Előszó

Jelen könyv a szarvasi művelt nőknek köszöni lételét.

Az ő lelkes felszólitásuk birt arra, hogy az 1870-ki téli estéken többekkel együtt felolvasásokat tartsak; az ő általok kitüzött müvelődési cél inditott arra, hogy tárgyamat a hazai történelemből meritsem, s az ősanyák küzdelmeit és erényeit mutassam fel előttük követendő példa gyanánt egyszerűen és hiven, ugy amint azokat történelmi ereklyéink fentartották. Főcélom az volt, hogy ne annyira az én előadásom, mint inkább a felmutatott jellemek tettei buzditsák hallgatóimat a valódi erény és boldogság keresésére.

Most, midőn előadásaimat a nagy közönség elé bocsátani bátorkodom, csak azon őszinte és forró óhajtásomat fejezem ki: vajha sikerülne fényes multunk ősanyái iránt, valamint általában hazai történelmünk iránt némi nemesebb lángot éleszteni honleányaink tiszta szivében, hogy érezzék azon nagy horderejű igazságot, miszerint hazánk jövendő boldogsága nagy részben az ő erényeiktől függ!

Szarvas, julius végén 1870.
Zsilinszky.