Szebeni Sándor
- Az időre ragasztott ember
|
Jobb lenne
Kényeskednek a sáros
utakon
regélő táltosok vasderesek
szarvasok állnak a tóban isznak
oldalukra orv puskacső mered
ablakomban egy gyönge madárka
palotám kapuját nem találta
vörös pipacsaim masíroznak
elevenen árván a halálba
lesújt ez a szomorú szerelem
tapasztalása kegyes tavasznak
szorongok szerelem kalitkában
jobb lenne kifestett áldozatnak
emlékeim közt lángol egy csillag
fényeskedik ragyog kihevülve
s egymást tükröző üvegvirágok
virág-szerelem hamvába hűlve
|