Tétel adatlapja

CÍMLAP

Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás, 2012

TARTALOM, KIVONATOK



Tartalom

Bodnár Csaba: Mentsük, ami menthető - Bevált mentési megoldások Linuxra
Gránicz Ádám: Webes és mobil alkalmazások F#-ban WebSharperrel
Meskó Balázs: A Vala programozási nyelv
Németh Felicián, Sonkoly Balázs: OpenFlow: út a szabad szoftveres hálózatok felé?
Németh László: A követő kiadvány margójára - ODM fődokumentumok Writerrel
Őry Máté: Építsünk szuperszámítógépet szabad szoftverből!
Páli Gábor János: Mirage
Pénzes Dávid: LibreOffice a Neveléstudomány szolgálatában
Pércsy Kornél: Kiadványszerkesztés Linuxon, avagy a Scribus nyomdász szemmel...
Sütő János: E-mail archiválás
Tímár András: LibreOffice
Vajna Miklós: Hogyan készítsünk Writer funkciókat?


Kivonatok

Tímár András: LibreOffice

A 2010 szeptemberében indult LibreOffice projekt sikeresen beteljesítette az előzetes várakozásokat, sok tekintetben túl is szárnyalta azokat. Bebizonyította, hogy nemcsak lehetséges, de kifejezetten célszerű a szabad szoftveres fejlesztési és projektvezetési elvek átültetése a gyakorlatba. Jó ötlet volt egyetlen vállalati szponzor helyett egy független alapítvány, a The Document Foundation kezébe adni a vezetést. Jó ötlet volt leszállítani a belépési korlátot. Jó ötlet volt nem kérni a hozzájárulóktól a szerzői jog átruházását. Az eredmény két év alatt több száz új hozzájáruló, köztük vállalatok és magánszemélyek, rendszeres, időalapú kiadások, mélyreható átalakítások a kódban és az infrastruktúrában, sok-sok új funkció és hibajavítás, köztük évtizedes adósságok rendezése. Az előadás címe és témája hasonló a tavalyi előadásomhoz, de nem szeretném ismételni magam. Igyekszem bemutatni az elmúlt év leglátványosabb eredményeit és a közeljövőben elkészülő új fejlesztéseket is.

Bodnár Csaba: Mentsük, ami menthető - Bevált mentési megoldások Linuxra

Az előadás áttekinti a Linux-alapú rendszerek különböző mentési lehetőségeit a legegyszerűbb tar mentéstől a grafikus felhasználói felülettel rendelkező komplett mentési megoldásokig. Felhívja a figyelmet a szokásos problémákra és beszél az egyes megoldások előnyeiről és hátrányairól.

Gránicz Ádám: Webes és mobil alkalmazások F#-ban WebSharper-rel

Ebben az előadásban bemutatom, hogy miként lehet rendkívül hatékony módon webes és web alapú mobil alkalmazásokat fejleszteni F#-ban, felhasználva a WebSharper nyílt forráskódú keretrendszer funkcionális programozás inspirálta absztrakcióit. Szó lesz például arról, hogy miként lehet a típusrendszerben modellezni robusztus, egymásba ágyazható webes űrlapokat vagy éppen teljes webes alkalmazásokat, és miként segít a nyílt forráskód-modell egy új fejlesztési paradigma elterjedésében és az F# programozási nyelv előretörésében.

Meskó Balázs: A Vala programozási nyelv

A Vala egy programozási nyelv, amely segítségével modern programozási technikák felhasználásával hozhatunk létre olyan alkalmazásokat, amelyek a GNOME platformra építenek. Erre más nyelvek is alkalmasak, azonban a Vala nyelv olyan előnyökkel rendelkezik, amik kiemeli a mezőnyből. Röviden úgy lehetne jellemezni a nyelvet, hogy a C# nyelv funkcióit igyekszik megvalósítani nem menedzselt környezetben - így nem is függ a felhasználó a .Net/Mono környezettől.

Németh Felicián: OpenFlow: út a szabadszoftveres hálózatok felé?

A szabad szoftvereknek a számítástechnika sok területén sikerült teret nyerniük, azonban a nyílt hardverek még csak szűk körben érhetők el. Az OpenFlow protokoll ebbe a körbe vonja be a hálózati útvonalválasztókat és kapcsolókat. Noha nyílt hálózatmenedzsment protokollok már korábban is léteztek (például az SNMP), és a szabad szoftverek a számítógép-hálózatok üzemeltetésének legalapvetőbb szintjén is megtalálhatóak (gondoljuk csak a ping és a tcpdump parancsokra), a közeljövőben jelentős változásokat hozó OpenFlow protokoll egyedülálló lehetőséget kínál a szabadszoftver-közösségnek, hogy a hálózati infrastruktúra belsejében is kivívja a szoftverek négy alapvető szabadságjogát. Az előadás először áttekinti számítógép-hálózatok és a szabad szoftverek történelmi kapcsolatát, majd ismerteti az OpenFlow körül kialakult ökoszisztéma szabadszoftveres komponenseit, végezetül tutorial jelleggel bemutatja egy teljes OpenFlow kontrolleralkalmazás megírásának főbb lépéseit.

Őry Máté: Építsünk szuperszámítógépet szabad szoftverből!

A műszaki területen dolgozó kutatóknak gyakran van szükségük nagy számítási teljesítményre. Még jobb, ha ezt könnyű használatba venni, és gyorsan átfutnak a feladatok. Az elmúlt nyáron a BME-nek lehetősége volt egy klaszter rendszerű szuperszámítógép beszerzésére, melynek számítási teljesítményére a kutatók már a próbaüzem során lecsaptak. Előadásom során bemutatom, hogy hogyan alakítottunk ki szabad szoftverekből egy könnyen használható, környezetbarát, az egyetem belső HPC igényeit igazságosan kielégítő rendszert.

Páli Gábor János: Mirage

A Mirage egy OCamlben írt, exokernel alapú, nyílt forráskódú kísérleti operációs rendszer, amely biztonságos, nagy teljesítményű hálózati alkalmazások fejlesztésére kínál megoldást. Ennek segítségével az alkalmazások kódja tetszőleges POSIX operációs rendszer felett fejleszthető és tesztelhető, majd egyetlen kapcsoló átállításával mindez lefordítható egy Xen felett futó, specializált mikrokernellé. Mivel a Xen számos cloud szolgáltatás alapját képzi, ezért a Mirage lényegében egy egyszerű, ez eddigi megoldásoknál biztonságosabb és jobban kezelhető alternatívát valósít meg. Erről és ennek fejlesztés alatt álló FreeBSD portjáról szól ez az előadás.

Pénzes Dávid: LibreOffice a Neveléstudomány szolgálatában

Alighanem elsőként készítenek Magyarországon szabad szoftverekkel egy kizárólag online megjelenő társadalomtudományi folyóiratot. Ennek az úttörő jelentőségű vállalkozásnak a megvalósítása nem lett volna lehetséges szabad szoftverek és betűk segítsége nélkül. A LibreOffice egyedülálló automatizáló képességei a szövegszerkesztésben és a tipográfiában alkalmassá teszik a tudományos kiadványkészítésre, mindezzel egyedi kinézetet (stílust) biztosítva a folyóiratnak, elkerülve a kereskedelmi szövegszerkesztők sablonosságát.

Pércsy Kornél: Kiadványszerkesztés Linuxon - avagy a Scribus nyomdász szemmel

Pár éve foglalkozom - elsősorban interneten megjelenő - magazinok szerkesztésével. Többek között a JAF Magazin, Full Circle Magazin magyar kiadása kiadványszerkesztésével. Mivel a JAF Magazin egy hobbiból készülő magazin, ezért nem állt szándékomban több százezer forintért beszerezni kiadványszerkesztő programot. Keresgéltem a megoldást, hogyan lehetne olcsón megúszni egy ilyen feladat kivitelezését. Nem sok sikerrel jártam, mivel kevés ingyenes, de jól használható programot találtam. A választás a Scribus programra esett, mivel a Full Circle Magazin eredetije is evvel a programmal készült, és ezt kellett használni a magyar kiadás szerkesztéséhez is. Azt mondhatom, emiatt kezdem eléggé kiismerni magam ebben a kiadványszerkesztő programban.

Sütő János: E-mail archiválás

Ha megáll a mail szerver, ne álljon meg az élet. Egy e-mail archiváló megoldás azonban ezen túl is nagy segítséget jelent. Előadásomban azt mutatom be, hogy milyen előnyökkel jár az e-mailek archiválása. Szó lesz arról is, mennyiben több az archiválás egy sima szalagra végzett mentésnél (sokkal). Bár számos kereskedelmi e-mail archiváló megoldás létezik, annál kevesebb nyílt forrású alternatíva érhető el, ezért is készítettem el a piler nevű open source e-mail archiváló programot. Az előadás második részében ennek képességeit, alkalmazási lehetőségeit mutatom be. Az előadás végén (ahogy az idő engedi) online demo.

Vajna Miklós: Hogyan készítsünk új LibreOffice Writer funkciókat?

Az előadás célja ismertetni, hogy a Writer fejlesztők általában hogyan készítenek új funkciókat:

- egyrészt követendő mintát adva ezzel új önkénteseknek
- másrészt betekintést adni érdeklődőknek.
Az előadás során végigkövetjük a Writer dokumentummodelljét, az UNO API-t, layoutot, beszélünk az import/exportról, felhasználói felületről, tesztesetekről, dokumentációról és szabványosításról.

Forrás: http://konf.fsf.hu/cgis/ossc/2012/speakers


  
×