
CÍMLAP
Wesselényi Miklós
A' régi híres ménesek egyike' megszünésének okairól
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BÉVEZETÉS
I. A' LÓTENYÉSZTÉSRŐL KÖZÖNSÉGESEN
II. EZEN ÁLLÍTÁSOKNAK HAZÁNKRA VALÓ ALKALMAZTATÁSA
1.
2.
3.
4. Lovaink' mostani mivolta
5. Hazafiság-é a' Nem-változtatás?
III. MIÉRT NINCS NÁLUNK A' LÓTARTÁSBAN HASZON?
IV. MIT LEHETNE 'S KELLENE NÁLUNK A' LÓTENYÉSZTÉS JAVÍTÁSÁRA TENNI?
l. A' Lovaknak nálunk lehető javításáról
2. A' lovak körül egyes-személyek által teendő Javításokról
a) A' fajok' javításáról
b) A' tartás által való javítás
c) A' tartás körül való költségek kevesítéséről
d) A' lovak' olcsó és jó eledeléről
V. A' MÁR MEGJAVÍTOTT FAJÚ, 'S JÓL TARTOTT LOVAK' ELADHATÁSA' MÓDJÁNAK LEGINKÁBB EGYESŰLETEK ÁLTAL TÖRTÉNHETŐ ELŐSEGÍTÉSÉRŐL 'S BIZONYOSABBÁ TEHETÉSÉRŐL
VI.
Bevezetés
A' legnagyobb dolgokról valamint a' legkisebbekről örökké igen külömbözők
az itéletek. Kevés tárgy van olly kis értekü, hogy az emberek annak
megrostálásával magokat ne fárasszák. Kiki azt önnön tiszta vagy homályos
szemeivel látja 's igen sokan az elő- vagy bal-itéletek' külömböző színü
üvegein által nézik. Bár mi csekélység légyen is magában egynehány ló
eladása, még is a' folyó 1828-dik esztendő' Octobere 1-ső napján történt
kótyavetyélésé ménesemnek nem kevés beszédre 's nagyon sok külömböző
itéletekre adott alkalmatosságot. Sokan csudálkoztak ezen cselekedetemen, -
mások módiból való anglomaniának 's némellyek hazafiságtalanságnak lenni
itélték,- vagy mint ló-tenyésztőt hibáztattak,- többen, hogy ne tégyem
intettek, kértek, jó-tanácsoltak. Ha mind ezek azon részvételből szármoztak
volna, mellyel a' Közönség egy régolta elhíresedett ménes iránt viseltetik,
örvendeném ; mivel a' ló-tenyésztéshez való buzgóságnak jele lenne. De ez
nagyon keveseknél volt, úgy gondolom az eset. Mivel, ha ezen régi híres
ménesnek vélt elenyészését közönségesen fájlalták, annak legtermészetesebb
következése a' lett volna, hogy nagyon sokan igyekezzenek azon drága jó
fajokból magoknak valamit szerezni, - 's még is a' két Magyar Hazából alig
találkozott négy vagy öt, a' ki elhatározott vevő szándékkal jött volna
hozzám.
Már most részemről is légyen szabad ezennel vélekedésemet kifejtenem. Nem
a' gazdaságbeli rossz calculus', vagy a' lótenyésztésre nézve tett hibák'
vádja alól akarom magamat kimenteni ; mert erszényem 's istálóm fogják
ezentúl legjobban megmutatni, hogy mint gazda vagy lótenyésztő hibáztam-é
vagy nem, - hanem azon hibás balvélekedés megczáfolását érzem kötelességemnek:
hogy ménesem ezen eladása bennem hazafiságtalanság, vagy a' lótenyésztés'
ügyére nézve káros lett volna. Mellyért
Előszer: a' Lótenyésztésről közönségesen véve fogom vallomásomat megtenni.
Másodszor: Hazánkra alkalmaztatom állításaimat. - Megvizsgálván előbb
közönségesen világszerte a' lovaknak külömböző Nemzeteknél lévő külömböző
fajjait 's tulajdonságait; - utóbb pedig röviden kisérvén Nemzetünknél
eredetétől fogva ezen időkig a' lovak' történetét, tekintetet fogok mostani
állapotjára vetni. Ebből nyomozom azt ki, hogy hazafiság' tárgya lehet-é a'
régi mellett való megmaradás' szándéka - és hogy Újjítás helyes-é?
Harmadszor: azt vizsgálom-meg miért nincs nálunk mostan a' lótartásból
haszon, - megtekintvén azon nagy változást, melly a' lovak körűl való
ízlésben egy darab idő olta világszerte történt. Továbbá ezen változásnak
okait, czélarányosságát, 's azt fogom fontolóra venni, hogy tartósságához,
mennyire lehessen bízni. Ezek tekintetéből
Negyedszer: arról akarok szóllani, hogy nálunk a' lótenyésztés' javítására
mit lehet 's kell tenni.
Végtére a' tisztelt Közönséget ménesemnek mostani 's elarányozott
jövendőbeli állapotjáról kivánom tudósítani.
Sibón, Novemberben 1828.