Szebeni Sándor - Az időre ragasztott ember


Ebben a pompás zűrzavarban

Vonulunk fekete sereggel
megyünk ünneplő feketében
fölöttünk csillag-árvaságok
szemek az átderengő fényben

kislányokkal és vénlányokkal
ihletett szűz liliomokkal
zsibárus az üveges égen
szélhámoskodsz a csillagokkal

nézed a vajúdó földanyát
a fanszőrzetbe ragadt babát
s vállalsz viseltes boldogságot
karolod szeretőd derekát

ebben a pompás zűrzavarban
lám minden tücsköt és bogarat
és minden kis mozgást változást
felnagyítva számon tartanak


49. oldal