Bevezető

Kedves Olvasó!

Edelény Budapesttől 210, Miskolctól 25 km-re Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legszebb részén terül el, ahol változatos szépségű tájak találkoznak: ott, ahol az Alföld egyre keskenyedő síkságnyúlványa átadja a helyét a szép, lankás Cserehát változatos hegyeinek, ott, ahol a kristálytiszta Bódva folyócska előbúvik a Cserehát hegyei közül.

A kies, szép Bódva völgye - amelynek kapuja Edelény - a történelem évszázadaiban a hadak útja volt. A tatár, a török, a német stb. hadak Edelényen és Borsodon át haladtak Miskolc felől a felvidékre, Lengyelországba, vagy onnan az Alföld felé, és erre vitt, békés időkben a kereskedők útja is. A Bódva szűk szurdokában - az ősi időkben - Borsod vára állt őrt. Edelény pedig a Bódva-hídja átkelése felett őrködött, élvezve e fontos földrajzi hely hasznát és elviselve a hadak útjának csapásait, pusztításait.

A mai Edelény területén az elmúlt évezredek, évszázadok során több település jött létre, de közülük többet a történelem viharai elsodortak; megszűntek, vagy beolvadtak Edelénybe. Többnek a nevét mint pl. Derékegyháza, Császta, Cseb, Lánczi, Márk, Sáp már csak a dűlőnevek őrzik.

Évszázadunk második felében a közigazgatási átszervezések következtében olvadt be néhány település Edelénybe. A város belső területét képező központi rész 40 évvel ezelőtt még három település volt: a történelmi Borsod, Finke és Edelény.

Először 1950-ben Borsod egyesült Edelénnyel, majd 1963-ban Finke község és 1984-ben az eddigi társközségek: Abod, Balajt, Damak és Ládbesenyő is - (bár 5-16 kilométer távolságra Edelényhez) - a település részévé váltak. E többszörös egyesülés, a természetes szaporulat és a beköltözők révén a város lakossága - e három nagyobb és négy kisebb településből szerveződött nagy család - most 13.000 főt számlál.

Edelény fontosságának a későbbi évszázadokban meghatározója volt, hogy Sajószentpéter felől fontos átkelőhely volt a Bódván. Egy 1430-ban kelt oklevél már városnak említi. Az 1771-es Urbárium szerint is város. Ezt a rangját az 1870-es évekig, a kiegyezés utáni országos közigazgatási rendezésig megtartotta. Azóta is többször változott a rangja, a környező települések között elfoglalt helye, szerepe. 1950-ig nagyközség. 1950-70 között község. 1970-ben újra nagyközségi címet kapott, amelyet 1984-ben - a járási hivatal megszűnésekor - városi jogú nagyközség címre módosították. 1908-tól 1984-ig mint járási székhely, utána két évig, mint városi jogú nagyközség, 1986. január 1-től pedig, mint város közigazgatási központja a környező községeknek.

Az idők folyamán többször változott a hozzátartozó községek sora is. Most a legutóbbi (1984. január 1-i) átszervezéstől 42 község tartozik - új szóhasználattal élve - Edelény vonzáskörzetéhez.

A városról és vonzáskörzetéről 780 négyzetkilométeren élő 40.000 ember jelenéről, a település múltjáról történelmi, irodalmi emlékeiről, haladó hagyományairól, műemlékeiről, természeti értékeiről talál e füzetben az érdeklődő rövid, tájékoztató jellegű összefoglalót.

Szívből remélem, hogy munkám segít e gyönyörű tájhaza, e nagymúltú terület iránti érdeklődés felkeltésében; az idelátogatóknak az értékek megtalálásában, az itt élőknek a szülőföld, a lakóhely iránti szeretet elmélyítésében.

Edelény, 1987. május.
Slezsák Imre