Szebeni Sándor - Az időre ragasztott ember


Miért mérnéd a mérhetetlent

Órák s percek repedésein
kiszüremlő szerelmi zajok
verset skandáló papagájok
kínrímeket hurcoló sorok

a világ mocska az utakon
külvárosok letiport gyepén
mit ér korai ébredésed
meghalni jön szemedbe a fény

miért mérnéd a mérhetetlent
a lelkekből áradó erőt
szívek lázát hőhullámait
s a dalokra torlódó időt

viharokkal dacoló szirtek
és méla mezők és vad dzsungel
ott kószálj virágporos arccal
s fehérséged nem feketül meg


30. oldal