
CÍMLAP
Gulácsi Tibor-Sándor
Közmondások görbe tükörben
TARTALOM, ELŐSZÓ, ÉLETRAJZ
Tartalom
Előszó
Agy, ész, fej, koponyáról
Lábról, kézről
Fog, pofa, áll, torok, fülről
Szem, haj, száj, orr, bőrről
Szív, vér, kép, arcról
Vegyes
Szóról, beszédről
Különböző állatokról
A pénzről
Utószó
Előszó
Minden félreértés elkerülése végett, szeretném már az előszóban
kihangsúlyozni, hogy ebben a kis gyűjteményben nem a magyar nyelvről van
szó, hanem a közmondásokról! A magyar nyelvben sok közmondás és szólás-
mondás található, ezek érdekesebbé, változatosabbá, színesebbé teszik
nyelvünket. Gondolom minden magyar nyelvű felnőtt személy használja is
néhanapján őket. Egy különlegesség viszont létezik a közmondások esetében
éspedig az, hogy az emberek egyet mondanak, másra gondolnak, mást tesznek.
Mondanivalójukat csak egy átvitt értelemben használják.
Szerencsére nem gondolják komolyan azt amit szó szerint mondanak, mert
különben nagyon furcsa helyzetek állnának elő az életben. A közmondások
szószerinti, direkt értelmezései esetén a skála nagyon széles, találhatók:
humoros, logikátlan, lehetetlen, groteszk, szörnyűséges, horror
elképzelések, tucatjával.
Ebben a kis gyűjteményben csak az van bemutatva írásban és karikatúrában
amit az emberek szó szerint mondanak! Ha már a mondanivalójuk direkt
szövegét nem gondolják komolyan, akkor a szószerinti értelmezést sem kell
komolyabban venni, hiszen úgysem az történik amit mondanak. A könyv célja
nem a közmondások kritikája, hanem direkt mondanivalójuk humoros
bemutatása! Hogy mire jó az ha egyet mondanak, másra gondolnak, mást
értenek a mondanivalójuk alatt, hát meg kell kérdezni azokat, akik ezeket
a közmondásokat kitalálták. Gondolom azért találták ki őket, hogy azoknak
akik magyarul tanulnak, alaposan "megkönnyítsék" a dolgukat.
Egy kevés humorral és fantáziával el lehet képzelni azt, amit szó szerint
mondanak. Egy "pár" egyszerű karikatúra is segít ebben. A magyar eredet
megállapítása viszont nem a könyv témája, ezt a nyelvészekre hagyom. A
könyv tartalmaz: közmondást, szólást, karikatúrát, nyelvi játékot, humort,
két verset. A helyes megértés végett ajánlom az előszót figyelmesen
elolvasni, a szöveg ugyanis elég nyakatekert! A szöveg nem vonatkozik a
mindenkori olvasóra.
Életrajz
1948-ban születtem, Aradon éltem, a születési nevem Gulácsi Tibor Sándor, 1966-ban érettségiztem Aradon a Csiky Gergely Főgimnáziumban, 1990-ben emigráltam a családommal Münchenbe. A volt tanáraim írásai adták az ötletet: valamit írni.