Bevezetés

...

1956 nyarának elmúltával, szeptember 28-án, tehát szinte napra pontosan, egy hónappal az Andics Erzsébet vezette aktívaértekezlet után folyt le a Petőfi Kör első pedagógusvitája a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Vitavezető Jóboru Magda volt, a DISZ Központi Vezetőségét Gosztonyi János képviselte. A vitaindító az idézett tanévnyitó eszmekörében mozgott, de annál vázlatosabb és visszafogottabb volt. Érződött rajta, az előadó semmiképpen nem szeretné a nagy előadótermet már a megnyitáskor zsúfoltságig megtöltő érdeklődők lelkének izzó parazsát lángralobbantani.

Ennek megállapításán túl csupán a rövid megnyitó néhány mozzanatára hívjuk fel a figyelmet. A torzulások kezdetét a tanévnyitó értekezésben megjelölt 1950-hez képest egy évvel korábbra, 1949-re helyezi, tehát nem a rossz emlékű közoktatásügyi párthatározat megjelenéséhez köti, hanem arra az időpontra helyezi, amikor az előző évben a totális hatalom martalékává lett közoktatáspolitika súlya már az egész magyar iskolarendszer valamennyi intézményére egyaránt kiterjedt. Tárgyilagosan regisztrálja, hogy az MTA Pedagógiai Főbizottsága pár hónappal korábban elsőként kezdeményezett vitát a neveléstudomány helyzetéről és feladatairól a XX. kongresszus után megvalósulni látszó feltételek között. Azt is hasonló tárgyilagossággal állapítja meg azonban, hogy ez a vita még csak kicsiny és bátortalan lépés volt a helyes irányban. Tanulságként pedig a nevelés sokrétű valósága objektív vizsgálatának nélkülözhetetlen voltát emeli ki.

A Petőfi Kör első pedagógusvitájának neveléstörténeti jelentősége főként ebben rejlik. A vitáról felvett jegyzőkönyv az egyidejű pedagógiai valóság sehol másutt fel nem lelhető hű tükrét tartja a későbbi korok olvasója elé. Egy akadémikus kíméletlen őszinteséggel mutat rá a közműveltség demokratikus átalakításának megalapozása érdekében 1945-ben kormányrendelettel életre hívott általános iskola megvalósulásának elsikkadására-elsikkasztására és az oktatás terméketlen formalizmusának az egyetemeken is jelentkező megnyilvánulásaira. Az iskolai mindennapok közvetlen átélése, a pedagóguslét kietlen valósága tükröződik több, ma már szinte valószerűtlennek ható pedagógiai kulturáltságú felszólalásban. Az általuk rajzolt képet hitelesítik más gyakorló fővárosi pedagógusok néha hosszadalmasan előadott, alkalmilag aprólékosnak tűnő panaszai is. Történeti szempontból nem érdektelen epizódja volt az ülésnek az 1949-1950 retrográd pedagógiai fordulatában aktívan részes Lázár György mentegetőzése, félrevezetésének elbeszélése.

Miként a Petőfi Kör összejövetelein általában, a szólásra jelentkezők sokaságának meghallgatására ezúttal sem futotta az időből. A folytatást a vitaelnöki tisztet betöltő Pataki Ferenc két héttel későbbre tűzte ki, nem tartván célszerűnek, hogy a küszöbön álló pedagógustanácskozás résztvevőinek távollétében kerüljön rá sor. Egyébként Pataki maga az ülés elején felolvasta a vitára meghívott, de betegsége miatt távol maradó Mérei Ferenc hozzászólását és ebben a pedagógusokhoz, a neveléstudomány és a nevelés munkáihoz intézett felhívását, amelyben meghirdette a szocialista felvilágosodás pedagógiáját.

...