Bevezetés

Széchenyi István Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba 's előitélet eligazitására című alkotása 1831-ben jelent meg Pesten, Landerer Nyomtató Intézetében. A rövid cím (Világ) szerepelt a könyv gerincén és a kötéstáblán, s ezért is természetes, hogy utóbb ez a név vált közkeletűvé. Így ez az eredetileg hosszabb című alkotás nyelvileg is beilleszkedett Széchenyi nagy programadó műveinek sorába (Hitel - Világ - Stádium). Az utókor azonban kevesebb figyelmet fordított erre a munkára, mint a reformkor "harsonájaként" méltatott Hitelre, ill. az első rendszeres programként elemzett Stádiumra. Ennek magyarázata a Világ vitairat jellegében keresendő: abban, hogy Széchenyi érvelése ellenfele (gróf Dessewffy József) kritikája körül mozogva kötöttebb volt. A polémia azonban arra is lehetőséget teremtett Széchenyi számára, hogy a Hitelben homályban hagyott elképzeléseit körüljárja. A Világ így döntően koncepciómagyarázat, és ezért gondolati összetettségét, mélységét tekintve a legjelentősebb Széchenyi alkotások közé állítható. Nem választható el a másik két alapmunkától, együtt töltötték be történeti hivatásukat, mint ahogy Arany János is megfogalmazta: "Hitel, Világ és Stádium! ti, három - / Nem kézzel írt könyv, mely bölcsel, tanít, / De a lét és nemlét közti határon / Egekbe nyúló hármas pyramid!"

...

A Világ itt olvasható változata teljes de modernizált kiadás: egyszerre törekszik a Széchenyi mű egészének visszaadására és a modern magyar nyelvállapothoz való igazítására. A nyelvi adaptációra azért volt szükség, mert a XIX. század első felének értekező prózája ma már (a nem történész, irodalomtörténész) olvasó számára alig-alig érthető, és az interneten hozzáférhető szövegvariánsnak széles olvasóközönséget kell megcéloznia.