Előszó

Fridvaldszky János Értekezés a szkumpiáról című munkája a Primaware Kiadó, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő kiadói ismeretek szakirány "tankiadójának" első önálló kiadványa, egyúttal egy művelődéstörténeti sorozat induló darabja.

Az 1773-ban készült latin nyelvű tanulmány és a második világháború vége felé megjelent magyar fordítása egyaránt könyvészeti ritkaság. Az eredetit - éppen a kiadásra való előkészítéssel összefüggésben - azóta digitalizálta az Országos Széchényi Könyvtár, így most már bárki számára elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) részeként. A Domokos János által fordított és 1944-ben kiadott magyar nyelvű változat egyetlen fellelhető példányát a Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtára őrzi. Mindkét intézmény dolgozóinak köszönjük a kutatómunka során nyújtott készséges segítséget.

Kiadványunkban a latin eredetit fekete-fehér (fakszimile) másolatban közöljük, a Domokos-féle fordítást azonban frissített változatban tesszük közzé. A mai akadémiai helyesírási szabályokhoz igazodva javítottuk a szöveget, korrigáltuk a fordítási tévedéseket, magyarosabbá tettük a latin nyelvtant szolgaian követő mondatszerkezeteket, kifejezéseket, s lerövidítettük a barokkos körmondatokat, ahol nehezítették az értelmezést. A mai olvasó számára így sokkal kényelmesebbé, élvezhetőbbé vált a befogadás.

Az 1944-es fordítást a cserszömörce Kárpát-medencén belüli előfordulásait ábrázoló kihajtható térkép gazdagította. A rossz állapotú, kézi rajzként készült eredetiben már újonnan is nehézséget okozott a számozás és a helységjelölés összekapcsolása, ezért a térképet korszerű háttértechnikával újra elkészítettük, láthatóbbá, egyértelműbbé téve rajta az adatokat.

Abban, hogy a könyv ebben a formában megjelenésig jutott, múlhatatlan érdemei vannak Papp Gábornak, a Magyar Természettudományi Múzeum főmunkatársának, akinek nemcsak a fordításnak a latin eredetivel való összevetését és javítását, hanem a latin tanulmányban előforduló helynevek listájának elkészítését is köszönhetjük - ez a korabeli latin és magyar helynevekkel együtt a jelenlegi magyar és román elnevezéseket is tartalmazza.

S végül az egész vállalkozás nem jöhetett volna létre az egykori jezsuita távoli rokona, a tudóscsalád történetének fáradhatatlan kutatója, a szakmai bevezetőt jegyző Frivaldszky János nélkül, akivel a közös munka során egyként vált szívügyünkké a kiadvány gondozása. A szerkesztő
2013.