
CÍMLAP
Gaál Mózes
Kis magyar retorika
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. A történetirás
1. A történetirás elmélete
2. A történetiró forrásai
3. Minő ismeretekre van a történetirónak szüksége
4. Az előadás kétféle módja
5. Anyaggyűjtés, anyagrendezés
6. A történetiró stilusa
7. A történeti művek osztályozása
II. A történetirás rövid története
1. A görögök történetirása
2. A rómaiak történetirása
3. A magyar történetirás
III. A szónoklat elmélete
1. Bevezetés
2. A szónoki mű tárgya
3. A szónok forrása
4. Mivel győzi meg a szónok hallgatóit
I. Az érvek
a) Belső érvek - A meghatározás
b) A következtetés módjai
c) Az egész és rész viszonya
d) Ok és okozat
e) Előző és következő
f) A körülmények
g) Hasonlóság (analogia)
h) Az ellentétesség
II. Külső érvek
a) A példa
b) Az idézet
c) A törvény
d) A tanuk vallomása
5. A cáfolás
6. Miként hat a szónok a hallgatók érzelmére
7. Az akarat irányítása
A szónoki beszéd szerkezete
8. Bevezetés
9. A tárgyalás
10. A befejezés
11. A szónoki beszéd fajai
12. A szónok egyénisége
13. A szónoklás művészete
A szónoklat története
1. A görögöknél
2. A rómaiaknál
3. A magyaroknál
IV. Az értekező próza elmélete
1. Mi az értekezés
2. Mikor válik az értekezés retorikai művé
3. Az értekezés anyaga, forrása és szerkezete
4. Az értekezés stilusa
5. Az előadás formája
V. Az értekező próza rövid története
1. A görögöknél
2. A magyaroknál
Bevezetés
A retorika azoknak a prózai irásműveknek az elméletét tárgyalja,
melyekben az előadásnak nemcsak értelmesnek, hanem szépnek is kell
lennie.
Ide sorozzuk: 1. a történetirást, 2. a szónoki műveket és 3. az
értekező prózai műveket.
A novella, rajz, regény, mint prózai művek szintén ide tartoznak, de
ezekről részletesen a poétikában, a költői művek elméletében fogunk
megemlékezni.