Tétel adatlapja

CÍMLAP

Thaly Kálmán

Ocskay László, II. Rákóczi Ferencz fejedelem brigadérosa és a felső-magyarországi hadjáratok

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELSŐ KÖTET

Előszó a második kiadáshoz
Bevezetés

ELSŐ FEJEZET.
Ocskay László általános jellemzése. - Családi származása, neveltetése; ifjúkora 1700-ig. - Átszökik a francziákhoz, meg vissza a császáriakhoz, majd Rákóczihoz, (1703.) - A tiszai átkelést kierőszakolja; ezredessé lesz. - Meghódítja Lévát, Korponát, Bozókot, Selmeczet, s Nyitráig hatol. - Ocskay házassága s tétlen heverése Léván. - A cs. kir. hadsereg Lévát visszafoglalja; Ocskay Zólyom alatt párbajt vív Bottyánnal; zólyomi döntő ütközet. - Előnyomúlás a Morváig. Ocskay első betörése Ausztriába, s a határszéli beütések hadászati jelentősége.

MÁSODIK FEJEZET.
Ocskaynak dunántúli hadműködése; Sopronyt eljátsza. (1704.) - Ocskay a Csallóközben s a Fehérhegyekben; a szomolyáni diadal. - Beütések Morvába és Ausztriába. - A nagy-szombati ütközet. - Ocskay ismét betör Ausztriába. (1705.) - Működése a Fehérhegyekben és Pozsony vidékén; Modor, Bazín, Szent-György megostromlása.

HARMADIK FEJEZET.
Ocskay Dévénynél őrködik, majd Morvába csap; Csejte táján s ismét túl a Fehérhegyeken csatároz. - Résztvétele a vöröskői harczban. - Tömeges betörések Morvába és Ausztriába Bercsényi vezérlete alatt; Ocskay, ki dandárnokká lesz, Hodolínnál megsebesűl. - Ocskay Dévény és Stomfa tájairól Bécs környékét és Pozsonyt háborgatja s a dunai közlekedést elfogja. - A Csallóközbe, majd Dunántúlra küldetik. - Óvár és Bruck szorongatása, Soprony ostroma. (1706.) - Ocskayt visszaszólítják a Morva vize mellé. - Rákóczi fiainak elragadását czélzó kísérletek. - Fegyverszünet; Rákóczinét Pozsony alatt Ocskay fogadja, s ő vezeti a díszkíséretet.

NEGYEDIK FEJEZET.
A fegyverszünet felbomlik. Ocskay megint beüt Morvába. - A schlosshoffi győzelem; Ocskay Malaczka és Szakolcza táján; Montecuccolit visszanyomja. - Általános áttekintése a harcztérnek. - Újabb portyázások Morvába és Ausztriába; dürnkruti csata. - Ocskay Pozsony alatt fog állást. - Forgách kalandozásai, beütése Ocskayval Morvába; Zisserdorf városát rohammal megveszik s a Bayreuth-ezredet tönkre verik; nagy öldöklés, égetés, pusztítás mindenfelé. - A dúlások igazoltatnak; Ocskay "a tüz fejedelme" s *Rákóczi villáma". - Starhemberg Lipótvárát fölmenti; Forgách és Ocskay általjőnek a Fehérhegyeken. - Ocskayék Starhemberget Pozsonyig csípdezik. - A hadak téli elhelyezése; Forgách helyett Eszterházy Antal lesz vezénylő- tábornok. Ocskay Szomolyán körűl; ezredének reductiója.

ÖTÖDIK FEJEZET.
Ocskay a Fehérhegyekből Trencsény és Morva felé vigyáz, (1707.) s Morvába betör. - Meggyújtja az ausztriai és dévényi malmokat s a pozsonyi hídra ereszti alá. Starhemberg megsegíti Lipótvárt; Ocskay Szakolczától újra beüt Morvába, Bokros Ausztriába; adót vetnek ki, hódoltatnak. - A császáriak hadi tervei; Starhembergnek ismét sikerűl Lipótvárat őrséggel, éléssel fölfrissíteni; erődítvényeket emel a Vág-vonalon. - Ocskay a cs. kegyelmet visszautasítja, s Morva felé csapdoz; Ebeczky Nagy-Magyarnál megveri a Hannover-ezredet. - Ocskay fölkelti a Fehérhegyek lakóit; Starhemberg nem bírja őt meglepni, de Sasvárba, Szakolczára őrséget vet, Detrekőt, Éleskőt, Szomolyánt stb. megveszi. - Ezalatt Ocskay mögéje kerűl, és Sasvárnál tönkre veri a híres Steinville-ezredet nagy győzelemmel; Starhemberg boszújában a Fehérhegyek falvait s Ocskay kastélyát égeti, dúlatja. Ocskay a sztropkói uradalmat kapja jutalmúl Rákóczitól.

HATODIK FEJEZET.
A katonaság hazaszéledése. Eszterházy Hatvan tájára menvén Rabutín elé, a fő vezényletet a Vág mellékén Starhemberg ellen Ocskayra bízza; Ocskay hét lovas-ezred és egy gyalog-dandár fölött parancsnokol. - Starhemberg a Vág-vonal erődítését folytatja, majd Nyitra vívásához kezd: de Bottyánnak Sopronytúl Bécs tájára való betörése következtében visszavonúlni kénytelen. - Ocskay Starhemberget Szeredig üldözi, majd beüt Morvába; Eszterházy visszaérkezik. - A magyarok Szeredvárát lövetik, Csáky Nagy-Szombatot szorongatja, s Ocskay megint Morvában jár; Starhemberg a Dunántúlról kénytelen visszatérni Szeredhez. - Ocskay öt lovas-ezreddel Vág-Újhelynél foglal állást. Starhemberg Guido hármas védvonala. Viard tbk. Ocskayt Vág-Újhelytől hátrább tolja, Bánhoz; de ez Beczkó városát megveszi, azután szabadságot nyer és Sztropkóra utazik, s a fejedelemnél udvarol Sáros- Patakon. - Rákóczi dicsérete Ocskayról. Bercsényi kárhoztatja Eszterházy hadviselését és személyesen megy a Vág felé, új rendbe hozza a dolgokat; Bottyánt tervezi vezénylőtábornokúl Eszterházy helyett; a visszatérő Ocskayt utasítja. - A hadak téli elhelyezése a Vág-vonalon; az Ocskay-, Perényi-, Ebeczky- és Balogh-dandárok; Bottyán megérkeztéig Andrássy Pál és István vezényelnek; császári részről is parancsnokváltozás. - Starhemberg Miksa Szeredtől átcsap Tapolcsányig, de visszaűzik és jól megszabdalják. Ocskay Beczkó városát másodszor is rohammal megveszi, (1708.); a németek hátrább húzódnak. - Ocskay a téli szállásokon; zsarolásai.

HETEDIK FEJEZET.
Császári részről Pálffy ideiglenes főparancsnok. Andrássy Istvánnal Ocskay paczkázik; de megérkezik Dunántúlról Bottyán, kemény rendet szab; Starhemberg Miksát hadvonalai mögött elfogatván, Nyitrára viteti. - A kurucz dandárok létszáma; Ocskay erősbíttetik; Puchóhoz száll, megvívja a lisszai határsánczokat és bekalandoz Morvába. - Viard 3000 lovassal Trencsényt és Illavát megsegíti. A kuruczok hadfelosztása a Vág vidékén, a két hadosztály s hat dandár. Ocskay a Vágon túl a morva és sziléziai széleken foglal állást s Vág-Beszterczére telepedik. - Révay hajdúit Pruszkán meglepi Viard, de Ocskay elűl visszatér Újhelyre; Ocskay betör Morvába s 600 embert levágat, Bottyán pedig a Vágon és Fehérhegyeken át Ausztriába küldözi száguldóit. Pálffyt Heiszter váltja föl; Viard átcsap a Vágon, de Csajághy visszapuskázza. Ocskay 3000 emberrel berohan Morvába, Kremsier felé; sarczol, hódoltat. Ebeczky Stomfánál két század labanczot levágat. - Ocskay ismét, még nagyobb erővel, 5-6000 emberrel tör be Morvába, Wsetin várát rohammal megvíjja, 700 embert lekonczol s rabúl ejt, öt zászlót nyer, és roppant zsákmánynyal tér haza; sok morvai helység meghódol; a foglyokon Révay hajdúit váltja ki. - Ocskay most áll pályájának zenithjén; igen kemény kurucznak mutatja magát, s az elpártolt br. Pongráczot élesen kárhoztatja.

NYOLCZADIK FEJEZET.
Hadelhelyezések, tavaszi füvellő-táborok; a nagy-bossányi hadi tanács határozványai. Bottyán tbk intézkedései: a karvai sáncz, a surányi tábor, a hídkészíttetés; értekezletei Ocskayval és a dandárnokokkal. - Heister a Vágontúlról a Csallóközbe vonja hadait; Nagy-Szombat, Modor, Bazín, Szent-György Bottyánnak hódolnak; Bottyán hídat vettet Sóknál a Vágon s Pozsonyt fenyegeti, Szered, Séllye ostromát tervezi és Vág-Újhely sánczai közűl kicsalja Viardot, ki Morvába húzódik vissza. - Ocskay Trencsényt, Vág-Újhelyt, Lipótvárát körűlzárolja, a Fehérhegyen túli földet visszafoglalja, és Vág-Újhely ostromát igen sürgeti. - Bottyán és Heister csatározásai; Ocskay Verbótól Ausztriába és Morvába portyáztat Viard ellen; már ekkor gyanú merűl föl ellene, Vág-Újhely ostroma miatt. - Rákóczi Bottyánnak ad igazat Ocskay ellenében, s inkább helyesli Séllye és Szered, mint Újhely ostromát. Ocskay Viardra akar menni Morvában, s hadat kér; Morvánkánál hidat épít a Vágon; Barsonville hadmérnök megkémleli Vág-Újhely erődítvényeit; Rákóczi ezek helyett a Csallóközben akar próbálni. - Ocskay beüt Morvába, Viard Barad alól Hradistyába menekűl előle; Ocskay Wessely és Szakolcza felé kanyarodva, Brezován át Verbóhoz, majd Viard közelgését hallván, a morvánkai hídhoz száll vissza, és segélyt kér. - Bottyán portyázói a Csallóközön, Gúta, Nagy-Magyar, Séllye, Szered és Pozsony alatt; Dévényt fölvereti, Thúróczyval Stomfánál fogat állást, s Pozsonyt, Szomolyánt és Detrekőt szorongattatja. - Általános hadi rendelkezések.

KILENCZEDIK FEJEZET.
Rákóczi Érsek-Újvártt; haditanácsok tartatnak; a sziléziai hadjárat terve; kémszemlék; a karvai sáncz; a fejedelem Bánkához, majd Verbóhoz száll; ismételt zajos haditanácsok. Pekry és Ocskay válogatott hadosztálylyal Viard fölverésére Morvába küldetnek. - Újabb kémszemle Vág-Újhely ellen; a Pekry-Ocskay-féle morvai expeditió részletes története; a haderők, az utasítások, az indúlás, az előnyomúlás. - Csejte vára megvétetik; Heister kiindúl a Csallóközből Viard segítségére; Ocskayék Viardot keresik, ez előjön, Strázsniczánál csatáznak; a visszavonúlás Brezováig; a hadak lehangoltatása.

TIZEDIK FEJEZET.
Újabb hadi tanácskozások Brezován. Trencsény ostroma elhatároztatik; indúlás ezen vár alá; Ocskayt Szalayval hátrahagyják Bottyán tbk. osztályához. Viard és Heister mozdúlatai Morvából Trencsény felé. - A trencsényi szerencsétlen ütközet (1708. aug. 3.) méltatása és következményei. - Ocskayt gr. Pálffy tbk. Pÿber püspök által titkon a császár pártjának megnyeri. A fejedelem menekűlése a harcztérről; Bottyán tbk. eléje siet, és a győztes ellenség föltartóztatását átveszi; hadi intézkedések; Bottyán buzgó tevékenysége, erőfeszítései; Ocskaynak zavart viselete, gyanús vonakodása, heverése. - Bottyán lelkesítő példái, Eszterházy betörései Bécs tájára; Heister Verebélytől, Nyitrától visszafordúl; a dán segélyhad Pozsonyhoz érkezik. - Ocskay Lietava, Zsolna táján kószál; Bottyán panaszt, Ottlÿk épen vádat emel ellene, megsejtvén árúlási szándokát. Rákóczi vizsgálatot rendel titokban Ocskay és Pÿber ellen; Bottyán hírt vesz az árúlásról, de gyanúja mást ér. - Ocskay levelei- s álmentségeivel eláltatja Bercsényit; miért késik az árúlás végrehajtásával? A "Rákóczi-nóta" elsiratja őt. A csillag hulló-félben.

TIZENEGYEDIK FEJEZET.
Bercsényi intézkedései; Ocskayt Trencsényből Bajmóczhoz, Nyitrához rendeli. Ottlÿk újabb gyanúi; már Bercsényi sem egészen bízik Ocskayban, de elfogatni őt mégsem engedi. - Ocskaynak újabb hazug és áltató levelei; Ottlÿk nem tágít a gyanútól, Ocskaynak lelkére beszél. - Heister egy rész hadaival átkel a Dunán, a más részszel Pálffy Nyitra alá indúl; Bottyán működése ellene és Újvár körűl. - Ottlÿk, Ocskay, Pÿber László; a két utóbbinak gonosz szándékai, ravasz színlésök, levelezéseik; Bercsényi gyanúja Ocskay ellen megint csillapúl, s Rákóczi is kezd megnyugodni; csak Ottlÿk nem nyugszik, figyelemmel kíséri Ocskayt, s ez által némileg gátolja árúlásának kiterjedését.

TIZENKETTEDIK FEJEZET.
Nyitra ostroma és megvétele. Ocskay és Pÿber munkához látnak; Ottlÿk újabb jelentései; Ocskaynak utolsó hazug levelei Bercsényihez. Az árúlás elűl elosont két tiszt és néhány közvitéz hírt visz Bottyánnak; Bercsényi elámúl, de némileg még mindig kétkedik. - Ocskay 1708 aug. 28-kán Pereszlénynél elárúlja s Pálffy hadai közé vezeti ezredét. Az árúlás tragédiája; Bokros Pál és 2-300 huszár keresztűlvágja magát s tovamenekűl, a többi körűlfogatván, hűségesküre kényszeríttetik. - Ocskay mint cs. ezredes; Bottyánt, Bercsényit el akarja fogni, Érsek-Újvárt föladásra bírni; Nagy-Tapolcsány várát árúlással elfoglalja, Zay-Ugrócz- s Bajmócznál kudarczot vall. - Bevonúl a nyitrai cs. táborba; az új labanczok hangúlata. Bercsényi pátenst ad ki Ocskay ellen, s kegyelmet hirdet az elárúltaknak, kik sűrűn szökdösnek is vissza; Blasskovich veresége. - Ocskay Bottyánt nem foghatja el.

TIZENHARMADIK FEJEZET.
Az Ocskay árúlása folytán keletkezett első megdöbbenés és zűrzavar a felső vármegyékben. Az érsek-újvári őrség rendíthetlensége s fölbuzdúlása; Ocskaynak csábító és hamisan vádoló, hamisan esküvő levele Berthótÿ Istvánhoz. - Az újváriak példájára Bottyán, Csáky, Ebeczky, Babócsay s az egész tábor újra hűséget esküsznek a hazához, s bosszút lihegnek Ocskay ellen. - Beleznay Ocskaynak rablott kincseit elnyeri és labanczaiból jól levág; a közöröm e felett. Ocskay ezrede Bokros Pálnak adományoztatván, újra szerveztetik. - Ocskaynak becsűlete végkép elvész, a németek is csak "selmá"-nak hívják; sztropkói jószágát Babócsay kapja; e jószág leírása.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.
Pálffy visszavonúl a Vághoz; Ocskay kísérlete Újvár alatt meghiusúl; Liptó, Trencsény, Túrócz is ébredez; Bokros ezrede szaporodik; Nyitra vármegye újra kuruczczá lesz. - Ocskay Bécsben jár; labanczait Vajda András ezredes Szakolcza előtt fölveri, levagdalja; a Fehérhegyek lakóinak hangúlata e pribékek ellen. - Ocskay megint ír Érsek-Újvárba; Berthótÿ válasz helyett Ocskay elfogott pribékjeit fölakasztatja. - Dunántúl a kuruczok győznek, a rácz és horvát tábort tönkre verik, Bezerédy árúlását elfojtják; Heister ezek miatt visszavonúl Győr és Komárom ágyúi alá. - Mennyi embert árúlt el Ocskay, s hány pribékje maradt? Heister nem helyesli, hogy Ocskay cs. ezredesi rangot nyert; példájára a német tisztek a hitszegőt megvetik, nincsen köztük semmi becsűlete; a magyarok közt csúfos hirek keringnek róla s bosszút és átkot kiált ellene mindenki. - Ocskay példája után mások is gyanúba vétetnek, de ártatlanságuk csakhamar kiderűl.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.
Hadműködések az északnyugati vármegyékben; Paur beüt Morvába, Réthey átkel a Fehérhegyen. - Heister Érsek-Újvárt ostrom alá veszi s keményen bombázza; Berthótÿ az őrséggel hősileg ellentáll. Ocskay 600 lovassal hiába jár a Fehérhegyekben Rétheyék után; Vág-Újhely környékét sem bírja insurgáltatni, sőt Lipótvár alá szoríttatik. - Ebeczky Nyitránál jól megszorítja és csaknem elfogja Ocskayt; kölcsönös csatározások; Pálffy Bokros Pált Nagy-Tapolcsánynál fölveri, Ocskay a foglyokon rútúl kegyetlenkedik; Tapolcsány városát és az elefánti klastromot fölprédálják. - Ottlÿk Trencsényben és a határszéleken; br. Szúnyogh Gáspárt Ocskay dolga miatt őrizet alatt küldi Rákóczihoz.

MÁSODIK KÖTET

TIZENHATODIK FEJEZET.
Bercsényi működése Pálffy és Heister ellen; Heister táborát mindennap csapdozzák; Pálffy visszahúzódik Érsek-Újvár alá, honnét okt. 11-kén szégyent vallva szállanak el a császáriak, s Újvár fölszabadúl; néhány részlet az újvári ostromból. - A császár tábora a bányavárosok felé indúl; Bercsényi Ebeczkyvel, Rétheyvel stb. harczol ellenök; Ocskay "nyelvel," hogy ő fogja el Bercsényit. - Bottyán a császáriak háta mögé kerűlve, Újvárhoz, majd Pozsonyig nyomúl; Galánthát megveszi, Újvárt romlásaiból megépítteti s élelemmel mindenfelől megrakja. - A bányavidék védelme; Bercsényi és Ottlÿk; Ocskay megint egy foglyot lő agyon sajátkezűleg; Korponát és Zólymot Andrássy György porrá égetteti; Heister brutális fenyegetései; Ocskay üzen a kuruczokhoz, s csábítja testvérét és Elek Zsigmondot. - Heister a bányavárosokat keményen megsarczolván, Selmeczet, Körmöczöt, Beszterczét s a felső Garamvonalat megszállja; Steinville tbkot a Nyitra-völgyi kastélyokba küldi. - Bottyán Cusani tbktól Heister bányavidéki prédáját elnyeri; Heister dühében négy foglyot megcsonkíttat és Bottyánt durván fenyegeti; a barbarizmus visszatoroltatik, s kemény válasz kél. - Heister téli szállásokra: falak, sánczok közé helyezvén hadait, elballag Bécsbe.

TIZENHETEDIK FEJEZET.
Pálffy Ocskayval Bajmócz alá megy; Ottlÿk védelmi intézkedései. Bajmócz vára vitézi ótalom után, az árok lecsapolása miatt kaput tár; Ocskay az elbocsátott várparancsnokot a szerződés ellenére kiraboltatja. - A Facskó-hegyszorúlat megostromlása; Thúróczy labanczczá lesz, minek következtében Zsolna és utána Budatín elesik. - Pálffy Túrócz-megyét meghódítja; a kuruczok Liptót és Árvát elsánczolják s trencsényi váraikat védik. Ocskay Lietavát hazugsággal, ijesztéssel és vesztegetéssel akarja megvenni, de hasztalan; a magyarok beportyáznak Trencsénybe és Túróczba. - Kurucz hadvonalak a bányavárosok alatt; Heister alájő Bécsből. Lednicze, Lietava és Óvár végtére meghódolnak. Ocskay katonái 1708. végéig majdnem mind visszaszöknek a kuruczokhoz.

TIZENNYOLCZADIK FEJEZET.
Heister megsegíti a bányavárosokat; combinált hadjáratot tervez Árva, Liptó elfoglalására. - A kuruczok hadműködései és tervei; Bottyán gyalogságot kíván a bányavárosok és Steinville megtámadására. Csatározások 1709. január elején; Királyi Sándor fölrendeltetik; Eszterházy utasításai; a tél iszonyú keménysége sokat meggátol. - Pálffy, - Ebergényi, Viard, Tollet tbkokkal, Ocskay-, Ebermont- és Thúróczyval - háromfelől megtámadja a kuruczok árvai és liptai sánczait; a Czelder Orbán által vezetett vitézi védelem; a rettentő hideg miatt a kuruczok nem tarthatják soká a sánczokat, de Pálffynak is sok katonája fagy el. - A magyarok Liptóból Szepes széleire szorúlnak; Árva-vára ellent áll, ostromzároltatik; Lubomirszky Tivadar hg., a szepesi hűbérúr, a császáriak felé hajol, Ocskay alkudozik vele. Lubomirszky Czeldert hiába csábítja.

TIZENKILENCZEDIK FEJEZET.
Csatározás a bányavárosoktól délre és Zólyom, Besztercze körűl; Beszterczebányát a kuruczok körűlzárolják; Heister Viardot Liptóból segélyűl visszahívja s a dívényi szoroson átűzi Csajághyt. - Ocskay a liptai és árvai nemességet Beszterczére kíséri Heisterhez; a császáriak keményen sarczolják az elfoglalt vármegyéket; Pálffy Árva-várát szorongatja. Szepesben a kurucz szaporodik; csatározások Liptóban; kísérletek Árva-vára fölmentésére; a császáriak megszállják a batizfalvi kastélyt, de megint kiszoríttatnak. - Heister Ocskayt Bécsbe rendeli; fogadtatása az udvarnál, nagy ígéretei; tetemes pénzt kap hadak fogadására; a bécsi nép kíváncsian bámúlja "Rákóczi villámá"-t. Ocskay visszatér és újonczozni, toborzani kezd. - Károlyi és Bottyán Nyitráig, Tapolcsányig csapdoznak s Újvárt élelmezik. Árvavára végre április hóban capitulál; hg. Lubomirszky György, a szondeczki, 4000 emberrel a császár szolgálatába szegődik. E tény jelentősége.

HUSZADIK FEJEZET.
A kuruczok gyalogságukat 12,000-rel szaporítják; ezek felfegyverzése. Bottyán és Károlyi másodszor is megrakják Érsek-Újvárt, s Pozsonyig és Trencsényig száguldoznak. - Ocskay új katonái sűrűn szöknek Újvárba, még tiszteik is. A Fehérhegyek lakói fegyvert fognak; Jávorka Ádám és Maszelnik Márton guerilla-expeditiói; becsapnak Ausztriába, stb. - Rabok kicserélése és szökevények ügye. A császáriak az alsó Garam-vonalat is meg akarják szállani, Mocsonokon és Suránynál sánczolnak, de innét kiveretnek. Bottyán Léva-várát elhányatja, Zselíznél hídat vet a Garamon; a németek itt később nagy sánczot emelnek s Párkánynál hídfőt. - A császáriak zselízi erődített tábora; Heister Dunántúl, Pálffy a bányavidékeken vezényel; Liptót és Selmeczet elsánczolják a németek és Zólyom-várát építik. Bottyán a zselízi tábor és sáncz ellen; a kuruczok tompai, viski tábora. - Pálffy Zselízhez érkezik; Bottyánt Eszterházy Dániel váltja föl Szécsényben.

HUSZONEGYEDIK FEJEZET.
A kuruczok Árvába portyáznak s Turdosínnál győznek; Ocskay Árvában; katonáinak hangúlata. Pálffy Ocskayt magához rendeli; Kolinovics téves állítása. - Pálffy hadainak létszáma és elhelyezése; Bercsényi hadainak létszáma és elhelyezése. Hadászati combinatiók s előnyök és hátrányok; a kuruczok osztálytábornokai.

HUSZONKETTEDIK FEJEZET.
Bercsényi tervei. A támadás Breznóbánya és Liptó ellen; ennek részletes előkészítése; az új gyalogság. A fejedelem Ocskayról és Babócsayról. A liptai próba; a sánczok megvétele, levonása, veszedelme; Pálffy segélyre indúl; Czelderék megharczolnak Viarddal. Csáky s Andrássy túlóvatossága s visszavonúlása; vizsgálat Csáky ellen; a fejedelem méltó haragja. - Lubomirszky.

HUSZONHARMADIK FEJEZET.
Pálffy Balogh István fölverésére Dívényhez küldi Ocskayt. Gács nem hajol. A császáriak Árvából, Liptóból Rózsahegyhez húzódnak, Viard visszatér Pálffyhoz; a kuruczok Breznót fenyegetik. - Az érsek-újváriak Mocsonoknál győznek s száguldva járnak széjjel. Ebeczky Zselízt szorongatja, majd Ocskayt fölverni indúl. Pálffy kicsap Fülekre; Ocskay hányavetisége; Füleket (a kolostort is) fölprédáltatja. - Bercsényi a hadakat összevonván, Pálffyra készűl; ez sietve vonúl vissza előle Zólyomba, s eltorlaszoltatja a fűrészi szorost. - Bercsényi a gyalogot Breznónak küldi, a lovast fel Pozsony és Morvaország felé; Liptóba is portyáztat. - Balogh István Újvárba megy. Réthey és Vajda expeditiója Túróczba, Trencsénybe; Maszelnik Árvában; Rétheyék Bicsén Ocskay ezredében nagy kárt tesznek. - Az újváriak Nyitra, Pozsony-vármegyét elözönlik s gabonával töltik meg erősségüket. - Berthótÿ a labancz foglyokat fenyegeti; a császáriak kegyetlenkedései a kurucz rabokon; Eszterházy visszatorlást kíván.

HUSZONNEGYEDIK FEJEZET.
Bercsényi Zólyomban Pálffyt, Liptóban Ebergényit sarkalja; Ebeczky és Csajághy bemennek Újvárba. Ocskay kifecsegi a császáriak hadi terveit; Bercsényi erre a Szepesség védelmét előkészíti, Árvába, Liptóba sűrűen portyáztat s Beszterczéig hódítja Zólyom-vármegyét. - Ocskay ezrede; liptai csatározások. Heister segélyűl küldi Zselízhez Savoyai Eugen dragonyosait. Bercsényi elégűletlen tábornokaival és Bottyánt sóhajtja. Bottyán a Duna mellett; Bottyán halála. - Hadműködések Zselíz környékén; az újváriak okt. 4-kén Croix tbkot a Savoyai-ezreddel stb. Csápornál megverik; Berthótÿ István meghal, Csajághy lesz újvári parancsnok.

HUSZONÖTÖDIK FEJEZET.
Bercsényi hadi intézkedései; Eszterházy Dániel, Károlyi. Heister általjő a Dunán s Pálffyval egyesűl; a császári hadi-tanács megállapodásai. - Heister Szécsényhez, Losonczhoz nyomúl, Ebeczky csatározik vele. Gács ostroma s bukása. A kurucz hadak szélednek, hadrendjök összezavarodik; Károlyi feljő és gyorsan rendet csinál. - Ocskay Losonczon; szanaszét prédál. A kuruczok gyalogsággal megrakják Murányt, Lőcsét, Kézsmárkot. - A pestis iszonyú pusztításai és káros hatása.

HUSZONHATODIK FEJEZET.
Bokros Pál a lengyel széleken. Lubomirszky Tivadar hg. is a császárnak árúlja hadait. - Csajághy Érsek-Újvárban. Az újváriak hasznos és győztes kiszáguldozásai. Viszont Viard Ocskayval Gömörben barangol, de hatvani szándékát Eszterházy meghiúsítja. - A magyarok Eger-várát élelmezik, a németek Rozsnyót megszállják. Ocskay Putnokig kalandoz. - Heister Lőcse alatt. A város és Czelder vitézűl ellent áll. Károlyi, Palocsay, Bokros, Paur stb. Szepesben, Sárosban. Lubomirszky T. egyesűl Heisterrel, de Lőcsét ő sem csábíthatja el. - Lőcse alól Heister tágúlni kénytelen. Ocskay pribékjei a Szepességen. A németek Szomolnokot, Remetét sánczolják. - Ocskay régi ezrede kié lesz? Rákóczi lengyel segédhadai. Eszterházy Antal általjő Dunántúlról; erős készűlődések. Ocskay (1709. végén) családjához tér Vág-Újhelybe; fátuma közeleg.

HUSZONHETEDIK FEJEZET.
Ocskay családi kastélyában Ocskón. Jávorka Ádám kiindúl érette Újvárból; Jávorka jellemzése; Szluha Ferencz tréfája. - Ocskay vad tivornyázása Verbón. Jávorka álruhában megkoldúlja, azután Ocskónál (1710. január l-jén) reátámad, megsebzi és elfogja őt. - Ocskayt Újvár felé viszik. Csábítja és meg akarja vesztegetni Jávorkát s társait. Jávorka jan. 2-kán szerencsésen beérkezik Ocskayval Újvárba. - Nagy riadal és a várőrségnek vérbosszút kívánó lázongása Érsek-Újvárban. "Isten hozott, császár madara!"

HUSZONNYOLCZADIK FEJEZET.
Ocskay kihallgatási jegyzőkönyve; orczátlan és hazug mentségei, erkölcsi romlottsága. Elesküszi a császárt, újból kuruczczá akar lenni, de visszautasíttatik. - Az újvári katonaság jan. 3-ika reggelén ismét fölzendűl. A vésztörvényszék összeűl. A népnek alig lehet már ellentállani; fegyverrel fenyegetődzenek. - Ocskay karóba vonatásra ítéltetik. Testvére könyörgéseire az ítéletet Csajághy pallosra enyhíti. Ocskay Rákóczi hívének vallja magát újra, nagy szolgálatokat ígér, - mindhiába. Végrendeletet tesz; búcsúzik öcscsétől. Ocskay a nép előtt is megtagadja a császárt. Állandóságra, hívségre inti a katonaságot: tanúljanak példáján! Lefejezik, a hóhér ötször vág hozzája. Fejét a bástyán karóba tűzik. Népballada keletkezik róla. A Mária-kép vérzése.(?) - Tiszti bizonyítvány Ocskay László haláláról.

HUSZONKILENCZEDIK FEJEZET.
Ocskay véres bukásának következményei. Neje Pozsonyban, Bécsben. Pálffy, a cs. k. főhaditanács és Heister visszatorlással fenyegetődzenek. Jegyzékváltás Szluha és Romeisen között. - Eszterházy Antal Érsek-Újvárba érkezik. Csajághy elfogatását nem Ocskay halála okozá. Rákóczi és Bercsényi nézete Ocskay kivégeztetéséről. Szluha újabb, tiltakozó jegyzéke. - Heister parancsára Ocskay haláláért Fodor dandárnok, Bolforth ezredes, Palkovich hadbiztos és még hét más kurucz rab Győrött, Magyar-Óvártt kivégeztetik; Fodor nemes halála, jelleme.

HARMINCZADIK FEJEZET.
Hogyan indokolják e kivégzéseket a császáriak? - A győri magyar rabok kérvénye Bercsényihez. Bruckenthal levele Szluhához, s ennek válasza. Szluha Romeisennek tudtára adja, hogy Eszterházy Fodorékért megtorlást fog tétetni a császári foglyokon. - Lutzenkirchen Szluhához. Szluha válaszában tüzetesen indokolja Ocskay kivégeztetésének jogos voltát. - Bercsényi válasza a cs. k. főhaditanácshoz, Ocskay és Fodorék ügyében. - Szluha Rákóczihoz, a megtorlás és rabtisztek iránt. Rákóczi Fodorék halálának megbosszúlását megengedi. Válasza Eszterházyhoz, utasítása Bercsényihez. - Végrehajtatott-e a visszatorlás, és kik valának az áldozatok? - Végső reflexiók Ocskayról.


Előszó

A Rákóczi-kor egyik, a maga korában európai hírű vitézi alakjáról, az ő változatos szerepköréről s a felső-, leginkább nyugatmagyarországi, 1703-1710-iki kurucz-labancz hadjáratokról irott, eredeti, levéltárakbeli forrásokból merített jelen történelmi monographiát első ízben a magy. tudom. Akadémia adta ki 1880-ban, igen terjedelmes, sűrűen nyomott, 828 lapnyi kötetben. E nagy terjedelem s az ehhez viszonyított magas bolti ár daczára, és daczára amaz eléggé ismert körülménynek, hogy a m. t. akadémiai kiadványok terjesztése érdekében úgyszólván semmisem történik s alig lehet hozzájuk jutni: mégis a magyar olvasóközönségnek a Rákóczi-kor iránti meleg érdeklődése következtében e munkával és kiadványnyal megesett az a csuda, hogy már évekkel ezelőtt az utolsó példányig elfogyott. Leghírnevesebb belletristáink történelmi regényt és színművet írtak belőle, (Jókai Mór: "Szeretve mind a vérpadig"; Herczeg Ferencz: "Ocskay brigadéros"), mások népies kiadásokban kivonatolták, stb. s az érdeklődés iránta mégsem (vagy talán: annálinkább nem) szűnt meg, úgy, hogy az ódondászat terén itt-ott néha fölmerülő példányokat kétszeres árakon kapkodják el; engem pedig, mint szerzőt, most, csaknem negyedszázad múltán is, egyre sűrűbben ösztökélnek, biztatnak új, második kiadás nyomatására. Ezen, tudományos irodalmunkban ritka örvendetes jelenség hatása alatt tehát végre ráhatároztam erre magamat, és a mű megírása óta a levéltárak zugaiból előkerült s általam szeretettel gyűjtött új és legújabb adatok beillesztésével megbővítve, íme sajtó alá rendeztem az annyi felől kívánt, sürgetett második kiadást.

E most említett új adatokra nézve csak annyit jegyzek meg, hogy művem hősének jelleméről 25 év előtt alkotott és megrajzolt felfogásomat azok egytől-egyig mind megerősítik, úgy, hogy ebben egy betűváltoztatást sem kell vala tennem, történetírói lelkiismeretem nem csekély megnyugtatására, a mi, azt hiszem, hasonló helyzetben levő minden szerzőnek jól esik. Egyáltalában a munkában, - az érintett, eddig nem ismert új adatok betoldásán kívül - nincsen változtatás.

Budapesten, 1904 május elején.
Dr. Thaly Kálmán.


  
×