Bevezető

2013-as kötetünk írásainak szerzői a 2009/2010-es, valamint a 2010/11-es tanév második félévében tartott Bevezetés a gendernyelvészetbe és Gender szempontú nyelvészet című kurzusok hallgatói. Ezek a rövid tanulmányok mind térben - a manysik szibériai lakóhelyétől a mai magyar valóságon keresztül egészen Egyiptomig - mind pedig kulturálisan és tematikailag is nagyon tág horizontot fognak át.

KOVÁCS GÁBOR A magam női erejével dolgozom. Nyelvi önreprezentáció és társadalmi nem a manysi egyéni énekekben című, eredeti látásmódú tanulmánya a női és férfiidentitás megjelenését vizsgálja az archaikus szövegekben. A kulturális antropológia, a kognitív metafora- és metonímia-elmélet, valamint a gendernyelvészet segítségével értelmezi az énekekben megvalósuló önreprezentációs aktusokat.

Két szerző a mai magyar nők és férfiak, fiúk és lányok nyelvhasználatát vizsgálja a nyelvészeti pragmatika eszközrendszerével. BATÁR LEVENTE írása - A fiúk és a lányok nyelvhasználati különbségei egy agresszivitást mérő kérdőíves kutatás tükrében - azt mutatja meg, mennyiben különböznek a fiúk és lányok a kellemetlen helyzetek kezelésében. Következtetése: a fiúk lényegesen többször "szólnak be" másoknak, mint a lányok. BORBÉLY ANGÉLA Felelősségelhárítási stratégiák a gendernyelvészet, a pragmatika és a szintaxis határán című írása bonyolult beszédaktus-szekvenciák elemzésével mutat ki jelentős különbségeket a két nem beszédstratégiájában.

CSATLÓS KRISZTINA fordításelméleti szempontból nagyon izgalmas feladatra vállalkozott. Alice Walker Kedves Jóisten (Color purple) és Toni Morrison Nagyonkék (The bluest eye) című regényének gender- központú nyelvészeti elemzése angol-magyar párhuzamos korpuszok vizsgálatának módszerével című írása azt mutatja be, hogy az afro- amerikai írónők többszörösen - a helyi tájnyelv, a feketék által beszélt amerikai angol és a női regiszter által - determinált eredeti szövegei milyen grammatikai és szókészletbeli sajátosságokkal jellemezhetők, és ezeknek milyen funkcionális megfelelői jelennek meg a magyar fordításokban.

A televízió által közvetített női és férfi beszédsajátosságok három tanulmányban is központi szerepet kapnak. Nem véletlenül, hiszen a média által közvetített szerepmodelleket, s azok verbális sajátosságait is mintaként fogadja el nagyon sok fiatal férfi és nő. VIRÁGH ÁRPÁD Hogyan befolyásolja a kérdező neme a politikai interjúk alakulását című írásában férfi és női műsorvezetők beszédszervező stratégiáját hasonlítja össze. EKLICS KATA Az információkérés és az információközlés módjai női műsorvezetők és férfi politikusok beszélgetéseiben című írása ezzel szemben csak női műsorvezetők férfi megkérdezettekkel szemben megnyilvánuló stratégiáját veszi górcső alá.

PETHŐ MÁRIA Női öndefiníció a férfiak tükrében. A szexista humor mint a férfiak önérvényesítésének eszköze. A Való Világ 4 és 5 adásainak elemzése című tanulmánya arra mutat be meggyőző példákat, hogyan konstituálódik a férfi identitás a durva verbális humor és agresszív megnyilvánulások segítségével. A valóságshow-k női szereplői - úgy látszik -, nem veszik zokon áldozatszerepüket, sőt, együttműködnek ebben a számukra megalázó nyelvi játékban.

SZÖLLÖSSY ÉVA írása, melynek címe: A férfiak és a nők szerepének történetéről a magyar óvodákban, a pervazív és a foglalkozási szerepek kollízióját tárgyalja történelmi szempontból.

GYÖNGYÖSI LÍVIA írása - Nemek és sztereotípiák a mindennapi nyelvhasználatban. A nő és a férfi szavak szinonimáinak vizsgálata - a mai magyar nyelvhasználat egy sajátos területét mutatja be. Abból, hogy milyen stílusrétegbe tartozó szóval említik a megkérdezettek a különféle életkorú és külső megjelenésű nőket és férfiakat, következtethetünk társadalmi sztereotípiákra és előítéletekre.

CSÁNYI ESZTER írása, Szóhasználati különbségek főiskolás lányok és fiúk között azt igazolja, hogy a fiatal férfiak és a nők nyelvhasználata nem tér el lényegesen egymástól. Ez az uniszex tendencia érinti a trágárságokat is.

TAKÁCS IZABELLA Kétnyelvű környezetben élő szerb és magyar anyanyelvű fiatalok mentális lexikonának elemzése gendernyelvészeti szempontból című írása egy pszicholingvisztikai kutatás eredményeit értelmezi gendernyelvészeti szempontból.

KOVÁCS RENÁTA Az androgünitás jellemzése az egyiptomi és a magyar társadalomban című írása arra keresi a választ, miben különböznek a közel- keleti iszlám és az európai kultúrához tartozó fiatalok a két nem jegyeit egyaránt magukon viselő - androgün - személyek megítélésében. Az európai megkérdezettek válaszaiból kiderül, hogy ők árnyaltabban, toleránsabban írják le a személyeket, mint az egyiptomi fiatalok.

Pécs, 2013. szeptember 2.

Huszár Ágnes
meghívott oktató
Pécsi Tudományegyetem
Nyelvtudományi Doktori Iskola