Előszó

A könyvnek eredetileg a rovás-jóslás címet szántam. A jósnak, jóslásnak azonban mára kialakult valamiféle komolytalan, rosszízű értelme. Pedig a jós, - és a javas is - a jó szóból származik, és jót mondót, javunkat, jobbulásunkat akarót jelent. A javasasszonyt régen "aranyasszonynak" nevezték. Ha életünk valamely terén - anyagi, lelki, szellemi - problémánk támad, és annak megoldásához, jó irányba fordításához segítséget várunk, akár "jósláshoz" is folyamodhatunk, hiszen javulni, jobbulni akarunk, gyógyulni vágyunk. Nos, ez a kis könyv erre is alkalmas. Mire még?

Tekinthetjük szórakozásnak, fantázianövelő társasjátéknak is, amelyik a mostohán kezelt jobb agyféltekénket mozgatja meg. A mai ember a bal agyféltekét használja, amely ismeri az időt, emiatt az ember az idő fogságában él. A jobb agyfélteke időtlen. Meditáció, érzelem, intuíció a feladata. Ez szabaddá, időtlenné teszi a lelkünket. A kettő harmóniájára kell törekednünk.

A könyv kultúrmissziót is betölt. Játékos formában tanulhatunk belőle. Például a rovásírást, az ősszimbólumok jelentéseit, az ősmagyarok életéből, hitvilágából mozzanatokat ismerhetünk meg. Egyedülálló módon a ROVÁS-JAVAS nem az eddig ismert kártyák figuráit használja, hanem a rovás ABC-t, őseink - ősmagyar-szkíta-sumér - több ezer éves hagyatékát. "Úgy összetartozik a nyelv és az ő ABC-je, mint a fa és a gyökér", olvasom Varga Csabának "Az ősi írás könyve" című művében. Valóban, a gyökerek nagyon fontosak. Erős, egészséges gyökér nélkül nem élhet sem fa, sem nemzet! A gyökerek szállítják Földanyánk éltető energiáit, ami szükséges feltétele az egészséges életnek.

De továbblépve, ez a könyv - pontosabban a kártyavetés - tekinthető "pszichoterápiás foglalkozásnak" is. Ugyanis mielőtt választ várunk a kártyáktól, meg kell fogalmaznunk, végig kell gondolnunk a problémánkat. Ha megfogalmazzuk, kimondjuk, akkor már félig meg is oldottuk a helyzetet. A kártya szavait a tanácskérő értelmezi, aki azt olvas ki belőle, ami a tudatában, vagy tudattalanjában lévőre rezonál. A tudattalanunkban ott a válasz a saját jobbulásunkra, javulásunkra, csak nem figyelünk rá eléggé, vagy még a választ is ismerjük, csak megerősítésre van szükségünk. Ezt szerezhetjük meg a jóskártyák segítségével.

A kártyák legjobban a rúna-lapokhoz hasonlíthatóak, ahol az ősi skandináv (germán) jelek alkotják a kártyafigurákat. Meglepő - és még ősibb gyökereket sejtet - hogy a rúna ABC egy része írásjelben megegyezik a székely-magyar rovás ABC jeleivel. Hangértékük azonban különbözik.

A játék 40 kártyát tartalmaz, 39 betűjelet, és egy "üres", azaz a NAP-lapot. A lapokon Forrai Sándor írásváltozatának jeleit használtam fel. A kártya hátlapját a fehéregyházi tarsolylemez részlete díszíti. A kártya központi fő figurája a rovás, a mágikus jósjel, a jobb alsó sarokban a latin betűs hangértéke található. A bal felső sarokban a rovás jel sorszáma, ami a numerológiai játékban kaphat szerepet. A jobb felső sarokban a sorszám rovásjellel, a bal alsó sarokban a jel variációja található.

Minden rovásjelnek van jelentése. Emlékszünk még az ablak-zsiráf lexikonra, benne például a "zsiráf-betűre"? Nos, itt hasonló a helyzet, de annyival jobb, hogy a rovás jelentése és jele között kapcsolat van. Ez a jelentés, illetve jelentés halmaz, ezek a "hívószavak" adják a játék, illetve a jóslás alapját, valamint a jel képéből fakadó szimbólumok, asszociációk. A szimbólumok formákhoz kötött mágikus energiák hordozói. Ezek az energiák az intuitív, szellemi radarjaikkal kitapintják a mában a holnapot, hasonlóan, ahogy egy magra nézünk, és meglátjuk benne az abból későbbiekben kifejlődő növényt.

A kártyákat hasonlóan teríthetjük, mint a megszokott jóskártyákat Általában egyenes állásban értékeljük, de van lehetőség a fordított lapállást értelmezni. (Lásd: baloldal.) Ezeken kívül további lehetőségeket tartogatnak nekünk kártyáink, éppen egyediségükből adódóan. Ezek "A kártyák használata" című fejezetben találhatóak.

A fentiekben említett bármely céllal nyitják ki a könyvet, illetve nyúlnak a kártyákhoz, kívánom, hogy szolgálja a javukat. Jó szórakozást, vidám tanulást kívánok!

Kelt Szadán, 2003. esztendőben.
A szerző