CÍMLAP
A szociális és munkaügyi rendszer feladatai és integrációs lehetőségei a tartós munkanélküliség kezelésében
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezető
1. A tananyaggal/jegyzettel elérni kívánt célok
1.1. A tananyag/jegyzet céljai
1.2. A szociális szakterület milyen köreiben használható a tankönyv, milyen módon
1.3. A kompetenciák meghatározása a szociális és a munkaügyi területen
1.4. Integrált szolgáltatásnyújtás
1.5. Foglalkozási diszkrimináció és annak elkerülése
2. A szociális jog és a szociális intézményrendszer
2.1. A szerződéseken nyugvó együttműködések és a szociális jog természete
2.1.1 A polgári jog eszköztárának térnyerése az államjog, így a szociális jogok területén
2.1.2. A szociális jogok természete
2.2. A szociális intézményrendszer és szolgáltatási köre
2.2.1. Általános szabályok
2.2.2. Rászorultság alapú ellátások
2.2.3. A szociális ellátórendszer intézményei, szolgáltatásai
3. A munkaerőpiaci intézményrendszer és szolgáltatási köre
3.1. Az állami szerepvállalás
3.2. A munkaerőpiaci politika és a foglalkoztatáspolitika
3.3. A munkanélküliség
3.4. A munkanélküliek segítésének elvei
3.5. A munkanélküliek segítésének gyakorlata, aktív munkaerőpiaci eszközök
3.5.1. Aktív eszközök, a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közelítése érdekében
3.6. Aktív munkaerőpiaci eszközök Magyarországon
3.6.1. Munkaerőpiaci szolgáltatások
3.6.2. Egyéb aktív munkaerőpiaci eszközök
3.7. A munkanélküliek segítésének gyakorlata - álláskeresők támogatása
3.7.1. Álláskeresők támogatása
3.8. A non-profit szektor foglalkoztatási szerepvállalásának lehetőségei és korlátai
3.8.1. A non-profit szektor jogi szabályozásának legfontosabb elemei
3.8.2. A harmadik szektor szerepe a foglalkoztatás bővítésének elősegítésében
3.8.3. A "maradványelv logika" érvényesülése
3.8.4. A "menekülés előre" stratégia buktatói
3.8.5. Korszakváltás a "civil életben"
3.8.6. Állami feladatátvállalás - sajátos szerepmeghatározás
3.8.7. Miért éppen a non-profit?
3. 9. Munkaügyi szolgáltatások biztosítása, a civil szervezetek bevonásának lehetőségei
4. A szociális és munkaügyi rendszerek együttműködési módjai
4.1. Az önkormányzatok szerepvállalása a munkanélküliség kezelésében, az integrált rendszer működtetésében
4.1.1. A helyi önkormányzat foglalkoztatási feladatai
4.1.2. Az "Út a munkához" program
4.1.3. A lokális munkaerőpiacok működtetésének megoldásai
4.2. A munkaerőpiaci intézményrendszer szerepvállalása a munkanélküliség kezelésében, az integrált rendszer működtetésében
4.3. Integrált jóléti rendszerek a foglalkoztatás bővítés szolgálatában
4.4. Az együttműködés és a partnerség lehetőségei a szociális és munkaerőpiaci területek között, paktumok, hálózatok
4.5. A "közös" ügyfélkör szolgáltatáshoz jutásának folyamata, ügyfélbevonás
4.5.1. A munkaügyi kirendeltségek ügyfélbevonása, az ügyfél-kategorizálás rendszere
4.5.2. A szociális szolgáltatások ügyfélbevonása
5. Gyakorlatok, példák
5.1. Esetek a szociális regiszterhez
5.2. Esetek, jó példák a családsegítő szolgálatok gyakorlatából, a beilleszkedési programban résztvevők számára
5.2.1. A nyíregyházi modell
5.2.2. Debreceni modell - a beilleszkedési program elemei
5.2.3. HEFOP 2.2.2 modell
5.3. Esetek, jó példák a közfoglalkoztatási programok működésére
5.3.1. A Túristvándi modell - Szatmár Szociális Szövetkezet
5.3.2. Szociális földprogram - "Sorsfordító-Sorsformáló" program
5.4. Esetek, jó példák a munkaügyi szolgáltatást igénybevevők élethelyzetének segítésére
5.4.1. A 4M program
5.4.2. Termelőiskola
5.4.3. A Tranzit-foglalkoztatási program
5.5. Konkrét feladatok tervezése az önkormányzati és munkaügyi szervezetek együttműködésének erősítésére
5.5.1. Kaposvári példa - Integrációs Bizottság működtetése
5.5.2. Közfoglalkoztatás tervezése
Felhasznált irodalom
Mellékletek
Bevezetés
A munkanélküliséggel együtt járó és egyre inkább fokozódó gazdasági
és társadalmi problémák újra és újra igénylik, hogy mind a
foglalkoztatáspolitikai, mind a szociálpolitikai hangsúlyok, eszközök,
intézményrendszerek és azok együttműködésének lehetőségei átgondolásra
és változtatásra kerüljenek. A tartósan munkanélküliekkel való
foglalkozás mindkét szakterület feladatai között megjelenik, többször
módosított szabályozókkal, változó eszközökkel és különböző módszerű
együttműködéssel.
Ahhoz, hogy a szakemberek felkészültsége javuljon, és a tartósan munka
nélkül lévő személyek sikeres munkaerőpiaci integrációja megtörténjen,
mind a foglalkoztatási, mind a szociális szakembereknek ismerniük kell
egymás szakterületének szabályait, eszközeit, és módszereit, a "közös
ügyfélkör" minél teljesebb segítése érdekében.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatot írt ki a
családsegítő szolgálatok erőforrásainak fejlesztésére, valamint a
tartósan munka nélkül lévőkkel foglalkozó szakembereket segítő képzési
és szolgáltatási eszköztár létrehozására. Ennek keretében került
támogatásra a "Szocio-téka" program, mely két szakaszban és több
munkaformában járult hozzá az aktív korú, tartósan munka nélkül lévő
személyekkel foglalkozó, többnyire a családsegítő szolgálatokban
tevékenykedő szakemberek képzéséhez. Ehhez készült egy tankönyv, a
"Peremhelyzetű társadalmi csoportok társadalmi és munkaerőpiaci
integrációja" címmel, amely öt modulba foglalja össze a munkaerőpiaci
változásokat, az integrált intézményrendszer lehetőségeit, a tartós
munkanélküliség szociálpszichológiáját, a rendszeres szociális
segélyezettekkel végzett szociális munka sajátosságait, illetve a
családsegítő szolgálatok beilleszkedést elősegítő szakmai programjának
módszereit.
A tananyag II. Modulja volt a jelenlegi jegyzet "törzsanyaga", amely a
változó jogszabályok és intézményrendszer, valamint az új módszerek és
jó gyakorlatok gyűjtése alapján átdolgozásra, jelentős mértékben
kiegészítésre került.
A képzési modul célja többirányú volt, így a tananyag részei is ezt a célt
szolgálják:
- a tartósan munka nélkül lévők segítése érdekében tevékenykedő
intézményesített rendszerek lehetőségeinek és korlátainak bemutatása,
- a polgári jog és a szociális jog sajátosságainak közös elemzése,
- a munkaerőpiaci és szociális intézményrendszer, valamint ezek szolgáltatási
rendszerének bemutatása, az együttműködés lehetőségeinek és korlátainak feltárása,
- az aktív, passzív munkaerőpiaci eszközök körének, a jóléti pluralizmus
szereplőinek, szerepvállalásának elemzése, működésük sajátosságainak
rendszerezése,
- a hatékony segítési formák elemzése a leszakadó társadalmi csoportok körében.
Jegyzetünk kiegészült több gyakorlati résszel:
- a szociális és munkaügyi terület és azok munkatársainak (egyre inkább
változó) kompetencia meghatározásával,
- a foglalkozási diszkriminációval és annak elkerülési módszereivel,
- az együttműködési paktumok, hálózatok és partnerség építés módszereivel,
- a "közös" ügyfélkör szolgáltatáshoz jutásának folyamatával, az ügyfélbevonás
gyakorlatával,
- gyakorlatok, jó példák bemutatásával, a közfoglalkoztatási programok
működésére, a munkaügyi szolgáltatást igénybevevők élethelyzetének
segítésére.