
CÍMLAP
Szegedi Lőrinc
Theophania, az az isteni meg ielenes, wy es igen szép comoedia a mi elsö atyainknac allapattyárol, es az emberi tiszteknec rendeleseröl auagy gradiczarol
ISMERTETŐ
Iskoladráma.
A címlevél után a szerző ajánlása Báthori Miklósnak és ... házastársának
... Losonci Fruzsinának.
Ennek végén rövid magyar vers: Comendaciuncula brevis comoediae, amelynek
az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha ki rövideden akarsz comoediát, ime.
A főrész Prologusszal, Argumentum comoediaevel és a szereplők, az
interlocutores felsorolásával kezdődik. A mű négy felvonásra (actus) és
azon belül jelenetekre (scena) tagolódik. Az Ádám-Éva idejében játszódó
darab dialogusokba rendezett oktatás a családról.
A mű egyetlen példánya a végén csonka.
A mű szerzője, Szegedi Lőrinc 1562-ben a wittenbergi egyetemen tanult, majd
Békésen és Szatmáron iskolamester és református lelkész volt. Theophaniáját
békési lelkész korában írta.
A darab forrása Nikolaus Selnecker német evangélikus szuperintendens és
lipcsei egyetemi tanárnak 1560-ban Wittenbergben megjelent Theophania című
latin nyelvű verses iskoladrámája volt. Heinrich Gusztáv megállapította,
hogy Szegedi mintáját prózában hűen fordította, de azt helyenként
megrövidítette.
Toldy Ferenc a műnek egy kéziratos másolata alapján kimutatta, hogy a ma
ismert egyetlen példánynak végéről valószínűleg csak két levél hiányzik (A
magyar költészet története. Pest 1867, 204). Az utolsó megmaradt levélen az
Actus quarti scena quarta, a mű befejező részének kezdete olvasható.
Forrás: http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1f0f/2167/237b