Szebeni Sándor
- Az időre ragasztott ember
|
Ebben a pompás
zűrzavarban
Vonulunk fekete
sereggel
megyünk ünneplő feketében
fölöttünk csillag-árvaságok
szemek az átderengő fényben
kislányokkal és vénlányokkal
ihletett szűz liliomokkal
zsibárus az üveges égen
szélhámoskodsz a csillagokkal
nézed a vajúdó földanyát
a fanszőrzetbe ragadt babát
s vállalsz viseltes boldogságot
karolod szeretőd derekát
ebben a pompás zűrzavarban
lám minden tücsköt és bogarat
és minden kis mozgást változást
felnagyítva számon tartanak
|