Tétel adatlapja

CÍMLAP

Wesselényi Miklós

A' régi híres ménesek egyike' megszünésének okairól

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

BÉVEZETÉS
I. A' LÓTENYÉSZTÉSRŐL KÖZÖNSÉGESEN
II. EZEN ÁLLÍTÁSOKNAK HAZÁNKRA VALÓ ALKALMAZTATÁSA
  1.
  2.
  3.
  4. Lovaink' mostani mivolta
  5. Hazafiság-é a' Nem-változtatás?
III. MIÉRT NINCS NÁLUNK A' LÓTARTÁSBAN HASZON?
IV. MIT LEHETNE 'S KELLENE NÁLUNK A' LÓTENYÉSZTÉS JAVÍTÁSÁRA TENNI?
  l. A' Lovaknak nálunk lehető javításáról
  2. A' lovak körül egyes-személyek által teendő Javításokról
    a) A' fajok' javításáról
    b) A' tartás által való javítás
    c) A' tartás körül való költségek kevesítéséről
    d) A' lovak' olcsó és jó eledeléről
V. A' MÁR MEGJAVÍTOTT FAJÚ, 'S JÓL TARTOTT LOVAK' ELADHATÁSA' MÓDJÁNAK LEGINKÁBB EGYESŰLETEK ÁLTAL TÖRTÉNHETŐ ELŐSEGÍTÉSÉRŐL 'S BIZONYOSABBÁ TEHETÉSÉRŐL
VI.


Bevezetés

A' legnagyobb dolgokról valamint a' legkisebbekről örökké igen külömbözők az itéletek. Kevés tárgy van olly kis értekü, hogy az emberek annak megrostálásával magokat ne fárasszák. Kiki azt önnön tiszta vagy homályos szemeivel látja 's igen sokan az elő- vagy bal-itéletek' külömböző színü üvegein által nézik. Bár mi csekélység légyen is magában egynehány ló eladása, még is a' folyó 1828-dik esztendő' Octobere 1-ső napján történt kótyavetyélésé ménesemnek nem kevés beszédre 's nagyon sok külömböző itéletekre adott alkalmatosságot. Sokan csudálkoztak ezen cselekedetemen, - mások módiból való anglomaniának 's némellyek hazafiságtalanságnak lenni itélték,- vagy mint ló-tenyésztőt hibáztattak,- többen, hogy ne tégyem intettek, kértek, jó-tanácsoltak. Ha mind ezek azon részvételből szármoztak volna, mellyel a' Közönség egy régolta elhíresedett ménes iránt viseltetik, örvendeném ; mivel a' ló-tenyésztéshez való buzgóságnak jele lenne. De ez nagyon keveseknél volt, úgy gondolom az eset. Mivel, ha ezen régi híres ménesnek vélt elenyészését közönségesen fájlalták, annak legtermészetesebb következése a' lett volna, hogy nagyon sokan igyekezzenek azon drága jó fajokból magoknak valamit szerezni, - 's még is a' két Magyar Hazából alig találkozott négy vagy öt, a' ki elhatározott vevő szándékkal jött volna hozzám.

Már most részemről is légyen szabad ezennel vélekedésemet kifejtenem. Nem a' gazdaságbeli rossz calculus', vagy a' lótenyésztésre nézve tett hibák' vádja alól akarom magamat kimenteni ; mert erszényem 's istálóm fogják ezentúl legjobban megmutatni, hogy mint gazda vagy lótenyésztő hibáztam-é vagy nem, - hanem azon hibás balvélekedés megczáfolását érzem kötelességemnek: hogy ménesem ezen eladása bennem hazafiságtalanság, vagy a' lótenyésztés' ügyére nézve káros lett volna. Mellyért

Előszer: a' Lótenyésztésről közönségesen véve fogom vallomásomat megtenni.

Másodszor: Hazánkra alkalmaztatom állításaimat. - Megvizsgálván előbb közönségesen világszerte a' lovaknak külömböző Nemzeteknél lévő külömböző fajjait 's tulajdonságait; - utóbb pedig röviden kisérvén Nemzetünknél eredetétől fogva ezen időkig a' lovak' történetét, tekintetet fogok mostani állapotjára vetni. Ebből nyomozom azt ki, hogy hazafiság' tárgya lehet-é a' régi mellett való megmaradás' szándéka - és hogy Újjítás helyes-é?

Harmadszor: azt vizsgálom-meg miért nincs nálunk mostan a' lótartásból haszon, - megtekintvén azon nagy változást, melly a' lovak körűl való ízlésben egy darab idő olta világszerte történt. Továbbá ezen változásnak okait, czélarányosságát, 's azt fogom fontolóra venni, hogy tartósságához, mennyire lehessen bízni. Ezek tekintetéből

Negyedszer: arról akarok szóllani, hogy nálunk a' lótenyésztés' javítására mit lehet 's kell tenni.

Végtére a' tisztelt Közönséget ménesemnek mostani 's elarányozott jövendőbeli állapotjáról kivánom tudósítani.

Sibón, Novemberben 1828.


  
×