Bevezetés

A Nemzeti alaptanterv (NAT) a Magyar Köztársaság közoktatásának alapelveit, céljait és legfontosabb feladatait határozza meg, az iskolai munka alapdokumentuma. Elsősorban a magyar pedagógiai hagyományokból indul ki. Feladata, hogy választ adjon a nevelőknek, a szülőknek, az egész társadalomnak az iskolai neveléssel-oktatással kapcsolatos kérdéseire; hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy az iskola fel tudja készíteni a fiatalokat a jövő kihívásainak és feladatainak megoldásra.

A magyar közoktatást szabályozó törvény és nevelési koncepció oktatási rendszerünkben elősegíti a gyermeki jogok megvalósulását, érvényesülni engedi a tanszabadságot, támogatja az esélyegyenlőséget, és megkíméli a gyermekeket a korai pályaválasztás kényszerétől. A közoktatás céljai egységesek, de különböző utakon érhetők el: az iskolarendszer többféle választási lehetőséget kínál, anélkül, hogy a diákokat az intézmény vagy az iskolatípus változtatásakor hátrányos helyzetbe hozná.

A Nemzeti alaptanterv a tartalmi szabályozás alapdokumentuma. Két részből áll: az első az Alapelvek, a második a Tantervi követelményrendszer. Az alapelvek (e dokumentum) első fejezetében a Közoktatási törvénnyel összhangban a közoktatás általános céljait és feladatait, a tartalmi szabályozás alapelveit (iskolarendszer, a tantervi szabályozás, a vizsgarendszer általános elveit), a közoktatás különös jelentőségű (pozitív megkülönböztetést igénylő) területeit (így a kisiskolások nevelése-oktatása, a tehetséggondozás és a gyógypedagógiai feladatok, a nemzetiségi nevelés-oktatás) tartalmazza. A második fejezet a közoktatás tartalmát határozza meg: leírja az általános képzés területeit és azok alapvető célkitűzéseit (a műveltség köreit, a nevelés szempontjait és feladatait), és világos útmutatást ad a Követelményrendszer kidolgozásához.

A Nemzeti alaptanterv - többek között a magyar nyelv helyének és szerepének középpontba állításával - a magyar nemzeti értékek szolgálatát tűzi ki alapvető célul, ugyanakkor az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezményének figyelembevételével gyermekközpontú pedagógiát, humanista értékeket fogalmaz meg. Hazánk környezetéből ki nem szakadva kell törekednünk európaiságunk érvényesítésére, földrészünk közös jövőjének tudatos megalapozására közoktatásunkban.