Bevezetés

Hogy igen tisztelt olvasóim e futólagos uti jegyzeteimben magokat kellőleg tájékozhassák, szükségesnek tartok egy némelyeket röviden előre bocsátani.

Figyelmem- s tevékenységemet évek óta főleg két nemzetgazdászati ügyünk sorsa és fejlődése foglalá el leginkább. A bor és selyem termelést értem. Valamint tehát semmi alkalmat el nem mulaszték, hogy e két nagy jelentőségü tárgy iránt olvasás és gyakorlat utján saját birtokom körében, s hazánkban tett gyakori kirándulásaim alkalmával minél bővebb ismereteket szerezhessek magamnak, szintugy vágyva vágytam a külföldnek is - a mi állapotainkat messze túlhaladott iparát megszemlélhetni.

E vágyaim teljesülése mult évben valahára bekövetkezvén, - igen természetes, hogy utazásom vezérgondolata s czélja leginkább e két ügyre viszonylott, s ennélfogva a meghaladott utvonalomat is olykép választám, hogy a rendelkezésemre állott rövid, nyolcz hétre terjedett időmet Német-, Franczia-, Piemont- és Olaszországok főleg e tekintetben jelesebb vidékei bejárására s megszemlélésére fordíthassam, s tudomást szerezhessek magamnak mind arról, mi vonatkozott helyeken egyéb gazdászati legnevezetesb tárgyakon kivül a bor és selyemtermelés ügyében reám s közvetve édes hazánkra leginkább érdekes, tanulságos és hasznos lehet.

Hogy az időszak, melyben utazásomat tettem, a bortermesztésre nézve helyesen volt választva, alig fogja valaki alaposan kérdésbe vonhatni. Ha a végre ugyan is, hogy valamely vidék bortermelése minden viszonyait kitanulhassuk, egy egész évet nem fordíthatunk, ugy alig marad egyéb hátra, mint hogy azt akkor nézzük meg tűzetesen, midőn a szőlőmunka csaknem befejezve, a mívelés rendszere s eredménye minden részleteiben megitélhető; s mikor a metszés minősége, a venyige növelése, a fürtök alakja gyakorlatilag kimívelt szemnek alig tévedhető biztossággal mutatja: valjon helyes volt-e az eljárás? nem hiányzott-e a kellő munka? mennyi értelmesség vezénylé a mívelő kezeket? 's a. t.

De ezen időszak a fajok megismerésére is legalkalmatosabb, és meggyőződésem szerint ebben rejlik éppen tanulásunk egyik legfontosabb feladata. Azok, kik szőlőszetünk körül eddig nyilvánított nézeteimet ismerik, tudják: mily nagy sulyt helyezek én a czélunk- s körülményeinknek leginkább megfelelő jeles fajok gondos megválasztására. Már hogy ezt tehessük, világos, hogy mindenek előtt a külön fajokat kell ismernünk, kezdve e tanulmányozást a vidékünkben létezőkön, folytatva az egyéb hazaiakon, s bevégezve a jelesb külföldieken. - Nemde nagy nyereség hazai termelésünkre nézve, ha valahol külföldön igen jeles szőlőfajt találván, azt nálunk is meghonositjuk, s a hirneves bort, mely belőle külföldön szüretik, itthon is termelni tudjuk? - Nemde felette érdekes és megnyugtató, ha meggyőződtünk, mikép a külföld ilyen vagy olyan nevezetes bora ugyanazon, vagy rokon fajta szőlőből veszi eredetét: mely nálunk is megvan, s tenyészni szeret? - Mind a két esetben azután csak tőlünk függ a külföld nyereményes iparkodását eltanulni, utánozni, s annál is inkább, mennél bizonyosabb, hogy hasonló igyekezetünket a külföldinél rendszerint kedvezőbb éghajlatunk, és termékenyebb földünk hathatósan elősegíti.

Mindazon értekezéseket, de leginkább az egyes fajok leiratát, melyekben a külföld irodalma oly gazdag és folyvást termékeny, a mennyire hozzájok férhettem, ismervén, meglehetős alapossággal állithatom, hogy külföldön igen kevés szőlőfaj van mivelés alatt, mely nálunk egészen ismeretlen volna. Sőt állithatom, hogy a jelesebb külföldi bortermő fajok, habár egészen különböző nevezetek alatt s némileg változott alakban, nálunk is megvannak, s némely vidéken főalapját képezik jeles borainknak. Gyüjtött a magyarországi sok szemes bortermesztő századok óta, mit jelesnek hallott, látott, s tapasztalt bár milyen távolságban külföldön is; - valamint ellenben bizonyos, hogy több jeles magyar szőlőfaj külföldre vitetett és ott nagy haszonnal miveltetik.

Ez állitásomat a mennyire csak lehet, meggyőződésre emelni, s a fajok azonságát, vagy lényeges hasonlóságát nem csak hazánkra, hanem külföldre nézve is constatirozni, kétségkivül érdekes, és a hazai bortermelésre nézve igen hasznos feladat.

Tudom ugyan, hogy a szüretelés minden egyes részletei, szintén nagy befolyást gyakorolnak a bor minőségére, s hogy az erjedés vezérlése is felette sokat javithat azon: hogy tehát érdemes és hasznos volna a jobb borokat késziteni tudó külföld vidékein ezeket is tanulmányozni. - Azonban mindent egyszerre sem kivánni, sem végrehajtani s elérni nem lehet; ki ez iránt a külföldi hiresebb termesztőkkel értekezni el nem mulasztja, szintén sokat tanulhat, különösen ha maga is tapasztalt szőlész, úgy könnyen kiveheti, mi különbet, czélszerübbet tesznek máshol, hazai eljárásunkhoz képest? főkép ha egyszersmind a helyiségeket, az eszközöket s edényeket szemlélgetheti, mint én tettem mindenütt és minden alkalommal.

Magát a pinczekezelést is szintén csak eképen vehettem szemügyre; mert ha azt tökéletesen akartam volna kitanulni, e czélra magára egy pár évet kellendett szentelnem, s minden egyes munkánál jelen lennem; mi tőlem nem telik, nem is kivántathatik: szándékom nem lehetvén magamat valóságos pinczemesterré kiképezni, vagy is a pinczérség egész mechanicáját betanulni, hanem csak annyit kifürkészni külföldön, a mennyi szükséges, hogy a balfogások kikerülésével s a hiányok mellőzésével okszerü pinczekezelést nálam is eszközölni, másoknak is ez iránt jó tanácscsal szolgálni képes legyek.

Utazásom második tárgyát, a selymészetet illetőleg, ha czélom lett vala, a selyembogarak körüli eljárást külföldön vizsgálni, úgy tavaszszal kellett volna indulnom. De miután ezt más úton módon annyira magamévá tettem, hogy tekintve az eddig elért eredményeket, efféle tudományommal, hozzátudván a nőm ügyességét, és szorgalmát is - okom van megelégedni, és leginkább a gubók lemotólázása körüli tapasztalásokra vala szükségem, s ezeket jelen időszakban gyüjthetém legbiztosabban, minthogy e munka nagyobb filandákban september végéig tart.

Még egyet vagyok kénytelen megjegyezni. E rajzokban leginkább egyszerü elbeszélésére szoritkoztam azoknak, miket láttam, kinyomoztam, s tapasztaltam. Csak ritkán engedtem magamnak hazánk analog eljárásaival összehasonlitásokat, vagy a külföldön divatozónak feltétlen ajánlását. Ennek oka azon meggyőződésemben rejlik, miszerint nem minden, mi máshol - tán különböző körülmények mellett, jó és hasznos, nálunk is, más viszonyokban, helyes, és sikerrel kivihető. Elébb, mintsem az új eszmék, szokások s gyakorlatok követését tanácsolnám, erős szándékom, azokat nálam életbe hozni, azok részletes kezelésével gyakorlatilag megismerkedni, haszonvehetőségöket kétségen kivül tenni, és csak a mennyire ez sikerül, kivánom annak idejében a közönséget utánzásra felhivni, biztatni.