CÍMLAP
Fábián Gergely - Fáykiss Péter - Szigel Gábor
A vállalati hitelezés ösztönzésének eszközei
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ
Tartalom
Összefoglaló
1. Bevezetés
2. Kínálati problémák a vállalati hitelezésben Magyarországon
2.1. Vállalati hitelezés régiós összehasonlításban
2.2. A vállalatihitel-dinamika szétbontása keresleti és kínálati komponensekre ökonometriai eszközökkel
2.3. A vállalatihitel-kínálat alakulása a hitelezési felmérés alapján
2.4. A nem banki hitelezés visszaesése
3. Hitelezést ösztönző eszközök
3.1. Hitelezés ösztönzése monetáris (jegybanki) eszközökkel
3.2. Hitelezés ösztönzése fiskális szubvencióval (a banki hitelkockázatok átvállalása nélkül)
3.3. Hitelezésösztönzés részleges vagy teljes fiskális kockázatátvállalással
3.4. Hitelezésösztönzés prudenciális eszközökkel
3.5. Hitelezésösztönzés adminisztratív eszközökkel
4. Összegzés
Felhasznált irodalom
Összefoglaló
Magyarországon a 2009-es recessziót követően nem következett be fordulat a vállalatihitel-állomány csökkenésében, így növekedett a szakirodalomban "hitelezés nélküli fellendülésnek" (creditless recovery) nevezett jelenség kialakulásának kockázata. Ez a tapasztalatok szerint alacsonyabb gazdasági bővüléssel jár. Az MNB stábja korábban számos belső elemzésben foglalkozott a vállalati hitelezés visszaesésének okaival és a hitelezés ösztönzésének lehetőségeivel. Jelen írásunkban a nyilvánosság számára is összegezzük ezen kutatások eredményeit, illetve áttekintjük a vállalati hitelezés állami élénkítésének összes szóba jöhető lehetőségét. Erről az "étlapról" a jelenlegi hazai helyzetben elméletileg a banki hitelezési kockázatok részleges állami átvállalása lehet a leghatékonyabb eszköz, mivel a vállalati hitelezés csökkenését az alacsony banki kockázatvállalási hajlandóság okozza, erre pedig a jegybanki alapkamat esetleges csökkentése nem lenne hatással. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi állami beavatkozásnak komoly fiskális költségei vannak, nincsen költségmentes és egyszerű megoldás. Ez vonatkozik a kockázatok részleges állami átvállalására is: a kockázatvállalások ugyanis realizálódó hitelveszteség formájában hamar konkrét kiadásokkal is terhelhetik a költségvetést.