Tétel adatlapja

CÍMLAP

Finta Éva

Örök partok

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

Pro memoria
Halotti beszéd
Krétarajz
Jelkép a kő alatt
Ikerszonett
Feltámadás
Szeptemberi éj
Beteg a Hold
Zár-vers
Asszonyok tükre
Kontraposzt
Otthon
Földközelben
Éjszakai rondó
Jelen-lét
És Orfeusz visszanéz
Szárszó
Az időhöz
Betlehemi csipkekendő
Veronika-kendők
Gyermeklesen
Krumplisütés
Intelem
Helybenfutás
Világosítsa arcodat
Kardal Kasszandra köré
Nem kérdezem
Ez hát a tér
Burok
Ábrák fehérben, feketében
Április
Terek ablakomba
Sziszegő
Alkony-pillanat
Tavasz-feltámadás
Mediterrán látomás
Az a pillanat a repüléssel
Szobor
Történelmi vázlat
Szavakba ágyazva
A szikla adja
Sokkolnak szüntelen
Kiszámoló
Jelmondatok
Profán búcsú
Ezredvégi ima
Cuccpolitika
Ezredvégi séta porladó tereken
Válaszolatlan
Előszó, avagy a költő kilép alakzataiból
Anyag-csere
Halottaimnak
Áthallás
Rákérdező
Duruzsoló kisfiamnak
Annának születésnapjára
Költő nem árulja el árulóját
Mikor kiköltöztem valahonnan
Ellenpárok
Próza
Külön-valóság
A Költő visszavágyik a világba
Kép-telen életkép
Szavak nyárson
Vakfoltok
Bolyongás I
Bolyongás II
Égi freskó
Villon nyakába veszi az országot
Villon a szóbeszédről
Villon utolsó álma
Búcsú Villontól
Tüzet viszek, vizet viszek
A tér értelmezései
Megkésett levél Marinak
Ellenállás
Apokalipszis
Újjászületés vagy újrahalás
Választás
Szabad vers
Özönvíz
Körkörös
Egészen új költemény
Szentségeinkről
Madaras
Apám hatalma
Évfordulóra
Monodráma
Levél egy megromlott barátság margójára
Képek
Hamlet királyfi Barguzinban
Komppal a Tiszán
Kinek is írom?
Evokáció csillagos ég alatt
Végjáték
Otthon
Sivatag
Tárgyszembesítés Huszárik Zoltánnal tavaszdélután
Lidércfények
Rálátásaim
Ember a földön
Variációk egy apára
Árvizecske
Duna-rapszódia
Mag, magam, magány
Kint is, bent is
Tapintatlan töprenkedések
Anyám feltámadt oltárai
Tűnő időben
Időutazás
Villonozás
Vissza a vízöntőbe
Ó, Istenem, követsz-e még a szavak dzsungelében?
Varázslatok
Ha meghal
Kertben
Nyáreste, templom, kórus
Teli-dal
Fél három lehetett délután
Egy fekete kismacska halálára
Ne legyen
Annának
Boldogulásom
Tarantella
Szapphó társa
Anyám, anyagom
Vadliba-les
Ázott daktilusok
Civilizációs keservek
Önvizsgálat
A kihagyhatatlanról
A XXI. század költői
Annának Máriának
Eszelős
A homokóra megfordul
A dal kupolája
A füge olyan messze
A visszatérés
Barátaim panaszkodnak
Jung meg én
Szapphó a szirten
Nagy Gáspár érkezése
Jégvándorlás
Lopják Európát
Álom a Föld közepében
Jancsin mester házai
Főszerep
Háború
Nagyanyám tükre
Vállamon még
Az egy szorzatában
Nincsen is
Túl a középen
Csábítás
Levendulakék
Naptártalan idő
A Szaturnusz kereke
Március
Írott kövek
Kettős ballade kicsiknek és nagyoknak
Isten a társad. S ki az Isten?
Kép
Tükörszonett 1
Tükörszonett 2
Tükörszonett 3
Múzsatoborzó
Forráspont
Sírfelirat lehetne egy emlékoszlopon
Alakzatok nélkül
Korallok, éber ingerek
Einsteinnel is
Mindig-helyzet
Monológ
Hegyek
Analízisben
Kereszt
Kettős alakban
Máglya
Foglalatok
Szapphó érintése
Vakvers
Botorka
Látszani létnek
Az eltűnésről
Tükrök között
Örök partok
Mondóka
Ellenvalók
Mögötteim
Hegyekre látok
Bénye fölött
Csillagtemető
Rajztábla
Remete lét
Vak vezet
Karneválozók
Pusztul magyar
Amikor megriad
Világrengések
Mintha Sylvia Plath
Belső monológ
Ó a tökély
Az elhidegült lélek könyörgéseiből
Tegnap halott, ma feltámadt inkább
Marie arca után

"A vers gyógyít". Beszélgetés Finta Évával


Fülszöveg

A beregszászi származású, Sárospatakon élő költőnő most megjelenő kötetében húsz év versterméséből ad ízelítőt, amely "látlelet" egy termékeny időszakról. Egyik kritikusa, Pécsi Györgyi szerint Szapphó a szirten című kötetének anyaga részben szerves folytatása eddigi költészetének, másrészt viszont annak "igen erőteljes megújulása, s egyúttal kiteljesedése".

Az olvasó a kötet tartalmának megismerésével maga is követheti a szerző átalakulásait, melynek mintegy rajzos megelőlegezése Horváth Anna beregszászi szobrász-keramikus róla készült grafikája. A 70-es években született tusrajz Püthia jóslata is lehetne metamorfózist szimbolizáló lepkéivel, melyek annyi évtized távlatából most nyernek értelmet igazán.

Finta Éva költészetének egyik jellemzője a megújulás. A hagyományokat is kedvelő szerző legutóbbi kötete a görög verselési formákat keltette életre. Készülő könyvében narratív szabadversekben meditál az emberi és alkotói sorsok rejtelmeiről. Gyökereit, melyek Beregszászhoz, Kárpátaljához kötik, nem engedte el, de lírájában kezdettől fogva egyetemességre törekszik.

Dupka György


  
×