Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Ferenczi Zoltán

A könyvtártan alapvonalai

TARTALOM, ELŐSZÓ

Tartalom

Előszó A szerző előszava Irodalom

Bevezetés

I. Közkönyvtárak szüksége. - A könyvtár fogalma. - A könyvtár szó jelentése. - Könyvtártan

II. A legrégibb könyvtárak. - Görögország könyvtárai. - A pergamumi és alexandriai könyvtár. - Római könyvtárak. - Könyvtárak a középkorban. - A Benedekrendi szerzetesek. - A többi szerzetek. - A könyvek őrzésének módja. - Az egyetemek. - Az első nyilvános könyvtárak Olaszországban. - A könyvtárak mai fejlettségének áttekintése. - A könyvnyomtatás befolyása a könyvtárakra. - Könyvek Magyarországon az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. - Könyvtáraink ügye maig

I. Rész. Könyvtárépület és berendezése.

I. A könyvtárnak külön épület kell. - Az ókori könyvtárak elhelyezésének módja. - Könyvek őrzése a középkorban. - A renaissance kora. - Példák a renaissance-kori könyvtárakra. (Teremkönyvtárak.) - Karzatos rendszer. - Példák. - Hibái. - Raktárrendszer. - Amerikai rendszer. - Hiányai

II. A könyvtár czélja. - A könyvtár alkatrészei. - Az önálló épület szüksége. - A könyvtárépület szükséges részei. - A könyvtárépület feltételei. - Beosztás. - A szokásos kétféle beosztás. - Példák. - Külső stylus

III. A háromféle könyvtári rendszer. - A karzatos rendszer. - A raktárrendszer belső elosztása. - A raktárak fekvése. Világítás módjai nappal. - Szekrények elhelyezése és tengelytávolsága

IV. Számítások a könyvek elhelyezhetéséről. - A polczközök magassága. A könyvszekrények. - Könyvemeletek magassága s a szekrények beosztása. - A könyvek sulya s a tér kihasználása. - A szekrények anyaga. - Belső oszlopok. - Szilárd vagy áttört közpadlók. - A közpadló. - Világító nyílások. - Egyéb berendezési részletek. - Felhúzó gépek. - Porolásra alkalmas helyek. - Külön bejárat. - Vasablakok, villámhárító, tűzjelző. - Fedélszerkezet. - Intézkedések a nedvesség ellen. - Vitruvius szavai.

V. A különböző szekrény-szerkezetek. - A szekrényfalak készítésénél szükséges szempontok. - Mozgatható polczok. - A fogas lécz. - A polcz anyaga. - A rézcsappal való állíthatóság. - Ebrard és Wolf találmánya. - Roth módosítása. - Green módosítása. - Smith módosítása. - Lipman szerkezete. - A baseli szerkezet. - Stikeman polczai. - Dahl és Krücken, dr. Uhlworm szerkezete. - Wenker könyvszekrénye. - Pauli, Koch, Müller polczai. - Staender polczai. - Eredmények. - Egyéb ritkaságok stb. őrzésmódja

VI. Olvasótermek. - Az ú. n. nagy olvasóterem. - Elhelyezése, világítása. - Asztalok elhelyezése, méretei, berendezése. - Külön helyek. - Felügyelet. - Kézikönyvtár. - Nagyobb olvasótermek: Bibl. Nationale, British Museum, Ste Geneviève kvt., Congressus kvt. (Washington), bostoni népkvt. olvasótermei, néhány egyetemi könyvtár (budapesti, bécsi, lipcsei, strassburgi, baseli) olvasóterme. - Felügyelet. - Folyóiratok olvasóterme.

VII. Kikölcsönző helyiség. - Előadó terem. - Egyéb helyiségek. - Igazgatási helyiségek. - Czímtár-szoba. - Czímtárak. - Elhelyezésök. - Czímtárak berendezése. - Különböző módszerek. - Irodahelyiségek padlója. - Esti világítás. - Fütés. - Szellőztetés. - Gépek elhelyezése

VIII. Néhány könyvtár rövid leírása: British Muzeum, Bibliothèque Nationale, budapesti, rostocki, greiffswaldi, hallei, kieli egyetemi, stuttgarti királyi, a Valliano-könyvtár, a lipcsei, strassburgi egyet. és tartományi, a baseli egyetemi könyvtár

II. rész. A könyvtár kezelése.

I. Könyvtárak fajai: országos, egyetemi, intézeti és szakkönyvtárak, törvényhatósági és népkönyvtárak; utóbbiak főleg Angliában és Amerikában

II. Könyvtáralapítás és könyvtárfejlesztés. - A könyvtáralapítás szempontjai s az eljárás. - A könyvtárgyarapítás szempontjai. - Ruskin a könyvekről. - A könyvek fontossága könyvtári szempontból. - Ritka könyvek s ezek ismertető jelei

III. Járuléki napló. - Beosztása. - A beírásra vonatkozó szabályok. - A folytatások jegyzéke. - Pecsét, bélyeg. - Ex-librisek. - Bélyegzés módja. - A járuléki napló mint helyczímtár. - Kötés a czimtározás előtt.

IV. Czímtárak (katalógus) fontossága. - Felosztás. - Három egyetemes czímtár. - Külön czímtárak. - Tudományos betűrendes czímtár.

IV. a) Betűrendes czímtár könyvalakban és lapokra. - A czédulák neme, alakja. - Beosztása. - Könyvczím. - Teljes és rövidített czím. - Példák. - A czímek készítésére főbb szabályok. - Impressum leírása. - A könyv alakja. - Jegyzetek. - A pontos betűrend.

IV. b) Szakczímtár czélja. - Készítése könyvbe vagy lapokra. - A könyvek két felállítása: mechanikus és szak szerinti. - A szakrendszer megválasztása. - Tökéletes szakrendszer nincs. - Ennek okai. - Aldus Manutius, Estienne Robert s mások szakrendszerei. - Brunet rendszere. - Bibliothèque Nationale, Hartwig Ottó, Schleiermacker, a Bibliothèque de l'Institut, Ste-Geneviève kvt., Muséum d'histoire naturelle szakrendszere és más szakrendszerek. - Allibone S. Aug. szakrendszere. - Lebas és Langton rendszere. - Stein Henri rendszere. - A budapesti egyetemi könyvtár szakrendszere. - Budapesti Nemzeti Muzeum és kolozsvári egyetemi kvt. szakrendszere. - Dewey rendszere. - A szakrendszerben a főbb elvek. - A könyvek fölállítása és számozása. - A könyvek sorrendje. - Betűrendes felállítás. - Ennek előnyei és hátrányai. - Chronologiai rend. - Példa. - Eltérés a chronologiai rendtől. - A Bibliothèque Mazarin módszere a könyvek felállításában. - A franczia, az olasz módszer. - Helyhez kötött és mozgatható felállítás. - Módszerek a szakok jelzésére. - Szekrények jelzése

IV. c) Helyczímtár feladata. - Berendezése. - A czímek leirása. - Részletek. - Gyűjtő kötetek. - Helyczímtár haszna

V. A czímtárak készítésének nehézsége. - A könyvczímek kinyomatása. - Eljárás. - Előnye. - Kiadványok ezek alapján. - A czédulák nyomatása linotypia és galvan-lemezek által. - Irógéppel. - A könyvnyomdák könyvtári czédulái. - Legyőzhetetlen nehézségek. - Központi czédulakészítés. - Czímtárak kinyomatása. - Hazánkban. - Egyetemes czímtár. - Országos czímtár Francziaországban, Olaszországban s más országokban.

VI. Külön czímtárak. - Régi Magyar Könyvtár czímtára. - Berendezése. - Szabó Károly czímmásolatainak pótlása. - Példa dr. Dézsi Lajos czímmásolataiból. - Ősnyomtatványok czímtározása. - Próba a teljes és rövidített czímmásolatról, Dedek Crescens Lajostól. - Doktori értekezések. - Őrzésök módjai. - Értesítők. - Egyetemi nyomtatványok. - Térképek. - Kéziratok. - Levelek. - Arczképek. - Látképek. - Metszetek. - Segédkönyvek a metszetek leírásához

VII. A könyvtár jókarban tartása. - A pontosság és rendszeretet. - A könyvtár átvizsgálása. - A könyvtár ellenségei: a nedvesség, por, féreg és tűz. - Védekezés a nedvesség ellen. - A por ellen. - A különféle rovarok ellen. - A tűz elleni védekezés, tűzkár elleni biztosítás.

VIII. A könyvkötés. - Könyvkötés helyben vagy a könyvtáron kivül. - Szerződés. - Könyvkötői napló vezetése. - Eljárás. - Szabályok. - Kötés nemei. - A kötéssel foglalkozó hivatalnok.

IX. A könyvtár czélja a használatra nézve. - A szabályzat pártatlan megtartása. - Könyvtári szabályzat. - Készítésében a főbb irányelvek. - A könyvtár kettős használása. - I. A könyvek használata az olvasótermekben. - Általános elvek. - Kivételek. - Egyéb elvek. - Kérő lapok. - Intézkedések a könyv megrongálása ellen. - A nemzeti muzeum és budapesti egyetemi könyvtár olvasótermi szabályzatai. - II. Könyvkikölcsönzés. - Főbb szabályok. - Térítvények kezelése. - Levélszekrények. - Egyéb szabályok. - Statisztika.

Előszó

E könyvtártani kézikönyv más, mint valóban kézikönyv, nem akart és nem is akarhatott lenni. Feladatul azt tüztem ki a rendelkezésemre állott ívszámhoz képest, hogy röviden, de lehetőleg előadjam mindazt, mi a könyvtárépítészet s a könyvtárkezelés mai állásában első sorban jellemző és az alapismeretek megszerzéséhez szükséges. De könnyen elgondolható, hogy nagy részletességről itt szó sem lehetett; annál kevésbbé lehetett szó a tárgy kimerítéséről. A könyv, mint történeti tárgy, mint gyüjtésnek, megőrzésnek, mint szerető gondozásnak, leirásnak tárgya, mondhatni kimeríthetetlen; a vele kapcsolatos kérdések, sőt különösségek (curiosum) száma oly nagy, hogy mindezekről számos író már köteteket írt össze, a nélkül, hogy anyagát kimerítette volna s mindazok, kik e kérdések bármelyikéről valaha írtak, művöket minden kiadásban bővebbé tették és kétségtelenül e kézikönyv sorsa is az lesz, ha valaha új kiadást ér meg.

...

E kézikönyv tehát, mely terjedelmére a föntebb idézetteket távolról sem éri el, oly kimerítő sem lehetett, mint amazok némelyike főleg egyes kérdésekben; de elkövettem a lehetőt, hogy a mai legjobb irodalom alapján, melynek jegyzékét melléklem, vezérfonalul szolgáljon a kérdés iránt szakszerűleg érdeklődőknek. Természetes, hogy a ki ezt az irodalmat átolvassa, e műben nem sok ujat fog találni; de nem is ez volt a czél, mert nem felfedezésre és feltalálásra, hanem a létezőnek megismerésére indultunk. Ki kell azonban e könyvből tünnie annak, hogy mivel a könyvtárépítés az ujabb pár évtized alatt nagy haladást tett, ehhez szakismeretek nélkül senki sem foghat; annál kevésbbé, mert minden év valami ujabb javítást teremt. E mellett itt is csakis a már feltalált javítások megismerése vezethet még ujabb s czélszerű javítások kitalálására, főképen a könyvtár igazgatója és az építész együttműködésével; mert amaz ismeri a könyvet és szükségeit, emez a nélkülözhetetlen műszaki megoldási módokat. Igy pl. Panizzi nélkűl Smirke nem építette volna meg az első raktár-rendszerű könyvtárt a British Múzeumban és Lipman sohasem gondolt volna a neve alatt oly méltán ismertté lett könyvszekrények feltalálására Barack strassburgi igazgató ösztönzése és útmutatása nélkül. Továbbá csakis ez az együttműködés mentheti meg a könyvtárépületet és berendezését a szükségtelen feltalálások alkalmazásától; mert nem kell feledni, hogy minden tervezőben van valami a feltalálóból s minden feltaláló szerelmes a maga ötletébe.

A másik, a minek ki kell e könyvből tünnie, az, hogy a könyvtár kezelése és rendezése külön hivatást kiván s csak azok lépjenek e pályára, a kik életök feladatául választották. A tudományos előképzettségen, a bibliográfiai és könyvtártani előismereteken kivül különösen öt tulajdon szükséges e pályán: a könyveknek, a pontosságnak, a legaprólékosabb rendnek, a munkának szeretete s végül az előzékenység a könyvtár látogatói iránt. Az első négy a könyvtár rendben tartására, az utolsó a könyvtár és tudomány iránti állandó érdeklődés és kedvgerjesztés végett szükséges. Ezért, még ha minden más tulajdon megvolna is bennök, a barátságtalan, komor emberek ne válaszszák maguknak e hivatást. De másrészről tudni kell az e pályára lépőknek, hogy a könyvtárnoki hivatás nem jár zajos sikerekkel, fényes hatással s ezért nagy mértékű önmegtagadást s azt a hitet kívánja, hogy a jól vezetett könyvtáraknál semmi sincs, a mi a hazai közműveltség és tudományosság előmozdítására a tanintézeteken kivűl többet birna tenni.

Végűl nem mulaszthatom el meleg köszönetem kifejezését az országos főfelügyelőségnek s itt első sorban dr. Fraknói Vilmos urnak, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének, azért, hogy e kézikönyv s így az 1900. és 1902. évi könyvtárnoki tanfolyamok könyvtártani előadásai eredményének könyvalakban megirására és kiadására alkalmat adtak. Bár fordítaná e kézikönyv a figyelmet nálunk is minél szélesebb körben a könyvre; bár minél általánosabban birná felébreszteni azt a meggyőződést, hogy nincs becsesebb vagyon a jó könyvnél s hogy a könyvek száma és használatának mennyisége minden országban a műveltség egyik legfőbb bizonyítéka.

Budapest, 1902. deczember havában.