
CÍMLAP
Turján Anikó [et al.]
Semmi sincs ingyen
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Összefoglaló
Összegzés
1. Előzmények, bevezetés
2. A főbb hazai fizetési módokra vonatkozó forgalmi adatok
3. A módszertan általános leírása
3.1. A fizetési lánc fogalma, szereplői
3.2. A társadalmi költség vs. privát költség
3.3. Az EKB és az MNB által választott módszertan bemutatása
4. A jelenlegi költséghelyzet
4.1. A készpénz
4.2. A bankkártya (betéti és hitelkártya)
4.3. Az átutalás
4.4. A csoportos beszedés
4.5. A felhatalmazói levélen alapuló beszedés
4.6. A készpénz-átutalási megbízás
4.7. A nyugellátási utalványok postai kifizetése
4.8. A vizsgált fizetési módok becsült társadalmi költségének összegzése
4.9. A szektoronkénti nettó privát költség összegzése
5. A hatékonyabb fizetésimód-választáson elérhető potenciális társadalmi megtakarítás (hatékonyságjavulás)
5.1. A készpénzes tranzakciók betéti kártyás tranzakciókkal való nagyarányú kiváltása a kiskereskedelemben
5.2. A távollévők közötti papíralapú fizetési módok, megbízások átterelése az elektronikus csatornákra a privát szférában
5.3. A nyugdíjkifizetések bankszámlákra terelése
5.4. A fizetési forgalom modernizálásán elérhető összes megtakarítás becslése
5.5. További nem számszerűsített hatékonyságjavulások
5.6. A hipotetikus költséghelyzet
6. Nemzetközi tapasztalatok összefoglalása
6.1. A külföldi társadalmi költségfelmérések eredményei
6.2. Nemzetközi szabályozói kezdeményezések és kutatások a fizetésimód-választás hatékonyságának növelése érdekében
7. A jelenlegi hazai jogszabályi előírásokban feltárt gátló tényezők
7.1. A készpénz törvényes fizetőeszköz jellegéből adódó bizonytalanság
7.2. A bérfizetés módjának szabályozása
7.3. A hatósági áras közmű- és távközlési szolgáltatások
8. A közpolitikai következtetések
8.1. A készpénzes fizetések minél nagyobb arányú bankkártyás fizetésekkel való kiváltása a kiskereskedelemben
8.2. A távollévők közötti fizetések hatékonyságának javítása
8.3. Az infrastruktúra fejlesztése és a jogi környezet
Mellékletek
1. melléklet: A felmérésben használt kérdőívek és a gyakran felmerült kérdésekre adott válaszok
2. melléklet: A felmérésben részt vett hitelintézetek és készpénz-logisztikai cégek jegyzéke
3. melléklet: Az első és a második körös vállalati minta részelemei
4. melléklet: A háztartási/lakossági minta
5. melléklet: A fizetési módok társadalmi költségének állandó és változó költségek szerinti megoszlása
Felhasznált irodalom
Összefoglaló
A tanulmány a Magyarországon használt főbb fizetési módok (készpénzes, betéti és hitelkártyás műveletek, átutalások, csoportos beszedések, felhatalmazói levélen alapuló beszedések, készpénz-átutalási megbízások, nyugellátási utalványok postai kifizetése) 2009. évi társadalmi költségének becslését tartalmazza, két megközelítésben. Az egyik megközelítésben a jelenlegi forgalmi szerkezet alapján, míg a másikban egy korszerűbb, a készpénzt kevésbé és a papíralapú megoldásokat egyáltalán nem használó hipotetikus forgalmi szerkezet alapján. Az első megközelítésben a társadalmi költség 388 milliárd forintra, azaz a GDP 1,49%-ára, míg a második megközelítésben 285 milliárd forintra, azaz a GDP 1,09%-ára tehető. A társadalmi költség alatt értve a fizetési módok lebonyolításához szükséges összes erőforrás igénybevételét (idő, eszköz és pénz felhasználását) nettó módon (azaz a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetett díjak nélkül). Társadalmi szinten tehát 103 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a fizetési módok használata módosulna.