Előszó

A kisebb üzemekre készült, általánosan és gyorsan elterjedő robbanós mótorok látszólag mintegy feleslegessé tették a szélerő kihasználásának kérdését, illetve a szélmótor alkalmazását.

A robbanós motor olcsóbb beszerzési ára, munkájának egyenletessége és a 20-30 filléres benzin árral együtt járó olcsó üzemköltség könnyen háttérbe szoríthatták a szélmótoros berendezés gondolatát.

Azóta nagyot változtak a viszonyok. A benzin ára 20-30 fillérről felszökött 35-40 koronára s így az olcsó üzemköltség a majori kisebb erőgépeknél egyszerűen megszünt. A robbanós mótorok évi fenntartási költsége - a rendszerint hozzá nem értő kezelés miatt - csakhamar képletessé tette az olcsó beszerzési ár hirdette előnyöket - s ma hol van a gazda? Ott, hogy olcsón vett, de drágán fenntartott mótorral kénytelen 35-40 koronás benzinnel szecskát vágni, darálni és vizet szivattyúzni.

Vajjon nem kézenfekvő dolog-e, hogy egy másik erőgép, a szélmótor, melynek fenntartása és üzemköltsége jóformán az évi 30 kg. olaj árán túl nem megy, olcsóbban végzi a látszólag garasonként kiadott, de az év végén százakat jelentő munkát, mint a robbanós erőgép?

Az üzemzavarok a mai modern szélmótornál semmivel sem többek, mint a robbanós mótoroknál, mert a szélcsenddel szemben - ami ugyan nálunk 15-25 méter magasságban, ahol a szélkerék forog, jóformán csak órákig tartó ritka tünemény - ott van a robbanós mótorok évenként megújuló, néha a legkellemetlenebb időszakban beálló és gyakran a kelleténél több időt igénylő javítási munkája.

Tapasztalatból állíthatom, hogy mindenütt, ahol a szélmótornak megfelelő helye van, az nemcsak az eddig megszokott majori takarmánykamrai, őrlési és vízemelési munkákat, de a villamos világítás, villamos erőtermelés, a kisebb lecsapolási és öntözési munkákat is éppen oly megbízhatóan végzi, mint bármilyen robbanós mótor, csakhogy hasonlíthatatlanul kisebb üzemköltséggel.

Kötelességemnek tartom e helyen adózni mesterem, néhai ifj. Sporzon Pál tanár emlékének, ki, mint a szélmótorok egyik úttörője, a szükséges adatok átengedésével nagyban hozzájárult ezen szerény tanulmány, megírásához s köszönetemet fejezem ki a Hofherr-Schrantz - Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Részvénytársaságnak anyagi áldozatkészségéért, mellyel módot nyujtott gyakorlati példák gyüjtésére és e mű megjelenésére.

Budapest, 1920.
Rády Albert