
CÍMLAP
Czeglédi Katalin
A magyar-török nyelvviszony
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. kötet
1. Előszó
2. Bevezető
2.1. A könyv előszavát és bevezetőjét a saját fordításomban tájékoztatásul az alábbiakban közre adom
2.2. A könyv előszavában olvashatunk A Dīvān Lugāt at-Turk kiadásáról
2.3. A továbbiakban Auezova szól A Dīvān Lugāt at-Turk kéziratának sorsáról
2.4. Auezova szól A Dīvān Lugāt at-Turk megalkotásának céljáról is
2.5. A Dīvān Lugāt at-Turk szerzőjéről a következőket tudhatjuk meg
2.6. Olvashatunk A Dīvān Lugāt at-Turk megalkotásának koráról
2.7. A következőkben szól a törökökről a muzulmán világ szemével a XI. századi események előestéjén
2.8. Al-Kašγari a török nyelv beszélőiről a következőképpen szól
2.9. Olvashatunk A törökök Iszlám felvételéről is a Dīvān Lugāt at-Turk-ben
2.10. A fentiekből egyértelműen kitetszik, hogy al-Kašγari munkája sok nyelv számára fontos
3. Kašγari török nyelve és a magyar nyelv viszonya
4. Szójegyzékek
Kašγari - Magyar szójegyzék
Kašγari - Magyar szójegyzék abc rendben
Magyar - Kašγari szójegyzék abc rendben
5. Rövidítések
6. Források
7. Irodalom
II. kötet
1. Előszó
3. Kašγari török nyelve és a magyar nyelv viszonya
4. Kašγari - Magyar szójegyzék
5. Kašγari - Magyar szójegyzék abc rendben
6. Magyar - Kašγari szójegyzék abc rendben
7. Rövidítések
8. Források
9. Irodalom
Előszó
Az I. kötethez
Mahmūd al-Kašγari török szótárában és nyelvtanában közel
1.600 olyan szót és számos grammatikai morfémát (képzőt, jelet, ragot)
ismertem fel, amelynek magyar párhuzama van. László Gyula további
gondolatait követve: "Általában minél több kérdést teszünk fel a
leleteknek, annál gazdagabban felelnek nekünk." (LÁSZLÓ 1995:267), mint
nyelvész elmondhatom, minél több szkíta-hun rokon- és utódnép nyelvét
vonjuk be a magyaron kívül a nyelvünk kapcsolatainak a kutatásába, annál
többen és egyértelműen felelnek a nyelvész kérdéseire. A válaszok azonban
rendre ellent mondanak annak a 'tekintélyi alap'-nak, amelyet ma a Magyar
Tudományos Akadémia a magyar nyelv eredetével, kialakulásával, tovább
fejlődésével és a magyar őstörténettel kapcsolatban képvisel.
Már hat éve annak, hogy Bárdi László orientalista, sinológus professzor
kérésére, a Helikon Kiadó megbízásából lefordítottam magyarra Mahmūd
al-Kašγari orosz nyelvű kiadásának török szótárát és nyelvtanát.
Azóta nem kaptam hírt a kiadásról, ezért elhatároztam, hogy a tervezett
anyagot, a magyar-török nyelvviszonyt a kiadás előtt megírom. Tekintettel
arra, hogy a szótár és nyelvtan sok olyan szót, nyelvtani elemet tartalmaz,
amelynek magyar kapcsolatai vannak, ezeket kigyűjtöttem, feldolgoztam és az
alábbiakban közzé teszem. Természetesen a lista bővíthető, ez az első
lépés, mert ismereteim szerint Kašγari anyagát ilyen szempontból
még nem dolgozták fel. Közel 1600 XI. századi török szónak van magyar
kapcsolata. Igaz, ezek között vannak képzett és többszörösen képzett,
toldalékolt szavak is. Ehhez képest az akadémiai álláspont szerint csupán
pár száz szót tartanak számon, azt is a magyarban jövevényszóként
helytelenül.
Tekintettel arra, hogy az 1600 szó igen nagy mennyiség, ezért első
lépésben 7-8 kötetre tervezve részletekben adjuk ki. Mindegyik kötet végén
szerepelnek az adott kötet szavai abc sorrendben kétféleképpen, Kašγari
- Magyar és Magyar - Kašγari formában. Az előfordulás helyéül nem
az oldalszámot, hanem a szó sorszámát jelöltem meg. Ezt követik a Rövidítések,
a Források és az Irodalom. Ezennel útjára bocsájtottuk az első részt.
Czeglédi Katalin, Pilisvörösvár, 2013.
A II. kötethez
Amint az első kötetben jeleztem, mintegy 1600 olyan szót találtam
Kašγari török szótárában és nyelvtanában, amelynek köze van a
magyar nyelvhez. Ezeket feldolgoztam és az anyag nagyságára tekintettel
több kötetben adom közre a A magyar nyelv szerepe őstörténetünk kutatásában
sorozat X. részeként. Jelen könyv ennek a II. kötete.
Tekintettel arra, hogy az első kötetben részletes előszót és bevezetést
írtam, amely vonatkozik az összes megjelenő kötetre, a továbbiakban csak
a legszükségesebb új információkat közlöm. Az első kötetben 239 Kaš
γarinál található szót vizsgáltam meg. Ebben a kötetben a számozás
240-550-ig tart. Ez azt jelenti, hogy a második kötetben 311 török szó
szerepel a magyar megfelelőjével együtt. A kötet végén az elsőhöz hasonlóan
megtalálhatók a vizsgált szavak abc sorrendben. A számozás folytatólagos.