
CÍMLAP
Kolumbán-Antal József
Székely honfoglalás
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. RÉSZ. MIT TUDUNK A SZÉKELYEKRŐL?
1. A székelyek mint nép
2. Székely jellemrajz
3. A székelyek nyelve
4. Nyugati székelyek
5. Keleti székelyek
6. A székelyek katonai szerepe az Árpád-házi királyok idejében
7. A székely "státusz"
8. A székely nemzetségi szervezet
9. A székelyek földje
10. Keresztény székelyek
11. Anonymus a székelyekről
12. A genetika a székelyekről
13. A régészet a székelyekről
II. RÉSZ. SZÉKELYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
1. Székelyek és magyarok; a csatlakozás kérdése
2. A székely honfoglalás
III. RÉSZ. A SZÉKELYEK EREDETÉRŐL
1. Ellentmondások, kérdések, lehetőségek
2. Befejezés: összegzés
RÖVIDÍTÉSEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK
MELLÉKLETEK
Személynevek jegyzéke
Helynevek jegyzéke
Tárgymutató
Előszó
Erdély keleti részén még létezik a székelyek lakta Székelyföld. Vele
szomszédos volt a Szászföld, ahol már csak elvétve találunk szászokat,
nagy részük az utóbbi harminc-negyven évben elhagyta szülőföldjét,
hátrahagyva csodálatos templomerődeiket és házaikat. A székelyek és
szászok majdnem ugyanabban az időben telepedtek le Erdély keleti
szélén, és hasonló viszontagságokat éltek meg az évszázadok folyamán,
sok esetben viszont másként küzdötték le a megpróbáltatásokat.
Nem tudjuk, milyen jövő vár a székelyekre, de megmaradási készségük és
ragaszkodásuk szülőföldjükhöz eddig erősebbnek bizonyult sok szomszédos
népéhez képest.
Számos elmélet született a székelység eredetéről - tudományos és kevésbé
tudományos módszerekkel kidolgozottan. A legtöbb elmélet a székely eredet
kérdését másodlagos problémaként, más népek történetének vizsgálatába
beágyazva tárgyalja. Mivel egy már felvázolt elmélet részeként kezelik a
székelyek történelmét, ez utóbbit úgy faragják-illesztik, hogy ne sértse
a már eleve kialakított koncepciót.
Jelen munkában vezérfonal a székelyek történelme, anélkül, hogy a nagyobb
rendszerbe való illesztés kedvéért kompromisszumo(ka)t kötnénk. Amíg
nincs elfogadható elmélet, amely meghatározza a székelyek honfoglalásának
időpontját, nagyon nehéz a székelység eredet-elméletét felvázolni, mert a
lehetőségek sokfelé elágaznak. Mi magunk során megpróbáljuk meghatározni
azt az időpontot/periódust, amikor a székelyek a Kárpát-medencébe
költöztek. Érdekes nyithat meg az érdeklődők és talán a történészek előtt
is az az eredmény, amelyre vizsgálódásaink során és okfejtésünk alapján
jutottunk.
A szerző itt mond köszönetet Sófalvi Andrásnak, a székelyudvarhelyi
Haáz Rezső Múzeum régész munkatársának szakmai észrevételeiért és
szigorú kritikájáért: még ha módszertanilag nem is tudtunk mindenben
egyetérteni, megjegyzései mindenképpen a dolgozat hasznára váltak.
Ugyancsak köszönet jár a kiadást anyagilag támogató pártolóknak:
Lőrincz Anna, Dulácioiu Titus, Kaján János, László István, Csomor
Csaba, Mátyás András, Vass Áron, Orbán Dénes, Tókos József, Kolumbán
Gábor, Kolumbán-Antal Ilona - valamint a székelyudvarhelyi Areopolisz
Egyesületnek a jogi háttér biztosításáért: a könyv megjelenése
valamennyiük önzetlenségének eredménye.