Szebeni Sándor
- Az időre ragasztott ember
|
Újhold fényű jelen idő
A vízi tükörkép
felszáll
éjszakába bukik a lét
álmatag vizeid árvák
szíved nem más csak nehezék
ököllel hódító majmod
fel-le rohangál egy kővel
folyik-e folyódban álom
s mi van a fürdőző nőkkel
madár csobbanás az égen
szelet hömpölygető szárnyak
apró tüzek libasorban
az alvó folyóra szállnak
újhold fényű jelen idő
hallod jön az aranyvonat
falkád kiseprűzött szépe
papírszíveket hajtogat
|