A MAGYAR KIRÁLYI
ÁLLAMNYOMDA

IRTA
PÉCSUJFALUSI PÉCHY IMRE
MINISZTERI TANÁCSOS
A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDA IGAZGATÓJA

KÉZIRATKÉP NYOMATOTT

BUDAPEST
A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDÁBÓL
1895

Az intézet felállitása

A magyar kir. államnyomda a bécsi udvari és állami nyomdának 1854-ben Temesvárott felállitott fiókintézetéből keletkezett.

Ezen, csupán közönséges nyomtatványok készitésére, négy typogr. gyorssajtóval, két kézisajtóval és negyven bécsi mázsa betükészlettel felszerelt fióknyomda a magyar ministerium által előbbi minőségében megszüntettetvén, önálló intézetként 1868-ban Budára tétetett át és itt, közvetlen a pénzügyministerium alá rendelve, a budavári Nándor-téren lévő 1-ső sz. alatti kincstári épületben helyeztetett el. Első, ideiglenes szervezete a pénzügyministeriumnak 1869. évi január hó 12-én 68.825. szám alatt kelt rendeletén alapszik.

1870-ben egyesittetett a pénzügyministerium fenhatósága alatt segédhivatalként felállitott "Kataszteri kőnyomda-intézet és központi Térképtár"-ral és ugyanazon évben megbővittetett a hitelosztállyal. Ekkor, illetőleg az 1871. évi junius hó 3-án 17.802. sz. a. kelt pénzügyministeri rendelettel ideiglenesen ujból szerveztetett és ezen, az intézet fejlődéséhez képest némileg módositott, jelenleg is érvényben lévő szervezet 1880. évben, az ugyanazon évi LVII. törvényczikk alapján véglegesittetett.

Czélja

Az intézet hivatása: gyorsan, megbizhatóan és a közzétételig titoktartás mellett szolgáltatni az állami igazgatásra szükséges minden nyomtatványokat a kir. hatóságok és hivatalok számára; a kataszteri felvételek sokasitását eszközölni állami és magán czélokra; a rendelkezésére adott országos felmérési adatokból különleges és közérdekü térképeket szerkeszteni; végre elkésziteni az állam által szükségelt összes érték- és hitelpapirokat, bélyegjegyeket és postai értékczikkeket.

Ezeken kivül a m. k. államnyomda köteles a gyanusokként megleletezett bélyeg- és posta-jegyeket, hatóságok és hivatalok megkeresésére műszaki vizsgálat alá venni és ezeknek műszaki ügyekben véleményt adni.

Felosztása

Tekintettel hivatásának e külön feladataira, a m. k. államnyomda három műszaki főosztályra tagozódik, u. m.

I. A könyvnyomdászatira, mely a betü- és tömöntődei, a betüszedési, a könyvnyomdai és a kiadói alosztályokat, a dinamo- és gőzgépházat, valamint a könyvkötő-, a lakatos- és az asztalosműhelyeket foglalja magában;

II. A térképészeti főosztályra, egybe foglalva a térképmásoló, a rajzoló és műmetsző alosztályokat, a kőnyomdát és a térképtárt; és

III. A hitelosztályra, a galvanoplastikai, a photo-mechanikai, a réznyomdai, a fénynyomdai és az enyvezdei alosztályokkal.

Üzleti beosztás

A kijelelt műszaki feladatok, a terjedelmes felszerelés, a sokoldalu gazdászati és külforgalmi ügyek, a kitüzött czélok elérését biztositó egységes vezetés, a rendezett, közvetlenül ellenőrzött kezelés, nyilvántartás és elszámolás parancsoló szükségei a következő négy csoportba sorozzák az intézet különleges szolgálati teendőit:

az első csoportba tartoznak:

az igazgatási,

a második csoportba:

a számviteli és számadási,

a harmadik csoportba:

a műszaki, és

a negyedik csoportba:

a kezelési ügyek, melyek ellátására megfelelő tiszti, szolgai és munkás személyzet van rendszeresitve.

Szervezet és igazgatás

Az intézet szervezetében rendszeresitve van államtisztviselői jelleggel:

1 igazgatói állás a VI. fizetési osztályban,
1 igazgató-helyettesi állás a VII. fizetési osztályban,
3 osztályvezetői állás a VIII. fizetési osztályban,
12 főtiszti állás a IX. fizetési osztályban,
12 tiszti állás a X. fizetési osztályban,
2 segédtiszti állás a XI. fizetési osztályban, összesen 31 tisztviselői állás;

államszolgai minőségben:

3 altiszti és 1 hivatalszolgai, összesen 4 állás.

A munkás személyzet megállapitott létszámában:

135 műszaki munkás, 1 műszaki növendék, 21 tanoncz, 77 férfi segédmunkás és 182 segédmunkásnő hetibérrel; 16 műszaki munkás árszabály szerint számitott munkadíjjal; 3 gyakornok díj nélkül; összesen 432 egyén nyer alkalmazást.

Irodai dolgokra 4 dijnok, a kataszteri felvételek sokasitásához pedig 5 mérnök, összesen 9 egyén napidíjjal alkalmaztatik.

Az intézet élén áll az igazgató, aki a pénzügyministeriumnak felelős. Ő képviseli az államnyomdát kifelé és vezeti befelé annak összes üzletét. Ő tartozik az ezekre megkivántató személyzetről, pénzről, valamint az intézet minden szükségeinek beszerzéséről gondoskodni. Neki közvetlenül alá van rendelve az intézet összes személyzete.

Az igazgatónak minden feladataiban az igazgató-helyettes segédkezik, akit ez szükség esetén helyettesit is.

A számviteli és számadási ügyeket az osztályvezetőül kinevezett számvivő intézi el, aki gyakorolja egyszersmind a közigazgatási ellenőrzést az igazgató és az intézetbeli összes osztályok ellenében.

A pénztárt, az anyagraktárt és a leltárt egyetemleges felelősség mellett a főtisztekül kinevezett gondnok és ellenőr kezelik, és vezetik az azok kezelésével kapcsolatos számadásokat.

A műszaki csoportban a hitel- és könyvnyomdászati főosztályok élére egy-egy osztályvezető van állitva, a térképészeti főosztály pedig az igazgató közvetlen vezetése alatt áll.

A szakok szerint berendezett egyes alosztályokban főtisztekül, illetve tisztekül kinevezett művezetők eszközlik a megrendelt munka kiviteleit az alantas munkás személyzettel, az osztályvezető utasitása szerint.

A rajzoló és műmetsző alosztályban főtisztek, illetve tisztekül kinevezett graphikai művészek, az igazgató utasitása szerint és az általa megbizott egyik műszaki főtiszt felügyelete alatt működnek; a térképmásoló alosztályban részben a kataszteri felméréstől berendelt, részben napidíjjal alkalmazott mérnökök és árszabály szerint fizetett kőmetszők teljesitik a másolási műveleteket, a főtisztül kinevezett intézeti térképtárnok vezetése és felügyelete alatt.

A gőz- és dinamogépek, a villamvilágitás, a hydraulikus sajtó, a felhuzó gépek, a tüzoltó felszerelés és a lakatos műhely egy főtisztül kinevezett műgépész felügyelete alatt állanak, aki az alája rendelt szakmunkásokkal eszközli a különféle czélokra szolgáló összes gépek és műszereken előforduló kisebb mérvü romlások kijavitását is.

A könyvkötő- és asztalos műhelyekben alkalmazott személyzet egy-egy előmunkás felügyelete alatt, a könyvnyomdászati osztályvezető utasitása szerint dolgozik.

A kezelési ügyek csoportjában, a betüraktárt a betüszedési művezető felügyelete alatt, a papirraktárt a gondnok és ellenőr felügyelete alatt és a térképtárt az igazgató felügyelete alatt, kinevezett raktárnokok kezelik. A hitelraktárt pedig, melyben a postai díjjegyek, bélyegjegyes nyomtatványok és hason természetü értékczikkek tartatnak készletben, raktári biztosokul kirendelt pénzügyministeriumi tisztviselők egyetemleges felelősség mellett kezelik, valamint ezek eszközlik a szállitásokat is a forgalomba hozatalra illetékes kincstári és postai hivatalokhoz.

A kiadóhivatal a könyvnyomdászati osztályvezető alatt áll és az ottani dolgokat egy tiszt mint kiadó látja el a megfelelő számban rendelkezésére adott segédmunkásokkal.

Az intézeti irattár és az igazgatósági iroda egy irodatiszttel és négy dijnokkal az igazgatóhelyettes vezetése alatt áll.

Munkakör, és a működés ellenőrzése

Az államnyomda munkaköre a nyomdászat minden ágára kiterjed és az intézet a sokasitási módszerek minden nemére be van rendezve. Elkésziti a kiadványokhoz kivántató diszitmények tervrajzait, térképeket szerkeszt, fényképi felvételeket eszközöl, és a nyomáshoz szükséges metszeteket és nyomólemezeket külső segitség nélkül házilag állitja elő. Valódi műnyomda, és mint ilyen, páratlanul áll a hazában.

Árudát nem tart, hanem a saját kiadásában időközönkint megjelenő közérdekü műveket bizományos által hozza forgalomba. Vállalatokba nem bocsátkozik, hanem megrendelésekre dolgozik.

Az állami közigazgatáshoz kivántató kezelési nyomtatványok, az egyedárusitott dohánygyártmányok czimjelzékei, a lotto-, a vám-, a fogyasztási adó- és a révátkelési bárczák - az országos felmérés térképlapjai, a bélyegjegyek s értékjegyes ürlapnyomtatványok és a postai értékczikkek nagy tömegeinek kiállitása folytonos és állandó foglalkozást ad az intézetnek. Fordulnak elő esetek, midőn rendkivüli munkával, mint például állami kölcsönök konvertálásánál a czimletek és kamatszelvények kiállitásával annyira el van halmozva, hogy ezek mellett a rendes munkákat és a rendes időben egymaga nem képes végrehajtani: ily esetekben a munkaidő kiterjesztése, vagy amennyiben ez is elégtelen, a közönséges nyomtatványok egy részének kiállitására a magánnyomdák, és első sorban az egyetemi nyomda segitsége vétetik igénybe. Munkahiány azonban egyátalán nem és annál kevésbbé fordulhat elő, mert az igazgatóság fel van hatalmazva magánosoktól is elfogadni megrendeléseket olyan munkákra, melyek kivitelére a hazai magánnyomdák vagy egyátalán nem képesek, vagy azok olyan bizalmi természetüek, melyeknek időelőtti nyilvánosságra hozatala a megrendelőnek érdeke ellen van. Ily megrendelések azonban, mindenkor szem előtt tartva a magánipar érdekeit, csak korlátolt számban fogadtatnak el.

Az államnyomda a magániparral egyátalán nem versenyez, és nyomást rája semmiféle tekintetben nem gyakorol. Sőt az által, hogy a magánnyomdák kiadványaihoz olyan műmellékleteket, melyek előállitására berendezve nincsenek, nekik jutányos árban elkészit, létezése a hazai nyomdaiparnak előnyére van.

Többrendbeli feladatai között az állami hitelpapirok és értékjegyek előállitása képezi hivatásának legfontosabb részét. Ezen alapszik létjoga és ez teszi nélkülözhetlenné az intézetet. Az értékczikkekben mindinkább növekedő évi szükséglete az államnak oly óriási értéket képvisel, melynek kigyártása a biztonság kockáztatása nélkül vállalkozóra nem bizható, és ez teljes megnyugvással kétségkivül csak a kormány feltétlen rendelkezése alatt álló állami intézetben gyakorolható szigoru ellenőrzés mellett eszközöltethető.

Az értékczikkek előállitása az államnyomdában egy külön e czélra berendezett osztálynak teljes biztonságot nyujtó módon felépitett és felszerelt műhelyeiben, minden visszaélést és sikkasztást megakadályozó eljárási szabályok szerint eszközöltetik. Minden gyártási művelet a pénzügyministerium kebeléből kirendelt ellenőrző-bizottság felügyelete alatt, a működő személyzet egyetemleges felelőssége mellett és az előirt szabályok szigoru betartásával hajtatik végre. Munka alatt a bejáratokat felesketett ajtónállók őrzik, munkaszünet alatt biztonsági őrök folytonos őrjáratokkal tartják szemmel az épület belsejét, külső betörések ellen pedig katonai őrszem van állitva az intézet elé.

Felszerelés

Az üzemhez egy 24 lóerejü gőzgép és egy, 1887. évben beszerzett, 2 lóerejü dinamogép szolgáltatja a hajtóerőt. A nagy súlyu anyagoknak és termelvényeknek az emeleteken lévő műhelyekbe való fel- és leszállitására, három helyen az épületben teherfelhuzó készülékek vannak felállitva.

Kezdetben csak a nyomtatás, a betüöntés, a levélboriték kivágás s hajtogatás, a papirvágás és a festékeldörzsölés eszközöltetett gőzerőhajtásra készült gépekkel, mig a többi műveletek részben kézimunkával, részben kézi hajtásra készült apró gépekkel végeztettek. A gyártmányokban mindinkább növekedő szükségletet azonban ily módon fedezni nem lehetvén, a kézi munka évről-évre apasztatott annyira, hogy jelenleg már alig van gyártási művelet, mely ne gőzerővel hajtott gépekkel eszközöltetnék.

Az intézet felállitásának 1869-iki első évében a felszerelés 30 métermázsa betükészletből, 4 darab typografiai gyors- s 2 darab kézisajtóból, 1 darab papirvágó gépből, 4 darab simitó- és raksajtóból, 3 darab betüöntőgépből és 1 darab szoritósajtóból állott, melynek értéke 56.134 forint, az épület 65.000 forintnyi vételárával együtt egészben a vagyonérték 121.134 forint volt.

Jelenleg van az intézetnek 1.610 métermázsa betü-, 81.195 darab anyaminta- s nyomólemez- és 1.983 darab lithografiai kőlemez-készlete, 21 darab typografiai, 1 darab lithografiai és 7 darab réznyomdai gyorssajtója, 18 darab könyv-, kő-, réz- s fény-kézisajtója és 109 darab másféle munkagépe. Könyvtárában a szakmunkák, mintalapok és térképek száma 11.195 darabra megy. 1873-ik év óta tüzoltó teljes felszereléssel bir és 1894-ik év elejétől fogva, az azelőtt használt petroleum helyett, villammal világittatik.

leltároztatott.

Munkaidő

A hivatalos órák az igazgatósági, a számviteli s az osztályvezetői irodákban és a pénztárnál naponkint délelőtt 8-tól 12-ig és délután 2-től 6-ig tartanak.

Az üzleti osztályokban a rendes munkaidő hétköznapokra terjed és napi 10 órában van megszabva. Az alkalmazottak között kivételt képeznek a 9 órai munkára kötelezett betüszedők, betüöntők, typografiai és lithografiai nyomók s gépmesterek, valamint ezekre a szakokra képzett tanonczok és növendékek s a kőcsiszolók, akiknek a 10-ik munkaóra rendkivülinek számittatik.

A rajzolók, metszők és a térképmásolók naponkint egyhuzamban 6 órát tartoznak munkában tölteni.

Felhasznált anyagok

Az államnyomda évenkint 3.200 métermázsa kőszenet és körülbelül 370 köbméter tüzifát fogyaszt el. Ebbeli szükségleteinek fedezése átlagosan 4.000 forintba és világitása is 4.000 forintba kerül.

A legutóbbi öt év alatt papirért átlagban 300.000 forint, a gyártáshoz szükséges egyéb nyers anyagokért mintegy 60.000 forint fizettetett ki évenkint.

Kezdetben az anyagszükséglet legnagyobb része, megfelelő minőségü hazai gyártmány hiányában, külföldről szereztetett be; az 1877. év kezdetétől fogva azonban a legtöbb anyag és ezek között a papir is hazai gyárakból szállittatik és csakis olyanok vétetnek külföldről, melyek belföldön nem állittatnak elő.

Az anyagszükséglet fedezésére forditott évi kiadások a következők:

A három első év számtételeiben nagy aránytalanság mutatkozik, mely onnan ered, hogy a beszerzett anyagok egy részének ára nem ugyanazon, hanem a rákövetkező évben fizettetett ki.

Üzleti munkaeredmény

Az évi termelés munkanemek szerint osztályozva kitünik az alábbi táblázatokból.

Typogr. munkák:

Rajzolási, metszési, galvanoplasztikai és litografiai munkák:

Értékczikkek:

Az intézet 1873. év óta földrészünkön rendezett valamennyi világkiállitásban részt vett és kiállitott tárgyaival mindenkor a magas, vagy a legmagasabb kitüntetésben részesült.

Pénzbeli eredmény

A magyar kir. államnyomda költségvetése a törvényhozás által állapittatik meg. Kiadásait 1873. év óta saját bevételeiből nem csak teljesen fedezi, hanem bevételtöbbletével az államkincstár jövedelmét is gyarapítja.

Az évenkint zárszámadásilag kimutatott pénzbeli eredmény a következő:

Az 1894. évre szóló számadások lezárásának határideje még nem következett be, ezen év pénzbeli eredménye tehát ez idő szerint még nem mutatható ki.

A munkások felvétele és fizetése

Az intézetben csak magyarországi illetőségü, fedhetlen előéletü és életkoruk 15. évét már betöltött egyének alkalmaztatnak, mely életkoron alul senki még tanonczul sem vétetik fel a szolgálatba. Külföldi származásuak csak az olyan szakokra, a melyekre kellő képzettséggel biró belföldiek egyátalán nem kaphatók, kivételesen és csak is a pénzügyministerium engedélye mellett fogadtatnak fel.

A felvétel előre meghatározott munkabérben, az illetékes iparhatóság által kiállitott munkakönyv és hiteles erkölcsi bizonyitvány alapján, az intézet munkarendjének a felfogadandó által irásban nyilvánitott feltétlen elfogadása mellett történik.

A műszaki és mindkét nembeli segédmunkásokat illetőleg a szolgálat első hat napja próbaidőnek vétetik, melynek letelte előtt a felfogadott, a tényleg dologban töltött munkaidőre eső bér kifizetése mellett, minden felmondás nélkül elbocsátható. A tanonczok próbaideje 14 nap, mely időre ezek fizetést nem kapnak.

A műszaki munkások rendesen csak abban a szakban foglalkoztatnak, a melyre felfogadtattak, kivételes esetekben azonban kisegítőül vagy helyettesképen munkafelügyelői, raktárnoki vagy irodai szolgálatra is kirendelhetők. A tanonczok és gyakornokok azon szakmán kivül, a melyre képeztetnek más munkára és a női segédmunkások testi erőt igénylő terhes munkákra nem használtatnak; a férfi segédmunkások ellenben a házban és az üzlet körül előforduló minden dolgot válogatás nélkül teljesiteni tartoznak.

A munkabérek hetenkint rendesen szombaton, ha pedig ez ünnepre esik a megelőző hétköznapon, az intézeti pénztárnál közvetlenül fizettetnek ki a munkásoknak. Kivételt képeznek: a fényképész és az irodai dijnokok, akik napidijaikat félhavonkint a központi állampénztárnál, nemkülönben az árszabály szerint fizetett kőmetszők és alkumunkások is, akik keresményüket kéthetenkint az intézeti pénztárnál veszik fel. Ezeknek oly esetekben, midőn alkumunkák két hétnél hosszabb időt vesznek igénybe, a már teljesitett munka arányában előlegek is adatnak.

Munkabérül megállapitva van:

A munkások rendszerint a legkisebb hetibérrel alkalmaztatnak, ez azonban már félévi megfelelő szolgálat után a műszaki munkásoknak egy forinttal, a mindkét nembeli segédmunkásoknak pedig 50 krral feljavittatik. További béremelésben csak azok részesittetnek, akik szakmájukban előhaladást, ügyességet és kiváló szorgalmat tanusitanak. A tanonczok mindenkor a megállapitott legkisebb hetibérrel vétetnek fel és ezek a négy évre szabott tanulási idejök alatt félévenkint 50-50 krnyi bérfeljavitásban részesülnek.

A rendes munkaidőn túl terjedő működésért az üzleti osztályokban alkalmazottak külön díjaztatnak. A különdíjak a tisztviselőket illetőleg óránkint 40 krajczárban; a typografiai nyomdászoknak a hetibér 2½%-ában; a többi műszaki munkásoknak a hetibér 2%-ában; a mindkét nembeli segédmunkásoknak, tanonczoknak és szolgáknak pedig 10 krajczárban van megállapitva.

A legutóbbi három évben a munkás személyzetnek egyénenkint a következő átlagos évi keresmény fizettetett ki:

A 16 forint hetibérben állók legtöbbje azon osztályokban van alkalmazva, a hol a működés naponkint egy órával a rendes munkaidőn túl terjed, ezeknél tehát az évi kereseti összeg valamivel magasabb, mint a munkában kevesebb időt töltő 17 forintos hetibéreseké.

A munkások segélyezése, elbocsátása és büntetése

A munkások közül mindazok, akik az intézet szolgálatában egy évet már eltöltöttek és feddhetlen magaviseletüek, betegségük esetén a betegsegélyző pénztár által nyujtott táppénzhez az intézet részéről is segélyeztetnek rendes hetibérük egynegyed részével, ha a betegség hetekre terjed, és a napibérnek felével, ha a betegség három napnál - mely időre a betegsegélyző pénztár táppénzt nem ad - rövidebb ideig tart. Az egy év alatt adott külön segély azonban az illető munkás egy heti bérének összegét csak különös figyelmet érdemlő esetekben vagy a szolgálatban történt sérüléseknél haladhatja meg, a midőn pénzügyministeri engedély alapján hosszabb időre terjedő vagy egyszer-mindenkorra nagyobb összegekre rugó segélyek is adatnak.

A kiváló szolgálati buzgalmat és eredményes működést tanusitók jutalomdijban is részesülnek. A több éven át szolgált munkás halála esetén hátra hagyott családjának temetkezési költségekre 15-30 frtnyi összeg adatik.

A katonai fegyvergyakorlatokra való behivatás esetén a behivott helye 8 hétig mással nem töltetik be, hanem az számára fentartatik. Olyan magánügyeiben, melyek elintézésére távozásának szükségességét a munkás bebizonyitja, kimaradási engedélyt kap két hétre bérlevonás mellett, egy napra bérlevonás nélkül.

Munkásai után a betegsegélyző pénztárba nem csak az alapszabályszerü munkaadói járulékokat fizeti az intézet, hanem az időmulasztásokért a munkabérekből levont bírságpénzeket is annak javára forditja.

Az elbocsátás két heti felmondásra, mely kölcsönös, következik be.

Rögtöni elbocsátásnak van helye: szolgálati hűtlenség, engedetlenség, a fölebbvalónak megsértése, szándékos kártokozás, verekedés, botrányt okozó cselekedet, a szolgálatból többszörös s igazolatlan kimaradás, ismételve előforduló részegség, a dohányzási tilalom áthágása és adósság miatt a keresménynek lefoglalása esetében. Rögtöni elbocsátás alatt tilos még az államnyomdában magán munkát végezni és az itt készült munkákról vagy bizalmas megrendelésekről valamit bármi uton nyilvánosságra hozni.

A melyik munkás a munkából elkésik, vagy lecsengetés előtt a munkát abbanhagyja, az a mulasztott időre eső bérlevonáson felül 20 krnyi birsággal büntettetik. A ki pedig a munkaidőt elheveri, vagy igazolatlanul fél avagy egész nap kimarad, az a bérlevonáson felül első izben kétszeres birságot fizet, ismétlés esetén pedig a szolgálatból elbocsáttatik.

A kinek kezén valami elvész és aki vigyázatlanságból, tudatlanságból, hanyagságból vagy könnyelmüségből kárt okoz, az a kár megtéritésén felül dorgálással vagy a körülményekhez képest hetibérének két héttől hat hónapra terjedhető leszállitásával büntettetik.

A czivakodás, durva bánásmód a tanonczokkal, trágár beszéd, lustálkodás és más ilyféle kisebb kihágások dorgálással, esetleg hetibér leszállitással fenyittetnek.

Hűtlen személyek a tényálladék kiderültével azonnal kizáratnak a szolgálatból és a körülmények szerint a biróságnak adatnak át.

A munkás személyzet szolgálati vétségeinek elbirálására az intézet főbb tisztviselőiből fegyelmi bizottság van alakitva, mely az igazgató elnöklete alatt hozza határozatait végérvényesen.

A humánus bánásmód, a biztos kereset és a többrendbeli kedvezmények nyujtásánál, valamint a szigor alkalmazásánál személy válogatás nélkül követett igazságos eljárások azt eredményezik: hogy az államnyomda szolgálatába jutott munkások nem elégedetlenkednek, sorsuk javitása czéljából sem magok közt, sem más gyárak munkásaival nem szövetkeznek és semmiféle munkásmozgalomban soha részt nem vesznek; hanem arra törekednek, hogy az intézet szolgálatában állandóan megtartassanak. Ennek tulajdonitható, hogy itt még a kisebb beszámitás alá eső kihágások sem gyakoriak és igen ritkák az olyanok, melyek hetibérleszállitást vagy épen elbocsátást vonnak magok után. Sulyosabb olyan vétség pedig, melynek elkövetője a biróságnak adatott át, a közel 500 főre menő munkás személyzetnél, az intézet 26 évi fennállása alatt csak kettő fordult elő.

Kelt Budapesten, az 1895. év márczius havában.