A Magyar Műemlékek Országos Bizottsága 1876-ban a Pozsony megyében lévő középkori műemlékek megvizsgálásával és rajzokban való bemutatásával bízott meg. E megbízást azután úgy bővítettem ki, hogy a hazánk nyugati részén lévő várakat is tanulmányoztam és felvételeket tettem.

E kétrendbeli megbízás folytán 1876-tól 1892-dik év végéig a nyári idő egy részét csakugyan a kijelölt építmények megvizsgálása és felvételére használtam fel úgy, hogy a jelzett idő tartama folyamán száznál több középkori templomot s mintegy száztizenöt középkori várat, illetőleg romot vizsgáltam meg s mértem fel.

Munkálataim folyamán hazánk várait összehasonlítván a külföldi várakkal, azon érdekes tapasztalatra jutottam, hogy hazánk várai, a vidéki szokásokat tekintetbe nem véve, tökéletesen az akkori kultura színvonalán állottak, sőt némely irányban a külföldieket felül is multák. Ezen körülmény indított arra, hogy tanulmányaim eredményét tágasabb olvasó körnek is hozzáférhetővé tegyem.

Egyes monográfiákat kivéve, irodalmunk szűkölködik oly munkában, mely a középkori várak keletkezését, fejlődését, berendezését részletesen és szakszerűleg tárgyalná, azért úgy vélem, nem végeztem meddő munkát e könyv megírásával. Természetes, hogy míg e könyvet megírtam, sok nehézséggel kellett megküzdenem.

Első sorban hiányoznak irodalmunkban a szakkifejezések és azok, melyek használtatnak is, nem fejezik ki elég szabatosan a fogalmat, melyre használvák; azért kénytelen voltam új szavakat is alkotni, melyek elfogadását kérem addig, míg nyelvészeink helyettük jobbakat nem ajánlanak.

A könyv berendezését illetőleg a lexikális alakot azért választottam, mert így - a csak egyik vagy másik várrészlet iránt érdeklődők - azt gyorsan feltalálják. Egyébiránt a lexikális alak a könyv tartalmáról teljes áttekintést nyujt.

Említettem, hogy tanulmányaim eredményét nagyobb olvasó körnek szántam. Itt első sorban az e szakkal foglalkozókat értem, kik minden irányban felvilágosítást találnak könyvemben.

Jó hasznát fogják venni továbbá e könyvnek a műépítők is, kik gyakran vannak oly helyzetben, hogy középkori stílben várrészleteket kell építeniök. E műben megtalálják az egyes részleteket, azok magyarázatát és okszerű alkalmazását.

A középkori várak szerkezetéről, berendezéséről, a várvívásról és védelemről oly zavarosak a fogalmak, hogy a művelt közönség szívesen veheti oly mű megjelenését, a mely a várakra vonatkozó minden kérdésre kellő, biztos és igaz felvilágosítást igyekszik nyujtani.

A tárgy természeténél fogva elkerülhetetlen volt a sok illusztráczió. Egy ábra olykor jobban magyaráz, mint ívekre terjedő szöveg. Még keveslem a könyvhöz csatolt ábrákat, de tudván, hogy az illusztrácziók amúgy is drágítják a kiadást, azért úgy igyekeztem a bajon segíteni, hogy a legtipikusabb ábrákat használtam minden egyes részletnél.

Nagyon fontosnak tartván a hazai és külföldi várak összehasonlítását, a külföldiekre nézve igénybe vettem a német, franczia és angol szakirodalmat.

Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy a hazai várakra vonatkozólag több irányban szíves támogatásukban részesítettek dr. Thaly Kálmán, dr. Hampel József és Poór Antal magyar tudományos akadémiai tag urak, nemkülönben segítségemre voltak nyelvismereteikkel dr. Wagner Lajos és Dalotti Ödön tanár urak, miért is hálás köszönetet mondok e helyen a fent nevezett uraknak.

Pozsonyban, 1898. évi márczius hóban.
Könyöki József.