Előszó

Az egyetemi oktatói munka egyik sajátossága, hogy a tudomány és a technika fejlődésének köszönhetően az ember számos olyan témát oktat, amit saját maga még nem tanult. Jó átélni, ahogy egy tárgy megszületik, izmosodik, majd szinte áttekinthetetlenül szerteágazóvá válik. Mindez szépen érvényesül a digitális terepmodellek esetében, melyekről hallgatóként csak érintőlegesen szereztünk tudomást, mára viszont a mindennapok részévé váltak, s így az oktatásban is nagyobb súlyt kapnak. Ennek ellenére kifejezetten a digitális terepmodellekkel foglalkozó, jó áttekintést nyújtó, gyakorlatias megközelítésű tankönyv, jegyzet nem készült eddig, ezt a hiányt szeretnénk pótolni ezzel a munkával.

A digitális terepmodellek feltűnnek a különböző földtudományoktól az agrártudományokon át a mérnöki tervezésig, sőt a játékprogramokig. Lévén, hogy a szerzők között egy geográfus és két geofizikus található, ez a tankönyv elsősorban a földtudományok téma iránt érdeklődő hallgatóinak szól, célként kitűzve egy mélyebb megértést biztosító, alapos felhasználói szintet. Bemutatjuk az adat-gyűjtés és tárolás, a megjelenítés valamint az elemzések fő elveit és eljárásait, de nem "katt ide, katt oda" alapon, hanem mindennek az értelmét tekintve. Szoftvereket nem célunk ismertetni, mert ezek rendkívül gyorsan változnak. Ugyanakkor, ha valaki érti az egyes eljárások lényegét és paramétereinek jelentését, továbbá ismeri az angol szakkifejezéseket, az többé-kevésbé elboldogul a programokkal is, melyek kezelését a gyakorlati oktatásban kell elsajátítani.

A tankönyv megjelenése online formában történik, ami számos előnnyel jár. Egyrészt a témához "ez illik". Másrészt sokkal könnyebben el tud jutni a hallgatókhoz és az oktató kollégákhoz. Harmadrészt a témakör gyors fejlődése, átalakulása miatt a tankönyv frissítése, bővítése viszonylag hamar szükségessé válhat, ami ebben a formában jóval könnyebben megvalósítható.

Egy tankönyv mindig egy több szálon futó folyamat eredménye. Ebben szerepet kap az eddig megjelent szakirodalom áttekintése, a szerzők önálló kísérletezgetése. De rendkívül fontos a kollégákkal való folytonos eszme- és tapasztalatcsere, házon belül és házon kívül egyaránt. Végül, de nem utolsósorban, nagyon sokat lehet tanulni a hallgatóktól: részben az okosabbaktól, de nemcsak tőlük, hanem azoktól is, akiknek mindig elszáll a program, akik mindig olyan hibákat állítanak elő, hogy az oktatónak napokig kell törnie a fejét azon, hogy ennek a problémának vajon mi lehetett az oka. Mert ez is előrevisz. Köszönet tehát minden eddigi hallgatónknak, konferencia-szervező és résztvevő kollégának! És a továbbiakban reméljük, hogy az új hallgatók és a kollégák is szívesen és haszonnal forgatják ("görgetik") majd ezt a digitális terepmodellekről szóló tankönyvet,

a Szerzők