Tétel adatlapja

CÍMLAP

Káldos Péter

Szellemivagyon-értékelés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

1. A szellemivagyon-értékelés gyakorlati áttekintése
1.1. Bevezetés
1.2. A tanulmány célja
1.3. A szellemi vagyon meghatározása
1.4. Több szellemivagyon-elem összessége és az immateriális javak
1.5. A szellemi vagyon értéke
1.6. Miért értékeljük a szellemi vagyont?
1.7. A szellemi vagyon értékelése
1.8. Szellemivagyon-értékelés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
1.9. A szellemivagyon-értékelési pilotprojekt

2. A megfelelő szellemivagyon-értékelési módszer kiválasztása és az értékelési modell felépítése
2.1. A megfelelő szellemivagyon-értékelési módszer kiválasztása
2.2. A módszerek ötvözése
2.3. A módszerek összetettségi szintje és minősége
2.4. A szellemivagyon-értékelési módszer és az összetettségi szint kiválasztásának tényezői
2.4.1. Az értékelés időpontja
2.4.2. A szellemi vagyon, a szellemitulajdon-jogok és a kapcsolódó immateriális javak meghatározása
2.4.3. Az értékelés célja
2.4.4. Az ügyfél (az értékelés kedvezményezettje)
2.4.5. Az értékelő
2.4.6. Az értékelés célközönségének meghatározása
2.4.7. Az értékeléshez szükséges adatok elérhetősége és megbízhatósága
2.4.8. Az értékelés számára rendelkezésre álló erőforrások (emberi, pénzügyi erőforrás, időráfordítás)
2.5. Az értékelési modell felépítése
2.5.1. Az alkalmazási terület(ek) és a végfelhasználói piac(ok) meghatározása
2.5.2. A hasznosítási útvonal meghatározása
2.5.3. A szellemi vagyon fejlesztési és a hasznosítási időtartamának meghatározása

3. Az SZTNH által alkalmazott "értékvezérlők elemzése" módszer
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában alkalmazott szellemivagyon-értékelési módszerek
3.1. Kvalitatív szellemivagyon-értékelés: az "értékvezérlők elemzése" módszer
3.1.1. Hogyan határozza meg az "értékvezérlők elemzése" módszer a szellemi vagyon értékét?
3.2. Útmutató az "értékvezérlők elemzése" módszer alkalmazásához
3.3. Az "értékvezérlők elemzése" módszer eredménye
3.3.1. Tényezőnkénti elemzés
3.3.2. A bizonytalanságokat és lehetőségeket tartalmazó mátrix
3.3.3. A bizonytalanságokat és lehetőségeket mutató profil
3.4. Mikor használjuk az "értékvezérlők elemzése" módszert?
3.4.1. A szellemi vagyon kezelése/döntéshozatal
3.4.2. Kommunikáció
3.4.3. Értékteremtés
3.5. A módszerek kombinálása
3.6. Az összetettség szintje

4. Az SZTNH-nál alkalmazott "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszere
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában alkalmazott szellemivagyon-értékelési módszerek
4.1. Kvantitatív szellemivagyon-értékelés: "Cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszer
4.1.1. Hogyan határozza meg a "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszere a szellemi vagyon értékét?
4.2. A "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszeréhez szükséges adatok
4.2.1. A szellemi vagyon hasznos élettartamából hátralevő idő
4.2.2. A szellemi vagyonhoz kapcsolódó tervezett bevételek és ezek ütemezése
4.2.3. A szellemi vagyonhoz kapcsolódó tervezett költségek és ezek ütemezése
4.2.4. A diszkontráta
4.2.5. A diszkontráta meghatározása
4.3. Útmutató a "Cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszeréhez
4.4. A "Cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" eredménye
4.4.1. Periodikus cash flow-előrejelzés
4.4.2. A cash flow-előrejelzés periodikus jelenértéke
4.4.3. A szellemi vagyon nettó jelenértéke
4.5. Mikor használják a "Cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszert?
4.5.1. A szellemi vagyon kezelése/döntéshozatal
4.5.2. Tranzakciók
4.5.3. Vállalatértékelés
4.5.4. Finanszírozás és tőkebevonás
4.5.5. Kommunikáció
4.6. Módszerek kombinálása
4.7. Összetettségi szintek

5. Szellemivagyon-értékelési esettanulmány: mikroszkópos mérőrendszer, valamint eljárás annak alkalmazására
5.1. Bevezetés
5.2. Az esettanulmány korlátai
5.3. A legmegfelelőbb szellemivagyon-értékelési módszerek kiválasztása
5.3.1. Az értékelés dátuma
5.3.2. A szellemi vagyon, a szellemitulajdon-jogok és a kapcsolódó immateriális javak meghatározása
5.3.3. Az értékelés célja
5.3.4. Az ügyfél (az értékelés haszonélvezője)
5.3.5. Az értékelő
5.3.6. Az értékelés célközönségének meghatározása
5.3.7. Az értékelés során felhasznált információk elérhetősége és hitelessége
5.3.8. Az értékelés rendelkezésére álló erőforrások (emberi és pénzügyi erőforrások, időkeret)
5.4. Az értékelési modell felépítése
5.4.1. Az alkalmazási terület(ek) és a végfelhasználói piac(ok) meghatározása
5.4.2. A hasznosítási útvonal meghatározása
5.4.3. A szellemi vagyon fejlesztési és hasznosítási időtávjának meghatározása
5.5. Az alkalmazott értékelési módszerek és a kiválasztott összetettségi szint
5.6. Az "értékvezérlők elemzése" módszer
5.6.1. A technológia értékét vezérlő tényezők elemzése
5.6.2. A bizonytalanságokat és lehetőségeket tartalmazó mátrix
5.6.3. A "bizonytalanság és lehetőség" profil
5.7. A "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszer eredményei
5.7.1. A "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszeréhez szükséges adatok
5.7.2. A "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszer eredményei
5.8. Hogyan teljesültek a szellemivagyon-értékelés céljai?

6. Szellemivagyon-értékelési kérdések és tapasztalatok
6.1. Gyakorlati szellemivagyon-értékelési kérdések és akadályok
6.1.1. Az adatok elérhetősége és megbízhatósága
6.1.2. Lehetséges megoldások
6.2. Az értékeléshez rendelkezésre álló erőforrások (emberi, pénzügyi erőforrás, időráfordítás)
6.2.1. Lehetséges megoldások
6.3. Az értékelő
6.3.1. Lehetséges megoldások
6.4. Összefoglalás
6.4.1. Az "értékvezérlők elemzése" módszer összefoglalása
6.4.2. A "cash flow alapú nettó jelenérték-számítás" módszer összefoglalása

Irodalomjegyzék
Források


Bevezetés

Tudatos és megfelelő menedzsment mellett a szellemi vagyon birtoklása és hasznosítása gazdasági előnyöket generálhat. Ennek maximalizálása érdekében a szellemi vagyont önálló eszközként kell kezelni, biztosítva ezáltal, hogy saját jogon bevételt hozzon létre.

Ahogy nő a szellemi vagyon hozzájárulása a vállalat értékéhez, úgy válik egyre szükségesebbé a szellemivagyon-elemek módszeres azonosítása, értékelése és elemzése. Ez megvalósulhat az egyes (immateriális) eszközök kategorizálása, pontozásos értékelése révén és/vagy az elemek kvantitatív értékének meghatározása útján.

Jelen tanulmány célja a szellemi vagyon értékelésének és elemzésének bemutatása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által használt két szellemivagyon-értékelési módszer segítségével. A gyakorlati alkalmazással kapcsolatos ismereteink a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteivel partnerségben elvégzett szellemivagyon-értékelési mintaprojekt keretében nyert tapasztalatokon alapulnak.


  
×