
CÍMLAP
Lotz János
A történelmi világkép
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Célkitűzés
A kérdés időszerűsége
A történelmi megismerés fordított útja. Az alapvetés az "ősembernél"
A világkép tágulásának főkorszakai; a dolgozat beosztása
A világkép periodizálása. Két ellentétes módszer
Első rész: KOSMOS
1. Rotatio (Fatum)
Kezdet. Az emlékezet és az időszámítás. Körforgás a jelen körül. A történelmi anyag értékvonatkozása
Babilon. Quantitatív körforgás
Qualitatív szempont az 1 ind. 2 perzsa és 3 görög világképben. Az alap vallásos
A négy világkor elmélete
A világkép ellenmondása. A körforgás, mint mentőelmélet. A végső elv, a Sors. Szinkretizmus
A tartalmi történetírás. 1. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. A görög kritika. Közösségi szempontok. A sztoikus világtörténelem. Új népek. A felfogás itt is körbenforgó. Átmenet
Függelék: Egyéb népek (Kína)
2. Ad deum (Dualitas)
A ker. világkép lényege. Az evangéliumok. Pál levelei. Az egyházatyák.
Origenes sikertelen görög-ker. szintézise. Eusebius, Hieronymus és Orosius. Szent Ágoston történetfilozófiája. Körforgásellenes dualitás. Világkrónikák. Gesták. Freysingeni Ottó. Átmenet
Függelék: az arabok
Második rész: HOMO
3. Analysis (Causa)
1. Reneszánsz, humanizmus, reformáció
A ker. világkép bomlása. Joachim di Fiori - Laicizálódás. Az "ember" a középpontban. Típus. Ádámmisztika
Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat b) újjászületés c) mechanikus elemzés. Ahisztorikus voltuk
Új kor tudata. A klasszikus ókor képe. A modern irodalom kezdete. Kritika
A reformáció. Marad a régi keret. Kapcsolatok az új irányokkal
Ellentét a megelőző korral. Az ideál az előtt. A történelem három kora: ó-, közép- és újkor. (Machiavelli. Vasari).
A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását. (Cellarius); - Az olasz humanista történetírás. Crinitus irodalomtörténete. Németország helyzete. Patrióta vetélkedés; a császárság; várostörténet. Irodalomtörténet
Elszemélytelenedő halmazmunkák (Gessner, Pantaleon.)
2. Korai felvilágosodás, barok
A természettudományos alap. Ismeretelmélet és okszerűség. Milieuelmélet. (Bodin.) A tér tágulása; néprajzi történetírás
Barok. Fortuna. Szkepticizmus
Kritikai aprómunkák. (Kat. szerzetesrendek. Német birodalmi történetírás.) - A jelen mint alap. Utópiák és ősállapotrajzok. A haladás gondolata.
A quantitatív szempont. A historia litteraria. Irodalomfogalma hasznossági. (Mylaeus, Bacon, Vossius; Lambecius, Morhof.)
Költészettörténet (Opitz, Ortlob, Birken, Morhof.) Új nemzeti történelemtagolás. Vita Bouhourral
Átmenet a felvilágosodáshoz
Bevezetés
A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok
alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását, hogy az egymástváltó
történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető
szabályosság van. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti.)
Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében, azonban az
újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az
irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. Ez a
rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel, hogyan képzelte el
jelen helyzetét benne, hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan
igyekezett következtetni a jövőre. A második rész a tárgy alapvető
metafizikai, logikai, tudományrendszertani, lélektani és ismeretelméleti
vonatkozásait tárgyalja vázlatosan.
...