazásom alkalmával részesített. Végre nem mulaszthatom el köszönetet mondani KLEIN GYULA műegyetemi tanár és Dr. MÁGÓCSY-DIETZ SÁNDOR egyet. magántanárnak, továbbá Dr. KANITZ ÁGOST kolozsvári egyetemi tanár és Dr. ISTVÁNFFY GYULA nemz. muzeumi őr és egyet. magántanárnak, kik munkám birálatának kihirdetése után szintén még becses adatokkal szolgáltak dolgozatom systematikus részének utólagos kibővítésére.

Budapest, 1893. évi június havában.

Dr. Filarszky Nándor