Szebeni Sándor - Az időre ragasztott ember


A kételkedés óráiban

(bizalmatlan Pegazus)

Ahogy leszáll nyomban odébb is áll
horkant és dobbant bizalmatlanul
fut a költőcske hogy utolérje
és megbéklyózza irgalmatlanul

(hamis múzsa)

Amint leér cigarettára gyújt
kölcsönzött szárnyait lecsatolja
s a sorvégeken villogó rímek
sugárfényeit lekaszabolja

de utána kifesti arcodat
s homlokod beírja virágporral
hogy így találkozz a mindenségben
fáradtan vánszorgó csillagoddal


4. oldal