
CÍMLAP
Humanizmus, religio, identitástudat
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bitskey István: Az identitástudat formái a kora újkori Kárpát-medencében
Jankovits László: Az identitás kérdése Jacobus Piso egyik verse kapcsán
Csehy Zoltán: Janus vagy Ovidius? Girolamo Balbi költészetének énformálási stratégiái
Kovács Zsuzsa: Szent Vilma (Santa Guglielma) magyar királyné legendája és kultusza Itáliában a 14-17. században
Utasi Csilla: A Száz fabula európai irodalmi kontextusa
Tóth-Mihala Veronika: Melius tanítása az örök életről
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint Füves kertecskéje
Tüskés Gábor-Knapp Éva: A magyar nemzetsors toposzai a német jezsuita drámában
Kees Teszelszky: Révay Péter és Justus Lipsius eszméi a történelemről és a nemzeti identitásról
Tatjana Guszarova: Etnikai, politikai és vallási identitás egy 17. századi magyar jogász, Aszalay István eszmevilágában
Imre Mihály: A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata
Szabó András: Szenci Molnár Albert és Heidelberg ostroma 1622-ben
Petrőczi Éva: Pápai Páriz Imre, a magyar puritánok "Szent Ambrusa"
Oláh Szabolcs: "Az egészséges beszédeknek példáját megtartsd" A kegyességgyakorlás nyelve (Medgyesi Pál: Praxis pietatis és Doce nos orare)
Fazakas Gergely Tamás: Nemzet és/vagy Anyaszentegyház Közösségképzetek a kora újkori református imádságirodalomban (Egy kutatás előzményei és lehetséges irányai)
Gáti Magdolna: A fejedelemtükör szerepkijelölései és közösségképző hatása (Esettanulmány)
Gábor Csilla: Változatok a sorsértelmezésre: Csete István prédikációi Mária országáról és annak történetéről
Száraz Orsolya: Devóció, retorika, katolikus identitástudat Paolo Segneri magyarországi recepciója
Nagy Levente: Magyar kutatógenerációk és a Marsili-hagyaték
Névmutató
A kötet szerzői
Előszó
Tanulmánykötetünk azoknak az előadásoknak a szerkesztett és bővített
változatát tartalmazza, melyek a 2006. augusztus 22. és 26. között,
Debrecenben rendezett VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus kora újkori
művelődéstörténettel foglalkozó szimpóziumain hangzottak el. Néhány, a
témával foglalkozó akkori előadó írása ugyan nem itt lát napvilágot,
de gyűjteményünk jól reprezentálja a konferencián megjelenített
interdiszciplináris korszakkutatásokat: az alábbi szövegek az irodalom
és a retorika, az eszme- és a jogtörténet, a teológia és az egyháztörténet,
a könyv- és kiadástörténet, a historiográfia, valamint más tudományágak
kérdései felől közelítenek témájukhoz.
Kongresszusunk a Kultúra, nemzet, identitás címet viselte, így a korszak
művelődéstörténetével foglalkozó előadások és az itt olvasható írások is
legtöbbször e fogalmi keretben, Bitskey István nyitó tanulmányában vázolt
szempontokhoz hasonlóan vizsgálják az egyéni és közösségi identifikáció
kora újkori kérdéseit. Kötetünkben azonban helyet kapott néhány, a
konferencia és a kora újkoros szekciók megfogalmazott kutatási irányaihoz
lazábban kapcsolódó, színvonalas szöveg is.
Műfajilag sokszínűek az egyes áttekintések, találunk itt új kutatási
irányokat kijelölő dolgozatokat, kevéssé ismert alkotókat, műveket vagy
folyamatokat bemutató munkákat, illetve az újraolvasást, új összefüggések
megállapítását célul kitűző írásokat. Az egységesség mellett érzékelhető
tematikai és formai változatosságot az is eredményezi, hogy szerzőink
különböző életkorúak, tudományos pályájuk eltérő stádiumaiban tartanak,
más-más hagyományokkal rendelkező iskolákhoz és kutatóhelyekhez kötődnek,
illetve különböző állam-, nemzet- vagy nyelvközösséghez tartoznak. Ez
a sokszínűség azonban meghatározó módon járul hozzá a 15-18. századi
Kárpát-medence nyelvi, kulturális, regionális, vallási és nemzeti
szempontból rétegzett identitástudatainak összetett vizsgálatához.
A tanulmánykötet összeállítói