Bevezetés

A szociális szakmában fokozódó érdeklődés mutatkozik a csoportmunka iránt. A háttérben, sok más tényező mellett, vélhetően az aktívkorú munkanélküliek társadalmi és munkaerőpiaci integrációját célzó beilleszkedést elősegítő program áll, illetve az a növekvő számú kliens, akikkel e program keretében foglalkozni kezdtek a családsegítő szolgáltatások munkatársai.

A beilleszkedési program logikája, a nagy esetszám, valamint a csoportszintű segítséget nyújtó szolgáltatások hiánya arra késztette a szociális szakembereket, hogy maguk kezdjék komolyabban mérlegelni a csoportokra irányuló szolgáltatások, módszerek bevezetését.

Ahogy ez nálunk már majdnem megszokott, kevés idő jutott a felkészülésre, a csoportmunkához szükséges feltételek megteremtésére. Ennek ellenére sok szolgáltatásban megkezdődött a munka.

A csoportmunkával megbízott szakemberek egy része abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a képzése során találkozott a szociális munka csoportokkal kapcsolatos elméleteivel, módszereivel. A kollégák egy elenyésző része még esetleg gyakorlatot is szerzett a csoportok szervezésében és vezetésében. Sokan azonban mindenféle háttértudás nélkül, a segítő munka logikájára és némi önképzésre építve vágtak bele a feladatba. Vagyis az induló és működő, nagyon különféle típusú csoportok nagyon különféle szakmai minőséget mutattak, illetve a már működő csoportokban szerzett tapasztalat sok olyan kérdést, szakmai igényt hozott a felszínre, amelyek azt bizonyították, hogy a csoportmunkával kapcsolatos ismeretek és készségek meglehetősen hiányosak, zavarosak.

Így volt ez a SzocioTéka projekt keretében résztvevő családsegítő szolgáltatások munkatársainak többsége esetében is. Ennek következtében a képzés során az egyik legnépszerűbb téma a "csoportozás" lett, és a visszajelzések arra vonatkoztak, hogy a résztvevők többet és "gyakorlatiasabb" módon szeretnének tanulni a csoportmunkáról. A kérdések nagyrészt arra vonatkoztak, hogy milyen megfontolások alapján érdemes csoportot indítani, illetve a csoportban hogyan, milyen eszközökkel lehet dolgozni.

E látszólag egyszerű kérésekre azonban nem könnyű egyszerű válaszokat adni, mivel a jelentkező szakmai bizonytalanság mögött egy sokrétegű, összetett problémarendszer húzódik, kezdve a szociális képzések, a szociális szolgáltatások, a szakma egészének rendszerszintű problémáitól az egyéni kérdésekig. Ha ilyen összetett problémákra szeretnénk releváns, és valódi változásokat hozó válaszokat adni, akkor nagyléptékű szakirodalmi munkára, a szakma módszertanát megújító fejlesztésekre és szisztematikusan felépített képzési rendszerekre lenne szükség.

Nyilvánvaló, hogy ez a könyv erre nem vállalkozhat. Az viszont a jelen keretek között is teljesíthető, hogy a csoportmunkával kapcsolatban felmerülő, most legfontosabbnak látszó témákat áttekintse, és egyfajta munka-tankönyvként ötleteket és feladatokat adjon mindazoknak, akik csoportmunkával szeretnének foglalkozni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy egy szakmai "elsősegély" csomagot állítottunk össze, amely példákkal, különféle módon rendszerezett ismeretekkel és javaslatokkal kívánja attól a pillanattól segíteni a munkát, amikor a csoportmunka lehetősége felvetődik. Nem egy új alapjegyzetet akartunk tehát készíteni, ami szisztematikusan áttekinti a szakma elméleti és gyakorlati kérdéseit, és nem is tréningfeladat-gyűjteményt adunk közre. Jelen írásban inkább egy kiképzési folyamathoz illeszkedő bő tematikát kap a kezébe az olvasó, amely koherenciáját nem az elméleti, hanem a cselekvési logika adja. A kézikönyv középpontjába pedig azokat a kérdésköröket állítottuk, amelyeket a már csoportozó kollégák, mint a módszer kulcsterületeit fogalmaztak meg.

Mindenki, aki csoportokkal már régebb óta foglalkozik, valahogy elkezdte. Az egyik út, amit ilyenkor bejárunk, egy belső út, amikor pro és kontra mérlegeljük, szükségünk van-e egy új, vagy más módszer elsajátítására, alkalmazására. Ha igen a válasz, akkor meg kell tennünk a legfontosabb lépéseket a környezetünkben is, társakat, támogatókat, forrásokat keresve az elképzeléseinkhez. A könyv első fejezetei ezt az utat járják végig, belátva és vállalva, hogy amit kínálunk, egy lehetséges logika, ami mellett létezhet számos más is.

A könyv további fejezetei már az elindult csoportok világába nyújtanak betekintést, egyrészről a csoportfolyamat fázisaira építkezve, másrészt a gyakran alkalmazott különféle strukturált gyakorlatokról való gondolkodást, e gyakorlatok alkalmazását kísérő megfontolásokat felvázolva. A szintézis kialakulását elérendő az egyes csoportfázisok tartalmazzák az adott fejlődési szakasz általános jellemzőit, fő csoportdinamika történéseit, a valószínűsíthető nehéz helyzeteket (ellenállásokat), és néhány példaként hozott strukturált gyakorlat elemzését.

Ebből talán az is kiderül, hogy mindig a szakember szemüvegén keresztül nézzük a csoporttal kapcsolatos teendőket, aki egyfelől, mint a csoport szervezője, a program képviselője, másfelől, mint a csoport vezetője kap szerepet.

Az egyes fejezetek mindemellett munkaszakaszokat is jelentenek, amelyek a csoportmunka szolgáltatások bevezetéséhez és megvalósításához szükséges szakmai megfontolások és cselekvések különféle szempontjait foglalja magába. A könyv olvasójának tehát módjában áll felmérni és megvizsgálni, hogy mi adott és mi hiányzik még a szolgáltatási helyén, a napi gyakorlatában, mely területeken szükséges még fejleszteni, min kellene változtatni. E könyv hasznát tehát nem elsősorban a szakmaelméleti műveltség szélesítésében látjuk (bár bízunk benne, hogy indíttatást adunk az egyes témák további feltáráshoz, az ajánlott és elérhető irodalmak olvasásához), hanem a megértés, a diskurzus, kísérletezés, cselekvés és visszacsatolás lépések szerinti építkezést ajánljuk. Visszatérnek ezek az elemek a könyvben is, mivel hol egészen konkrét modelleket ábrázolva, hol megszólítva az olvasót, hol cselekvésre vonatkozó javaslatokat téve, hol a hatásokat mérlegelve épül fel a tartalom.

Természetesen e könyv készítése közben folyamatosan küzdöttünk a téma szélességével és mélységével, s ha mindent megfogalmaztunk volna, ami a csoportmunkával kapcsolatban fontos lehet, akkor az eredmény valószínűleg egy többkötetes mű lett volna.

Szerencsére a korábbi évekhez képest, igaz jórészt más szakmaterületekről, ma már széles kínálat áll rendelkezésre a csoportok működésének, a csoportdinamika különféle aspektusainak tudományos igényű bemutatására, és egyre több játék- és gyakorlatgyűjtemény kapható.

Ami viszont nagyon hiányzik, az a szociális munkában alkalmazott csoportmunkához kapcsolódó módszertani képzés, és olyan kiadványok sokasága, amelyek a szociális munka lényegéhez, társadalmi funkciójához, a szakmai identitáshoz illeszkedve mutatják be a szakmai lehetőségeket és eszközöket.

Ez a könyv elsősorban azoknak készült, akik a csoportmunka terén még nem vagy nagyon kevés tapasztalattal rendelkeznek. Mindazonáltal reméljük, hogy a gyakorlott csoportozók is haszonnal fogják forgatni a könyvet, főképp azon fejezeteit, amelyek a szociális munka szempontjából értelmezik és magyarázzák a csoportmunka szerepét és jelentését.