Összefoglaló

Tanulmányunk fókusza az állampapírpiacok kereskedési infrastruktúrája, melyben jelentős változást hozott a nem tőzsdei elektronikus platformok megjelenése és a fejlett piacok forgalmában való gyors részesedésemelkedésük. A releváns szakirodalom összefoglalása azt mutatta, hogy a kereskedés átláthatóságának fokozása egyértelműen növeli a piac hatékonyságát (árfeltáró szerepét), a piaci likviditásra való hatása azonban kevésbé egyértelmű. Míg az anonimitás elvesztése nagy valószínűséggel csökkenti, addig a megkötött ügyletek mennyiségének és árának átláthatósága inkább növeli a likviditást.

A fejlett állampapírpiacokon az elektronikus kereskedelem térnyerése a kereskedés alapstruktúráját nem változtatta meg, a kereskedés továbbra is két szegmensben folyik: az árjegyzők között (B2B) valamint az ügyfelek és az árjegyzők között (B2C). A hazai állampapírpiacon viszont nincs bankközi kereskedési platform, bár már itt is megjelentek az ügyfeleket kiszolgáló adatszolgáltatói vagy egyéb platformok. Azonban a kereskedés több mint 90 százalékban a hagyományos OTC-csatornákon keresztül zajlik. Ezért a hazai piacon rendszeresen nem kereskedő, de a piaci folyamatokban, árakban érdekelt szereplők nehezen juthatnak jó minőségű, valós idejűhöz közeli árinformációkhoz. A hazai piac transzparenciáját növelheti az európai szintű MiFID-kezdeményezés, mely a részvénypiac után a kötvénypiac ilyen jellegű szabályozását is hozhatja. A hazai piac struktúráját az euro magyarországi bevezetése fogja alapvetően megváltoztatni. Az adósságkezelő mozgástere nőni fog, az állampapírpiac meghatározó szereplői pedig várhatóan a nagy nemzetközi szereplők lesznek, akik a devizánkénti állampapír-kereskedés centralizálásában érdekeltek. Az euro állampapírpiac jelentős elektronizálódása alapján jó esélye van annak, hogy legkésőbb a közös deviza bevezetése után a magyar piacon is teret nyernek az elektronikus platformok.