Előszó

A "Kis Lap" czimü gyermekujságomnak immáron vagy negyven kötete sorakozik a polczomon - innen-onnan husz éve, hogy alapitottam; és vezetem még manap is. Fiatal édes anyák, a kik ezen a gyermek-ujságon nevekedtek, most a maguk csemetéivel járulnak elém, sorozzam be őket is a "Kis Lap" zászlója alá.

Természetes, hogy e hosszú idő alatt az apró kezeken elpusztult a példányok legtöbbje. A felnőtt, aki a könyvét szereti: megkiméli. A gyermek, aki a könyvét szereti: elpusztitja. Innen van, hogy csupán közkönyvtárakban s egyes családokban lesz tán meg csonkitatlan a "Kis Lap"-nak mind a negyven kötete. Nem fognak hiusággal vádolni, amidőn veszteségnek mondom, ha örökre elkallódott, vagy csak hiányos volna is nagy összege azon nagyobb és kisebb közleményeknek, melyeket ezekben a kötetekben halomra hordottam.

A "Kis Lap" legrégibb köteteiből, ujabb és gondos átdolgozásban olyan elbeszéléseket, rajzokat és versikéket mentettem ide át, melyek érdemesek rá, hogy állandó olvasmányt szolgáltassanak a magyar gyermekvilágnak. S ezt a kiadókkal egyetértve, olykép szándékozom folytatni, hogy a közben régivé lett sorozatnak ismét csak a javát vegyük fel e gyüjteménybe.

De itt meg nem állapodunk. A "Forgó bácsi könyvtárának" bővebbre szabtuk a keretét. Belé akarjuk foglalni lassanként mind, ami szépet és nemeset, élvezetest és tanulságost találunk a népek költészetében s ami hosszu időkön át valóban rászolgálván a gyermeki értelem s érzület fejlesztésére, örök becsénél fogva megérdemli, hogy mindenkor ujra, meg ujra fölvegye nevelő eszközei közé. Saját nemzeti gyermek- és tündér-meséinkhez fognak sorakozni a többi népek válogatott jelesebb meséi s az állatmese enyelegve tanitó hangját felváltja majd a mondák és történetek lelkesitő, komoly szava. Azon leszünk, hogy gyüjteményünk a gyermekirodalom remekeinek igazi kincses háza legyen, hol a gondos szüle azt megtalálja, amit aggodalom nélkül, szive és izlése szerint alkalmazhat 8-14 éves gyermekének irodalmi nevelése körül.

Forgó bácsi.