"Létem ha végleg lemerült"
(Nagy László emlékére)

Hogy telnek nemléted napjai
Költő a mélység kórusában
s hogyan viselkedett a Nagy Víz
fénymenyegződ káprázatában

csillag iránt mutató kezed
magasra emelte a zászlót
fészeredben igák és nyergek
templomodban káromkodások

a szeretet kapuja nyitva
nincsen megválthatatlan ember
mégis vannak partra vetettek
kikre nem emlékszik a tenger

ígérd meg figyeled a tengert
s megmented a partra vetettet
és röptetsz égen túli égen
papírsárkányra írott verset