CÍMLAP
Pusztai Gabriella
Iskola és közösség
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
A FELEKEZETI OKTATÁSÜGY SZEREPLŐI
ISKOLAFELHASZNÁLÓK
ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS
ISKOLAFENNTARTÓK
ISKOLÁK
Felekezeti iskolák
Az újraindulás hatása
Társadalmi szerep
FELEKEZETI ISKOLÁK A KÜLÖNBÖZŐ OKTATÁSI RENDSZEREKBEN
FELEKEZETI OKTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLLAMAIBAN
Európai oktatási rendszerekben
A posztszocialista országokban
Közös vonások
A FELEKEZETI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON
A katolikus egyház középkori iskolái
Együtt élő felekezeti iskolarendszerek
Az egyházak és az állam közös szerepvállalása
Az államosított oktatási rendszerben
Feladatmegosztás a plurális oktatási rendszerben
Jogi háttér
Finanszírozás
A felekezeti oktatási rendszer mérete
A felekezeti középiskola-rendszer bővülése
Működési feltételek
A felsőoktatási felvételi vizsgaeredmények
Felekezeti arányok
Térbeli elrendeződés
Szakmai irányítás
Szerkezeti jellemzők
A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK A MAI MAGYARORSZÁGON
A KUTATÁSRÓL
A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK VALLÁSI HÁTTERE ÉS VALLÁSOSSÁGA
A családi háttér
A szülők és a hasonló korú népesség vallásossága
A szülői és családi vallástípusok
Vallásosság szerinti családtípusok
A szülők vallási mobilitása
A szülők vallási mobilitása és a lakóhely településtípusa
A fiatal generáció vallásosságának kialakulása
A tanulók vallásossága különböző paraméterek mentén
A tanulók felekezeti összetétele
A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák
A felekezeti szakképző intézményekbe járók vallási háttere
A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK TÁRSADALMI HÁTTERE
A szülők iskolázottsága
A szülők foglalkozása
A családok társadalmi státusa
A szülők iskolázottsága és vallásossága közötti összefüggések
A szülők iskolázottsága és a felekezeti hovatartozás
A tanulók kulturális hátterének regionális különbségei
A családok demográfiai adottságai
Családi miliőtípusok a felekezeti iskolások körében
Világias értelmiségi miliő
Hitvalló értelmiségi miliő
Weberi vállalkozó-polgár miliő
Passzív kultúrvallásos miliő
Talajt vesztett paraszt-munkás miliő
Proletarizálódott vallástalan miliő
A családi miliők megjelenése az iskolák diáktársadalmában
A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák
A felekezeti szakképző intézmények tanulóinak társadalmi helyzete
A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK ISKOLAVÁLASZTÁSA
A művelődéscentrikus típus
A hasonlóak barátságára vágyó típus
A "béke szigetét" kereső típus
A vallásos elitiskolát kereső típus
Barátokra és karrierre vágyó típus
Az erkölcsi tartásra vágyó típus
A menedéket remélő típus
A művelt családra vágyó típus
A meghitt emberi kapcsolatokat remélő típus
A rossz társaságból kitörni próbáló típus
Az iskolák és az elvárástípusok közötti kapcsolat
A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák "rejtett tanterve"
A felekezeti szakképző intézmények diákjainak elvárásai
A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK ÉS A TANULMÁNYI EREDMÉNYESSÉG
A diákok tanulmányi eredményességének lehetséges mutatói
A továbbtanulási szándék mint az eredményesség mutatója
Felekezeti és nem felekezeti középiskolások összehasonlítása
A reprodukciós hatásokat kompenzáló tényezők
A vallásosság és a továbbtanulási tervek
A családi miliő és a továbbtanulási tervek
A társadalmi tőke hatásai
A továbbtanulási terveket befolyásoló változók a mérlegen
A folyamatosan működő és az újonnan indult iskolák
A FELEKEZETI KÖZÉPISKOLÁSOK "NEM TANULMÁNYI" EREDMÉNYESSÉGE
Egy preskriptív norma érvényesülése
A preskriptív norma hatását növelő tényezők
Egy proskriptív norma érvényesülése
A proskriptív norma hatását növelő tényezők
ÖSSZEGZÉS
MELLÉKLET
IRODALOMJEGYZÉK
Előszó
Az oktatásügy átalakulása az 1990-es években közérdeklődés tárgyává vált. A
széles nyilvánosság elé kerültek azok a viták, amelyek a nyolcvanas években
még a kulisszák mögött - vagy talán még ott sem - zajlottak: hogy az állam
mennyire vonuljon vissza az oktatásügy közvetlen politikai irányításától, a
pedagógusok és az iskolák autonómiája mire terjedjen ki, milyen fenntartók
működtessenek iskolákat, ki finanszírozza a felekezeti iskolákba járók
tanulmányait. Néhány kérdés, köztük éppen a felekezeti iskolák témája
nemcsak szakmai, hanem politikai viharok középpontjába is került. Amikor
az ezredfordulóra az "iskolaháborúk kora" véget ért, elérkezettnek tűnt
az idő a felekezeti iskolák társadalmi funkciójának, oktatási rendszerbeli
szerepének, a hozzájuk tartozó iskolafelhasználók összetételének és
elvárásainak, valamint egyes elvárások teljesülésének vizsgálatára, hogy
a hétköznapi megfigyelésekből adódó tévkövetkeztetéseket a tudományos
megismerés eredményeivel cserélhessük fel. A könyv alapja egy doktori
(Ph.D.) disszertáció.
E könyv lapjain a felekezeti iskola olyan közoktatási intézményt jelent,
amelyet egy felekezet vagy annak valamely szervezete működtet, tehát a
vallásos szellemű nevelést folytató alapítványi fenntartású iskolák nem
tartoznak ide. A felekezetek iskolái közül a középiskolák szolgáltak
kutatási terepeként, vagyis azok az intézmények, amelyekben a tanulmányok
érettségivel záródnak, és amelyek az utóbbi években a középfok expanziója
révén a tömeges oktatás színhelyévé váltak. Emellett bepillantást
nyerhetünk a felekezeti szakmunkásképző és szakiskolákba, ahol hasonló
életkorú, de egészen más helyzetű diákok tanulnak.
A könyv fejezetei két nagyobb egységbe szerveződnek: az első rész
a kérdéssel kapcsolatos elméletek, nézetek és kutatási eredmények
bemutatására, a második egy empirikus vizsgálat eredményeinek elemzésére
épül. Az első egység a felekezeti iskolákkal kapcsolatos hazai és külföldi
szakirodalom főbb problémafelvetéseinek és kutatási eredményeinek
összefoglalása, majd a felekezeti iskolák európai uniós országok oktatási
rendszereiben elfoglalt helyzetét elemzi működésük jogi és financiális
kereteinek tükrében. A hazai felekezeti oktatásügy jelenlegi helyzetének
bemutatását a társadalmi igényekre adott válaszok és az állami szférához
fűződő viszony szempontjából végiggondolt történeti összefoglalás előzi
meg. A könyv második része az új kutatási eredményeket elemző öt fejezetet
fogja össze. A felekezeti középiskolások vallásosságának és társadalmi
hátterének bemutatása után intézményválasztási motivációikat elemezzük,
majd tanulmányi és tanulmányokon kívüli teljesítményükkel foglalkozunk.
A felekezeti iskolaügy számos kérdésével nem foglalkozik a könyv, például
a felekezeti iskolák nevelési ars poeticáját tartalmazó dokumentumok
feldolgozásával, a felekezeti iskolaüggyel kapcsolatos politikai viták
bemutatásával, az ezt kísérő sajtóközlemények elemzésével, a változásokkal
kapcsolatban kibontakozó helyi konfliktusok feltárásával.
...