Utószó

Géniuszunk, katholikus női közösségünk megtestesülése, elindult életutjára, szebben, erőteljesebben, mint eddig bármikor is láttuk: mert egész katholikus nőtársadalmunkat, mindazokat akiknek szive az eszményi törekvésekben összedobban, magába zárja.

Ne térjetek ki előle, katholikus nők! A szeme tűzében lássátok meg, az eszmét!

Évezredes sok mulasztása van a nőnek; részint a férfi, részint a saját hibája miatt.

Az Ur szava szerint azt kapta hivatásul, hogy a férfinak élettársa legyen. Az élet pedig nemcsak az egyén, hanem a társadalom életét is jelenti. Mégis, mig az első ember, Ádám mellett már élete kezdetén ott állott az első asszony, Éva, addig az emberiség életében mindmostanig nem jelent meg a kulturát hordozó Ádám oldalán a lelkiséget adó Éva. Szükség lett volna rá nem egyszer. Mégis csak most ébredtünk annak tudatára, hogy az az ür, amely az életben olyan sokszor fáj a lelkünknek, az a nőnek betöltetlen helye. De most már ráébredtünk és most a hátrapillantás, ne elcsüggesztés legyen, hanem ösztönzés az előre-lendülésre. Sokat mulasztottunk, tehát akarjunk most sokat pótolni!

Most megindult a mi Géniuszunk. Mi indultunk meg általa női hivatásunk teljessége felé, hogy odanyujtsuk szivünket Istentől adott értékeivel együtt, nemcsak a családnak, hanem az emberiség nagy családjának: a társadalomnak is. Szeressük ezt a mi Géniuszunkat, szeressük a katholikus nőmozgalom ügyét.

Éva hivatásával indul a nő a társadalmi életbe. De a megváltott Évát akarjuk, akinek lénye Mária szüzi és anyai lelkületét sugározza, hogy a megjelenése a társadalomban az eszményiséget jelentse. A megváltott Évát akarjuk, aki a társadalom sebeire a sziénai szent Katalinok ihletett kezét teszi, hogy lehessen, amint szent Katalint nevezték, - Friedenweberin - békesség szövője.

Ne féljetek a mi egyeségünktől más utakon járó testvéreink! Hisz nincs egyéb célunk, mint Istenszeretetben égő mély, nagy emberszeretettel dolgozni, küzdeni, szeretni, hogy a jelennél szebb jövő épüljön utódainknak s a ti utódaitoknak is.

Ti pedig katholikus nők, ne legyetek Ti azok, akik tépitek, gyengititek a közös testet. Jőjjetek mind, akik Krisztus nevében jót akartok és legyünk ugy egyek, hogy bizalmatlanság, pártoskodás, kicsinyes vetélkedés, az ügy rovására való bármi önkeresés közénk ne férhessen.

Ne féljünk a sikertelenségtől. A mi Nőszövetségünk jelvénye a milviusi kereszt. "In hoc signo vinces" - "E jelben győzni fogsz". Az Ur adta ezt győzedelmi jelül a kereszténység első nagy harcában. Győzedelmi jelül adja most is, kereszténységünknek minden küzdelméhez az Antikrisztus ellen.

Jőjjetek! Akarjunk! és ebben a szent jelben, a kereszt jelében, a mi Nőszövetségünknek is minden nemes eszméje győzni fog!