Előszó

A lengyel kormány 1927 október havában Bem József honvéd altábornagy Aleppo kisázsiai városban nyugvó hamvainak szülővárosába, Tarnowba, Magyarországon át való hazaszállítását határozta el.

Ezzel kapcsolatosan 1927 december 10-én a halhatatlan hős elhalálozása napjának 77-ik évfordulóján országos Bem-nap rendeztetett Lengyel- és Magyarországon.

Ez aktuálissá tette Bem József életrajzának kiadását és széles körökben való terjesztését.

Bem József négy nemzetnek a hőse. Ő harcolt és vérzett a lengyel, osztrák és magyar nemzet függetlenségéért és szabadságáért, harcolt és meghalt a török nemzetért.

Legtöbbet szenvedett s a legnagyobb szolgálatot mégis a magyar nemzetnek tett s ezért ez utóbbi soha el nem múló hálával tartozik neki.

Életrajzának megírásánál a nagyközönségre voltam különös tekintettel, amiért az ő személyéhez fűződő hadieseményeket szakszerűen ugyan, de csakis a fenti célnak megfelelő rövidséggel tárgyalom. E célból mellőznöm kellett az erdélyi oláh felkelés ellen lefolyt akciókat, az oroszok betörésének és az ellen alvezérei által dicsőségesen vívott harcok kimerítő tárgyalását, valamint Gyulafehérvár ostromát is.

Általában arra törekedtem, hogy azokat az adatokat közre adjam, amelyek a halhatatlan hős személyére, úgyis mint katonára és hadvezérre, valamint az államférfiúra és emberre jellemzőek. Mind ezen adatokat pedig őtet személyesen ismerő kortársainak hátrahagyott irataiból merítettem.

Ha Bem József életrajzának ezen lehetőleg rövidre szabott szerény tanulmányommal elérném azt, hogy őtet és a nemzetünknek tett szolgálatait a jelen nemzedékek széles rétegei megismerjék, egyénisége a köztudatba befészkelődjék és emlékezete a jövő generációkban ébren tartassék, akkor elértem célomat.

Gyermekkoromban Erdélyben nem volt magyar anya, aki gyermeke fogékony lelkének nem mesélt volna a nagy lengyel-magyar hősről - Bem apóról - ki Erdély sorsát 9 hónapon át irányította, az ottani magyarság és székelység őrangyala volt s népünk százezereit a biztos pusztulástól megmentett.

Emlékezete örökké áldott legyen a Magyarok lelkében és szívében.

Budapest, 1927 október havában.
A szerző.