Tartalom

I. RÉSZ.

I. FEJEZET.
Täbriszből Teheránba. - Megérkezés Teheránba s fogadtatás a török követségnél. - Persa és török élet. - Európai követségek s európai egyének a sah szolgálatában. - Ferrukh khan s a belgiumi, porosz és olasz követségek. - Herat és tovább-utazásom akadályai. - Kirándulás Sirazba

II. FEJEZET.
Visszatérés Teheránba. - A szunniták, dervisek és hadzsik támogatása a török követségnél. - A szerző egy Mekkából visszatérő, tatár hadzsikból álló karavánnal ismerkedik meg. - A különböző utak. - Szerző elhatározza a hadzsikhoz csatlakozni. - Hadzsi Bilal. - Szerző bemutattatik leendő utitársainak. - Az utazás a jomutokon s a nagy pusztán keresztül elhatároztatik

III. FEJEZET.
Elindulás Teheránból északkeleti irányban. - A karaván tagjai. - A siiták gyülölete minden hadzsi iránt. - Mazendran. - Zirab. - Heften. - Tigrisek és sakálok. - Karatepe

IV. FEJEZET.
Karatepe. - Egy afghan, Nur-Ullah, szerzőt megvendégeli. - Dervissége gyanuba vétetik. - A hadzsik élelmiszerekkel látják el magukat a sivatagon keresztül vezető utra. - Afghan gyarmat. - Nadir sah. - A kaspi tenger első megpillantása. - Jakub, turkman hajós. - Szerelmi talizmán. - Hajóraszállás Asura felé. - Út a kaspi tengeren. - Asura orosz része. - Orosz hadihajó a kaspi tengeren. - Turkman főnök orosz szolgálatban. - Szerző félelme a felfedeztetéstől. - Megérkezés Gömüstepébe s a Görgen torkolatánál

V. FEJEZET.
Megérkezés Gömüstepébe, a hadzsik szives vendégszeretettel fogadtatnak. - Khandzsan. - Ó görög fal. - Az ulemák befolyása. - Az első mecset, mely a nomádok közt téglából épittetett. - Persa rabszolgák. - Kirándulás Gömüstepétől északnyugati irányban. - Tatár eljegyzés, lakoma stb. - A khivai khán kervanbasija a sivatagon át teendő utazáshoz készül. - A tevéket bérbeadó Iliasz beg. - Alkukötés Khulkhannal. - Turkmanok expeditiója Persiába lórablásra. - A lórablók visszaérkezése

VI. FEJEZET.
Elutazás Gömüstepéből. - Volt gazdánk jelleme. - Turkman sánczok vagy földhányások. - Kaland vaddisznókkal. - Fensik Gömüstepe északi részén. - Nomád szokások. - Turkman vendégszeretet. - Az utolsó kecske. - Persa rabszolga. - A sivatag kezdete. - Turkman feleség és rabszolganő. - Etrek. - Persa rabszolgák. - Orosz matróz mint rabszolga. - Szándékba vett szövetség a jomutok és tekke-k között. - Összejövetel a kervanbasival. - A Kem törzs. - Az elválás Etrektől. - Az afghan veszedelmet okoz. - A karaván leirása

VII. FEJEZET.
A kervanbasi követeli, hogy szerző jegyzeteket ne irogasson. - Mehemmed esküje s testvérének nemes magaviselete. - A vezető eltéveszti az utat. - Körentagi, régi, valószinűleg görög romok. - Kis és nagy Balkan. - Az Oxus régi medre. - Vérboszú. - A szomjuság kinjai

VIII. FEJEZET.
Vihar. - Zergék s vad szamarak. - Megérkezés a kaflankiri fensikra. - Az Oxus régi medre. - Barátságos tábor. - Lovasok közeledése. - Gazavat. - Bevonulás Khivába. - Az afghan gonosz megtámadása. - Találkozás a khánnal. - Szerző felszólittatik, mutassa meg a török irás mesterségét. - Tiszteletruhák, jutalmul ellenségek fejeiért. - Foglyok kivégeztetése. - Különös módja a nők kivégeztetésének. - Kungrat. - A szerző végső áldása a khánra

IX. FEJEZET.
Elutazás Khivából Bokharába. - Három ut. - Godzse. - Khanka. - Az Oxus és réve. - Nagy hőség. - Surakhan. - Vásár. - Japkenari. - Akkamis. - Töjebojun. - Sajátságos beszélgetés egy kirghisz asszonynyal a nomád életről. - Tünüklü. - A tekkéknek alamanja. - A karavan, veszély által fenyegetve, visszafordul Tünüklübe. - Kénytelen a sivatagba kicsapni. - Szomjuság. - Elhulló tevék. - Sorkutuk. - Medemin Bulag. - Egy hadzsi halála. - Vihar. - Szerző veszedelme. - Vendégszeretet, fogadtatás a persa rabszolgák között. - A "nemes Bokhara" első benyomása

X. FEJEZET.
Bokhara. - Fogadtatás a tekkiében, az iszlam főszékhelyén. - Ramet bi. - Bazárok. - Baha-Eddin, Turkesztan nagy szentje. - Szerző ellen kémek küldetnek ki. - Rövid idő előtt Bokharában volt utazók sorsa. - Könyvbazár. - A fonalféreg. (Riste). - A város vizzel való ellátása. - Hajdani s mostani emirek. - Az uralkodó emir háreme, kormánya s családja. - Rabszolga-rakhely és kereskedés. - Elutazás Bokharából s látogatás Baha-Eddin sirjánál

XI. FEJEZET.
Bokharából Szamarkand felé. - A Csöl Melin nevű kis sivatag. - Az ut népessége a háboru miatt. - Szamarkand. - Hazreti sah Zinde. - Timur mecsetje. - Vár (Ark). - Timur elfogadó csarnoka. - Köktas, vagy Timur trónja. - Különös zsámoly. - Timur és tanitójának sirja. - Szerző megtekinti Timur valódi sirját a föld alatt. - Korán folióban, hirszerint Oszmántól, Mohammed irnokától. - Kollegiumok. - Régi obszervatorium. - Görög és örmény könyvtár, de nem mint állittatik, Timur által rabolva. - Nyilvános épületek épitési modora, nem khinai, hanem persa izlésben. - A mai Szamarkand. - Lakossága. - Dehbid. - Szerző elhatározza, hogy visszatér. - Az emir megérkezése. - Szerző találkozik vele. - Búcsuzás a hadzsiktól, s elindulás Szamarkandba

XII. FEJEZET.
Szamarkandból Karsiba a sivatagon át. - Nomádok. - Karsi, a régi Nakhseb. - Kereskedés és iparczikkek. - Kerki. - Oxus. - Szerző arról vádoltatik, hogy megszökött rabszolga. - Erszari turkmanok. - Mezari serif. - Belkh. - Szerző egy bokharai karavánnal egyesül. - Rabszolgaság. - Zejd. - Andkhuj. - Jeketut. - Khajrabad. - Majmene. - Akkale

XIII. FEJEZET.
Majmene. - Politikai állása és fontossága. - Az uralkodó fejedelem. - Féltékenység Bokhara és Kabul közt. - Doszt Mohammed khán. - Isan Ejub és Molla Khalmurad. - Majmene vár és khánság. - Megszökött orosz fegyenczek. - Murgab folyó és Bala Murgab. - Dsemsidiek s afghanok. - Túlságos vám. - Kale no. - Heszare. - Adók és rosz igazgatás Afghaniában

XIV. FEJEZET.
Az elpusztult Herat. - Bazár. - Szerző elhagyott helyzete. - Mehemed Jakub khán, a szerdar. - Afghan sereg. - Találkozás a szerdarral. - Az afghanok viselete Herat ostrománál. - Nazir naim vezir. - Pénzügyi viszonyok. - Todd őrnagy. - Moszalla, Hüszejn Mirza szultán sirja. - Khodsa Abdullah és Doszt Mohammed khán sirja

XV. FEJEZET.
Szerző egy Mesedbe menő karavánhoz csatlakozik. - Kuhszun, legutolsó afghan város. - Alaptalan ijedelem vadszamaraktól. - Vita alatt levő terület az afghan és persa birtok között. - Az ut sokféle irányban oszlik el. - Juszuf khán hezare. - Ferimon. - Dolmage ezredes. - Szultán Murad Mirza herczeg. - Szerző kilétét megirja a herati szerdárnak. - Sahrud. - Teheran s fogadtatás az ottani török ügyvivő Iszmael efenditől. - Barátságos fogadtatás mr. Alison s az angol követségtől. - Találkozás a sahhal. - Kavvan Ud-Daulet s a mervi vereség. - Visszatérés Trebizondon és Konstantinápolyon át Pestre. - Szerző a khivai mollát Pesten hagyja és Londonba megy. - Ottani fogadtatása

II. RÉSZ.

XVI. FEJEZET.
Határok s törzsfelosztás. - Sem uralkodó, sem alattvalók. - Az iszlám. - Az ez által létesitett változások csak külsőlegesek. - Az akszakalok magukban hatalom nélküliek. - A mollák befolyása. - A nomád sátrak szerkezete. - Alamanok s ezek vezetése. - Persa gyávaság. - Turkman költők. - Troubadourok. - Egyszerü házassági szokások. - Lovak. - Sirhalmok. - Gyász a halottakért. - A turkmanok történetéből. - Pillanatnyi politikai és földrajzi fontosságuk

XVII. FEJEZET.
Khiva, a főváros. - Főfelosztása, a város kapui s részei. - Bazárok. - Mecsetek. - Medreszék vagy kollégiumok; alapitásuk, szervezetök s javadalmazásuk. - Rendőrség. - A khán és kormánya. - Adók. - Törvényszék. - A khánság. - Csatornák. - Politikai felosztások. - Termények. - Ipar és kereskedelem. - Utak. - A khánság népessége. - Özbegek. - Turkmanok. - Karakalpak. - Kaszak (Kirgiszek). - Szart. - Persák. - Khiva története a XIX. században. - A khánok s nemzetségök

XVIII. FEJEZET.
Bokhara városa, kapui, részei, mecsetjei, collegiumai. - A Katalin czárnő által alapitott collegium. - A medreszék rendeltetése nem a tudomány, hanem a fanatismus élesztése. - Bazárok. - A rendőrségi rendszer szigorúbb, mint bárhol Ázsiában. - A bokharai khánság. - Lakosok: özbegek, tadsikok, kirgiszek, arabok, merviek, persák, hinduk, zsidók. - A kormány. - Különféle hivatalnokok. - Politikai felosztás. - A hadsereg. - A bokharai történet rövid körvonalokban

XIX. FEJEZET. A KHOKANDI KHÁNSÁG.
Lakosok. - Felosztás. - Khohand. - Taskend. - Khodsend. - Mergolan, Endidsan. - Hazretti Turkesztan. - Ős. - Politikai helyzet. - A legutóbbi háboruk

XX. FEJEZET. A KHINAI TATÁRSÁG.
Közlekedés nyugatról. - Közigazgatás. - Lakosok. - Városok

XXI. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA KÖZLEKEDÉSE.
Közlekedés Oroszország, Persia és Indiával. - A három khánság s a khinai tatárság utjai

XXII. FEJEZET. ÁLTALÁNOS VÁZLAT A FÖLDMIVELÉS, IPAR ÉS KERESKEDELEMRŐL.
Földmivelés. - Különféle lófajok. - Juhok. - Tevék. - Szamarak. - Kézműáruk. - A kereskedés főhelyei. - Orosz kereskedés Közép-Ázsiában

XXIII. FEJEZET. KÖZÉP-ÁZSIA BEL- S KÜLPOLITIKAI VISZONYAI.
Belviszonyok Bokhara. Khiva és Khokand között. - Külviszonyok Törökország-, Persia-, Khiva- s Oroszországgal

XXIV. FEJEZET. OROSZ-ANGOL VERSENYZÉS KÖZÉP-ÁZSIÁBAN.
Orosz- és Angolország viszonya Közép-Ázsiához. - Oroszország előnyomulása a Jaxartesnél