CÍMLAP
Fehér Jolán Antónia
Budapest székesfőváros temetőinek története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. Temetkezés az őskorban
Paleolith-kor
Neolith-kor
Aeneolith-kor
Bronzkor
Vaskor (kelták)
II. Temetkezés az ókorban
Rómaiak
III. Pogány temetkezés a középkorban
Népvándorlás kora
Honfoglalás kora
IV. Keresztény temetkezés a középkorban
Őskeresztény temetkezés
Magyarországi contiguum-temetők
Fehéregyház
Óbudai templomok
Szentjakabfalva temploma
Felhévíz vagy Szentháromság mezőváros templomai
Margitszigeti temetők
Kispest vagy Tabán temetője
Alhévíz temetője
A várhegyi város temetői
Vízivárosi temetők
Pest középkori temetői
A pestkörüli falvak temetői
A budai zsidó temető
V. Buda és Pest temetőinek története a török hódoltság korában
VI. Buda és Pest temetőinek története a visszafoglalás után
Várbeli temetők
Vízivárosi temetők
Tabáni temetők
Krisztinavárosi temetők
Újlaki temetők
Pesti temetők
A coemeterium ante portam superiorem
A coemeterium ante portam inferiorem
A Lazarétum melletti pestis-temető
A pesti görögkeleti temető
VII. Buda és Pest temetőinek története a XIX-XX. században
Óbudai temetők
Táborhegyi és törökkődülői köztemetők
Újlaki temetők
Vízivárosi temető
Tabáni temető
Németvölgyi és Farkasréti köztemetők
Lipótvárosi temető
Váci-úti temető
Ferencvárosi temetők
Józsefvárosi temetők
Kerepesi-úti köztemető
Rákoskeresztúri köztemető
Befejezés
Irodalom
Térképek
Térképek jegyzéke
Előszó
Látszólag hálátlan feladatot tűzött maga elé a jelen tanulmány, mert a
múltnak csupán azon részével szeretünk foglalkozni, mely az életet tárja
elénk.
A valóságban még sem hálátlan ez a feladat, mert a temetőben nyugvók
egykor itt éltek és dolgoztak, szellemi hagyatékuk nemzedékről-nemzedékre
átszállott s munkásságuk sem múlt el nyomtalanul.
Szerencsések azon városok, melyek temetői érintetlenül maradtak fenn s
kövei hirdetik a mult emlékezetét. Budapest nincs ezek között a szerencsés
városok között, mert régibb temetőit, nevezetesen a templomok körül
keletkezett temetőket egészségügyi okokból kiadott felsőbb hatósági
rendszabályok szüntették meg, az újabb korban keletkezett temetőket pedig a
rohamosan fejlődő nagyváros pusztította el, mely állandóan újabb és újabb
területeket hódított el lakóházak céljaira. Ez a rohamos fejlődés annyira
megváltoztatta a város külső képét, hogy ma már az építkezés következtében
eltűnt temetők helyét is nehéz pontosan kijelölni.
Éppen ezért érdemes volt azokat az adatokat összegyűjteni és feldolgozni,
melyek a már nyomtalanul eltűnt budapesti temetők történetére vonatkoznak,
mert ez is hozzátartozik a város történetéhez s e nélkül soha sem lenne
teljessé.
Budapest, 1933. évi január hó 27-én.
Dr. Gárdonyi Albert.