
CÍMLAP
Fraknói Vilmos
A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Első rész
Előszó
A hazai iskolák a XVI. században.
I. A magyarországi kath. iskolai állapotok általános jellemzése
II. A magyarországi protestáns iskolai viszonyok általános jellemzése
III. Erdély iskolai állapotainak általános jellemzése
IV. Az erdélyi szászok iskolai állapotai
V. Elemi iskolák
VI. Középiskolák
VII. Főiskolák
VIII. Tankönyvek
IX. A tanítók anyagi ellátása
X. Convictusok
XI. Az első magyarországi papnövelde
XII. Szegény tanulók segélyezése a pozsonyi kamara által
A magyarországi és erdélyi iskolák a XVI. században.
Pótlékok.
Második rész
A külföldi iskolázás a XVI. században.
Bevezetés
I. Augsburg
II. Bázel
III. Bécs
IV. Bologna
V. Boroszló
VI. Braunsberg
VII. Braunschweig
VIII. Bretten
IX. Brieg
X. Danzig
XI. Eisleben
XII. Frankfurt
XIII. Genf
XIV. Goldberg
XV. Görlitz
XVI. Grácz
XVII. Halle
XVIII. Heidelberg
XIX. Igló
XX. Ingolstadt
XXI Jéna
XXII. Königsberg
XXIII. Krakkó
XXIV. Lipcse
XXV. Lyon
XXVI. Magdeburg
XXVII. Neisse
XXVIII. Nürnberg
XXIX. Oszlavan
XXX. Pádua
XXXI. Páris
XXXII. Pisa
XXXIII. Prága
XXXIV. Prerau
XXXV. Rataj
XXXVI. Regensburg
XXXVII. Róma
XXXVIII. Rostock
XXXIX. Schweidnitz
XL. Straszburg
XLI. Tübingen
XLII. Verona
XLIII. Wittenberg
Függelék
I. A nagyszombati gymn. szervezési munkálata 1554-ből
II. A beszterczebánya gymnásium tanrendje 1574-ből
III. A modori iskola tanrendje 1594-ből
IV. A modori iskola tőrvényei 1594-ből
V. A késmárki tanító részére kidolgozott utasítás 1596-ból
VI. A magyarországi nyomtatványok a XVI. században
Előszó
A M. T. Akadémia 1869-ben a Gorove-alapítványból harmincz aranyat tűzött ki
jutalmul a következő tudományos feladatra: "Adassék elő a hazai és külföldi
iskolázás a XVI. században."
Az Akadémia 1871-ik évi nagygyülése a jelen művet, mely azonban teljesen
átdolgozva és tetemesen bővítve lát napvilágot, érdemesíté a jutalomra.
A kitűzött feladat értelmében a munka két részre oszlik.
Az első a hazai tanügy és a magyarországi iskolák állapotát tárgyalja.
Előadja, mily tényezők és befolyások okozták a tanügy és iskoláink
hanyatlását és emelkedését; mikép hatottak a hazai iskolák szervezetére a
külföld tanodái és tanférfiai; mikép voltak hazánkban a különböző fokú
iskolák szervezve; mily tantárgyaikkal foglalkoztak, s mily tankönyveket
használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és
falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik.
Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi
hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem
rendelkeztem adatokkal.
A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok
tanultak, vagy mint tanárok működtek; kimutatva az állást, melyet
elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek.
Kiterjeszkedem a társodákra és alapítványokra is, melyek a külföld
főiskoláiban magyar ifjak. részére fönnállottak; valamint méltányolni
igyekezem azok érdemeit, kik áldozatkészségük által hazánkfiainak a
külföldi iskolák látogatását megkönnyítették.
A tudomány- és irodalom-történeti műveket, helytörténeti monographiákat
teljesen igyekeztem fölhasználni. De bár ezek nagyszámú becses adatokat
nyújtottak, még gazdagabb eredménynyel jutalmaztak kutatásaim az ország
több levéltárában és kéziratgyüjteményében.
Ezek a következők: a magyar kamarai levéltár; Bártfa, Beszterczebánya,
Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony, Zólyom sz. k.
városok; az esztergomi érsekség, az esztergomi, szombathelyi káptalanok; a
pesti evangelikus convent és a debreczeni superintendentia levéltárai; a
Nemzeti Múzeum, Magyar Akadémia, Pesti Egyetemi könyvtár, a debreczeni,
késmárki, sárospataki prot. collégiumok kéziratgyűjteményei.
Mindazáltal távolról sem vélem művemet teljesnek; sőt reméllem, hogy a
történeti nyomozás, mely mindegyre szélesebb mérveket vesz föl, lehetővé
teendi egykor, hiányait pótolni.