Tétel adatlapja

CÍMLAP

Lotz János

A történelmi világkép

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés
  Célkitűzés
  A kérdés időszerűsége
  A történelmi megismerés fordított útja.   Az alapvetés az "ősembernél"
  A világkép tágulásának főkorszakai; a dolgozat beosztása
  A világkép periodizálása. Két ellentétes módszer

Első rész: KOSMOS
1. Rotatio (Fatum)
  Kezdet. Az emlékezet és az időszámítás. Körforgás a jelen körül. A történelmi anyag értékvonatkozása
  Babilon. Quantitatív körforgás
  Qualitatív szempont az 1 ind. 2 perzsa és 3 görög világképben. Az alap vallásos
  A négy világkor elmélete
  A világkép ellenmondása. A körforgás, mint mentőelmélet. A végső elv, a Sors. Szinkretizmus
  A tartalmi történetírás. 1. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. A görög kritika. Közösségi szempontok. A sztoikus világtörténelem. Új népek. A felfogás itt is körbenforgó. Átmenet
  Függelék: Egyéb népek (Kína)

2. Ad deum (Dualitas)
  A ker. világkép lényege. Az evangéliumok. Pál levelei. Az egyházatyák.
  Origenes sikertelen görög-ker. szintézise. Eusebius, Hieronymus és Orosius. Szent Ágoston történetfilozófiája. Körforgásellenes dualitás. Világkrónikák. Gesták. Freysingeni Ottó. Átmenet
  Függelék: az arabok

Második rész: HOMO
3. Analysis (Causa)
  1. Reneszánsz, humanizmus, reformáció
    A ker. világkép bomlása. Joachim di Fiori - Laicizálódás. Az "ember" a középpontban. Típus. Ádámmisztika
    Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat b) újjászületés  c) mechanikus elemzés. Ahisztorikus voltuk
    Új kor tudata. A klasszikus ókor képe. A modern irodalom kezdete. Kritika
    A reformáció. Marad a régi keret. Kapcsolatok az új irányokkal
    Ellentét a megelőző korral. Az ideál az előtt. A történelem három kora: ó-, közép- és újkor. (Machiavelli. Vasari).
    A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását. (Cellarius); - Az olasz humanista történetírás. Crinitus irodalomtörténete. Németország helyzete. Patrióta vetélkedés; a császárság; várostörténet. Irodalomtörténet
    Elszemélytelenedő halmazmunkák (Gessner, Pantaleon.)

  2. Korai felvilágosodás, barok
    A természettudományos alap. Ismeretelmélet és okszerűség. Milieuelmélet. (Bodin.) A tér tágulása; néprajzi történetírás
    Barok. Fortuna. Szkepticizmus
    Kritikai aprómunkák. (Kat. szerzetesrendek. Német birodalmi történetírás.) - A jelen mint alap. Utópiák és ősállapotrajzok. A haladás gondolata.
    A quantitatív szempont. A historia litteraria. Irodalomfogalma hasznossági. (Mylaeus, Bacon, Vossius; Lambecius, Morhof.)
    Költészettörténet (Opitz, Ortlob, Birken, Morhof.) Új nemzeti történelemtagolás. Vita Bouhourral
    Átmenet a felvilágosodáshoz


Bevezetés

A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását, hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében, azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel, hogyan képzelte el jelen helyzetét benne, hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. A második rész a tárgy alapvető metafizikai, logikai, tudományrendszertani, lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan.

...


  
×