CÍMLAP
Páles Judit - Kuti Zsolt - Csávás Csaba
A devizaswapok szerepe a hazai bankrendszerben és a swappiac válság alatti működésének vizsgálata
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Összefoglaló
Bevezető
1. Az FX-swap ügylet jellemzői és alkalmazási lehetőségei
1.1. Az FX-swap ügylet bemutatása
1.2. A partnerkockázat kezelése az FX-swap ügyletek esetében - limitrendszer és marginolás általában
1.3. Az FX-swap ügyletek alkalmazásának és kockázatainak bemutatása
2. A devizaswap-állomány bővülésének makrogazdasági háttere
2.1. A hazai bankrendszer devizaswap-állományának makrogazdasági háttere az elmúlt évek tapasztalatai alapján
2.2. Az FX-swap ügyletek alkalmazásának alternatívája: deviza- és devizaalapú hitelezés közvetlen devizaforrásból
3. A mérleg szerinti devizapozíció változásának dekomponálása összetétel-, volumen- és árfolyamhatásra
4. A hazai FX-swap piacok működése válság idején
4.1. Bevezetés
4.2. Globális devizalikviditási problémák, bankok közötti bizalom csökkenése
4.3. A válság hatása a hazai eszközökbe áramló devizalikviditásra
4.4. A forint árfolyamának és arra vonatkozó várakozások alakulása
4.5. A hazai FX-swap piac forgalmának alakulása
4.6. Hogyan csapódhatott le mindez a piaci hozamokban?
5. A partnerlimitek és az árfolyam hatása a swapállomány és a forintlikviditás alakulására
5.1. A partnerlimitek beszűkülése az FX-swap piacon a válság során
5.2. Az FX-swapok marginolásának szerepe
5.3. A piaci koncentráció alakulása
5.4. Az árfolyam-alakulás FX-swapon keresztüli hatása a bankok forintlikviditására
6. A devizaswap-állomány szerkezetének és jellemzőinek változása a válság hatására
7. Összefoglalás
Felhasznált irodalom
Mellékletek
Összefoglaló
Tanulmányunk alapvető célja annak didaktikus bemutatása, hogy milyen
tényezők hatására épült fel a hazai bankok devizaswap-állománya a
válságot megelőzően, illetve annak leíró jellegű vizsgálata, hogyan
változott meg a piac szerkezete, működése a válság alatt.
A tanulmány főbb következtetései az alábbiak. A hazai hitelintézetek
devizaswap-állományának felfutása az ügylet széles körű
alkalmazhatósága mellett makrogazdasági tényezőkre is visszavezethető.
A magas külső finanszírozási igényből és a növekvő külső adósságból
eredő árfolyamkockázat legnagyobb részét a belföldi magánszektor
vállalta fel, míg a külföldi szektor ennek egyre kisebb hányadát
viselte. A swapállomány gyors bővülésében szerepet játszott az is,
hogy a szintetikus devizaforrás devizaswapokkal történő előállítása
sok esetben kedvezőbb volt, mint a közvetlen külföldi devizaforrás-
bevonás. A hazai bankrendszer mérlegen belüli devizapozíciójának
dekomponálása alapján megállapítható, hogy az elsősorban olyan tételek
hatására emelkedett, amelyek a mérlegfőösszeget is növelték.
A globális pénzügyi válság 2008 őszén tapasztalt kirobbanása után a
devizalikviditás megszerzésének feltételei nagymértékben romlottak,
ami jelentős hatást gyakorolt az implikált forinthozamokra, a
swappiaci forgalom szintjére és annak szerkezetére. A hazai FX-swap
piac teljes átlagos forgalma nem esett vissza radikális mértékben a
válság kiteljesedésének időszakában, de néhány napra a piac
likviditása jelentősen csökkent, a devizalikviditáshoz való hozzáférés
korlátossá vált. A forgalom mérsékelt visszaesésében szerepet játszott
az anyabankok aktív szerepvállalása és a futamidő rövidülése. A hazai
bankokkal szembeni partnerlimitek bekorlátozására vonatkozó
anekdotikus információkat a külföldi partnerek számának csökkenése
támasztja alá leginkább.
A válság hatása a swapállomány szerkezetének változásában is
megmutatkozott. A bruttó állomány átlagos hátralévő futamideje
közvetlenül a Lehman-csőd után a globális dollárlikviditási problémák
idején rövidülni kezdett, majd 2009 elejétől - főként az anyabankokkal
kötött ügyleteknek köszönhetően - emelkedésnek indult. A futamidőt
elsősorban a csoporton belüli partnerekkel kötött cross-currency
swapügyletek révén tudták a hazai leánybankok növelni, de a csoporton
kívüli partnerek is a korábbiaknál hosszabb futamidejű ügyleteket
kötöttek a hazai bankokkal.