Előszó

A magyar nemzet ezeréves történelmének egyik legválságosabb időszaka volt az 1911/20-as évtized. Mohi és Mohács óta alig érte országunkat több csapás, mint ebben az évtizedben. A politikai pártoskodás által megosztott, nemzeti érzésében és gazdasági erejében meggyöngült és egymással sokszor szembeállított társadalmi osztályokból álló magyar nemzet ekkor élte át az első világháborút, a katonai, politikai és gazdasági összeomlást, Károlyi Mihály és Kun Béla gyászos emlékű forradalmát, az idegen megszállást, a Trianon által szentesített országcsonkítást és feldarabolást, s mindezeknek betetőzéséül a megoldhatatlannak látszó gazdasági-, pénzügyi- és főleg társadalmi bajoknak egész tömegét. E megpróbáltatásokkal teljes kor időszaki sajtóját tárgyalja ez a munka.

Az időszaki sajtó a változatos, mindennapi élet tükre. Akár befolyásolt, akár hű képet mutat, sok tekintetben történeti értékű és fontosságú. Az időszaki sajtó bibliográfiája tehát ma, 25-30 év távlatából, számot tarthat a közérdeklődésre.

A címjegyzék nyelvre való tekintet nélkül felöleli a szorosabb értelemben vett Magyarország hírlapjait és folyóiratait, s az 1919-ben elszakított országrészek időszaki sajtótermékeit is; de nem terjed ki a Dráván-túli országrészre és a külföldre. Kivételesen felvettem azonban a gyűjteménybe a világháború alatt a hadiszíntereken magyar katonák által szerkesztett, kiadott, vagy nyomtatott hírlapokat és folyóiratokat is. Az anyagot az Országos Széchényi-Könyvtár hírlap- és folyóiratgyüjteménye alapján közlöm. Az Országos Széchényi-Könyvtárból hiányzó adatokat a forrás megjelölésével tüntettem fel. A címjegyzék azonban még így sem teljes, s a háborús zavarokon és országcsonkításon kívül a felelősség elsősorban azokat a nyomda- és hírlapkiadó vállalatokat terheli, melyek a kötelespéldánytörvény világos rendelkezéseit be nem tartva, hírlap- és folyóirat-kötelespéldányaikat idejében nem szolgáltatták be az Országos Széchényi- Könyvtárba, azok többé meg nem szerezhetők s a bibliográfia számára teljesen elvesztek.

A címjegyzék anyagának feldolgozásában figyelemmel voltam az időszaki sajtótermékek címében, időszakosságában, szerkesztésében és kiadásában történt változásokra, s könnyebb áttekintés kedvéért a betűrendes részen kívül földrajzi megoszlás és a folyóiratoknál szakok szerint is feltüntettem azokat.

Az évtized anyagából külön is kiemeltem az elszakított országrészek, s a proletárdiktatúra idejére vonatkozó időszaki sajtótermékeket, a hírlapok és folyóiratok szerkesztésére, kiadására vonatkozó körülményeket, s hiszem, hogy a magyar hírlaptörténet kutatóinak munkáját ezáltal is megkönnyítettem. A feldolgozás egységes módszerével az anyag áttekinthetőségét is elősegíteni törekedtem.

...

A bevezetés végén az időszaki sajtótermékekről statisztikai adatokat is közöltem. Már most felhívom az olvasó figyelmét arra a körülményre, hogy a címében és időszakosságában megváltozott időszaki sajtótermékeket még abban az esetben is egy egységnek tettem, ha a címváltozás többször is végbement. A nyomdatermelési statisztikai összeállításban azonban a hírlapot és folyóiratot annyiszor vettem egységül, ahányszor nyomdaváltoztatás történt.

Az 1919-ben elszakított országrészek anyagát, ha csonkán is, lehetőség szerint felvettem a gyűjteménybe, s az illető területeken megjelent bibliográfiák adataival kiegészítettem. Meglepő, hogy az Országos Széchényi-Könyvtár gyűjteménye sokszor teljesebb, mint az illetékes, elszakított országrész hivatalos, vagy magánosok által összeállított anyaga. Ez csak arra vall, hogy az összeköttetés Magyarország és elszakított részei között, még az összeomlás után sem szűnt meg, s ha titokban és kerülő úton, de mégis eljutott hozzánk a hírlap és folyóirat egy-egy száma, sokszor teljes évfolyama.