Nem tudtál könnyen üdvözülni

Landolva eljövő időben
bámulod fejre állt lényedet
elvadult kerted virágait
s a terekre kivert verseket

múltból felmerült emberarcok
visszafelé forgó kerekek
tapsolsz a vágtató lovaknak
hámjukban versenyt nyerítenek

nem ismerhetted meg a létet
érzékeidre hagyatkozva
nem tudtál könnyen üdvözülni
a nincsben úszol fuldokolva

virágaid gyors hervadását
sirathatom kereszted alatt
egyetlen földi diadalod
ha az égre felküzdöd magad