
CÍMLAP
Telbisz Tamás - Székely Balázs - Timár Gábor
Digitális terepmodellek
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
1. Digitális terepmodellek - gyakorlati és l'art pour l'art alkalmazások
2. Mit értünk digitális terepmodell alatt?
2.1. Definíciók és értelmezések
2.2. Digitális terepmodellek fajtái
2.3. A digitális magasságmodellek története
3. Megjelenítés
3.1. Szintvonalas ábrázolás
3.2. Színfokozatos megjelenítés
3.3. Árnyékolt domborzat
3.4. Térhatású megjelenítés
4. DTM készítése
4.1. A magasság meghatározásának módszerei
4.1.1. Forgási ellipszoid, geoid
4.1.2. Szintezés
4.1.3. Sztereo-fotogrammetria
4.1.4. GPS
4.1.5. Radar, szonár, LiDAR
4.2. Szintvonalas térkép digitalizálása
4.3. Interpoláció
4.3.1. Legközelebbi szomszéd (Nearest Neighbour)
4.3.2. Természetes szomszéd (Natural Neighbour)
4.3.3. TIN-alapú lineáris interpoláció
4.3.4. Távolsággal fordítottan arányos súlyozás (IDW, Inverse Distance Weighting, Shepard's Method)
4.3.5. Spline
4.3.6. Sugár alapú függvények (Radial Basis Functions)
4.3.7. Krigelés
4.3.8. Szintvonal alapú módszerek
4.3.9. Trendfelszínek
4.3.10. Az interpoláció helyességének ellenőrzése
4.4. Konverzió
5. "Készen" kapott DTM-ek
5.1.Globális adatbázisok
5.1.1. SRTM (Shuttle Radar Topography Mission)
5.1.2. ASTER GDEM (Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer Global Digital Elevation Model)
5.1.3. GTOPO30
5.1.4. Jonathan de Ferranti
5.2. Nemzeti adatbázisok
5.2.1. USA
5.2.2. Magyarország
5.3. Adatformátumok
6. Elemzési lehetőségek
6.1. Közvetlen számítási lehetőségek pont, vonal, terület alapján
6.1.1. Pont magasságának meghatározása
6.1.2. Szelvénykészítés vonal illetve sáv mentén
6.1.3. Területi kiterjedéssel rendelkező objektumok vizsgálata
6.2. Magassági eloszlás vizsgálata hisztogrammal
6.3. Általános raszter műveletek
6.4. Klasszikus domborzati paraméterek számítása GRID alapján
6.4.1. Lejtőszög, kitettség
6.4.2. Görbület
6.5. Szűrők
6.6. Láthatósági elemzés
6.7. Hidrológiai elemzések
6.7.1. Vízhálózat levezetése
6.7.2. Egyéb hidrológiai paraméterek
7. Hibák a DTM-ben
7.1. Hibák felismerése
7.2. Digitalizáláshoz kapcsolódó hibák
7.3. Interpolációhoz kapcsolódó hibák
7.4. Elsődleges adatok hibája
7.5. Adatbázishoz kapcsolódó hibák
7.6. A felbontás szerepe
Irodalomjegyzék
Előszó
Az egyetemi oktatói munka egyik sajátossága, hogy a tudomány és a
technika fejlődésének köszönhetően az ember számos olyan témát
oktat, amit saját maga még nem tanult. Jó átélni, ahogy egy tárgy
megszületik, izmosodik, majd szinte áttekinthetetlenül szerteágazóvá
válik. Mindez szépen érvényesül a digitális terepmodellek esetében,
melyekről hallgatóként csak érintőlegesen szereztünk tudomást, mára
viszont a mindennapok részévé váltak, s így az oktatásban is nagyobb
súlyt kapnak. Ennek ellenére kifejezetten a digitális terepmodellekkel
foglalkozó, jó áttekintést nyújtó, gyakorlatias megközelítésű
tankönyv, jegyzet nem készült eddig, ezt a hiányt szeretnénk pótolni
ezzel a munkával.
A digitális terepmodellek feltűnnek a különböző földtudományoktól az
agrártudományokon át a mérnöki tervezésig, sőt a játékprogramokig.
Lévén, hogy a szerzők között egy geográfus és két geofizikus
található, ez a tankönyv elsősorban a földtudományok téma iránt
érdeklődő hallgatóinak szól, célként kitűzve egy mélyebb megértést
biztosító, alapos felhasználói szintet. Bemutatjuk az adat-gyűjtés és
tárolás, a megjelenítés valamint az elemzések fő elveit és eljárásait,
de nem "katt ide, katt oda" alapon, hanem mindennek az értelmét
tekintve. Szoftvereket nem célunk ismertetni, mert ezek rendkívül
gyorsan változnak. Ugyanakkor, ha valaki érti az egyes eljárások
lényegét és paramétereinek jelentését, továbbá ismeri az angol
szakkifejezéseket, az többé-kevésbé elboldogul a programokkal is,
melyek kezelését a gyakorlati oktatásban kell elsajátítani.
A tankönyv megjelenése online formában történik, ami számos előnnyel
jár. Egyrészt a témához "ez illik". Másrészt sokkal könnyebben el tud
jutni a hallgatókhoz és az oktató kollégákhoz. Harmadrészt a témakör
gyors fejlődése, átalakulása miatt a tankönyv frissítése, bővítése
viszonylag hamar szükségessé válhat, ami ebben a formában jóval
könnyebben megvalósítható.
Egy tankönyv mindig egy több szálon futó folyamat eredménye. Ebben
szerepet kap az eddig megjelent szakirodalom áttekintése, a szerzők önálló
kísérletezgetése. De rendkívül fontos a kollégákkal való folytonos
eszme- és tapasztalatcsere, házon belül és házon kívül egyaránt. Végül,
de nem utolsósorban, nagyon sokat lehet tanulni a hallgatóktól: részben az
okosabbaktól, de nemcsak tőlük, hanem azoktól is, akiknek mindig elszáll a
program, akik mindig olyan hibákat állítanak elő, hogy az oktatónak napokig
kell törnie a fejét azon, hogy ennek a problémának vajon mi lehetett az
oka. Mert ez is előrevisz. Köszönet tehát minden eddigi hallgatónknak,
konferencia-szervező és résztvevő kollégának! És a továbbiakban reméljük,
hogy az új hallgatók és a kollégák is szívesen és haszonnal forgatják
("görgetik") majd ezt a digitális terepmodellekről szóló tankönyvet,
a Szerzők