A MAGYAR KIRÁLYI
ÁLLAMNYOMDA



IRTA
PÉCSUJFALUSI PÉCHY IMRE
MINISZTERI TANÁCSOS
A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDA IGAZGATÓJA



KÉZIRATKÉP NYOMATOTT





BUDAPEST
A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMNYOMDÁBÓL
1895






Az intézet felállitása

A magyar kir. államnyomda a bécsi udvari és állami nyomdának 1854-ben Temesvárott felállitott fiókintézetéből keletkezett.

Ezen, csupán közönséges nyomtatványok készitésére, négy typogr. gyorssajtóval, két kézisajtóval és negyven bécsi mázsa betükészlettel felszerelt fióknyomda a magyar ministerium által előbbi minőségében megszüntettetvén, önálló intézetként 1868-ban Budára tétetett át és itt, közvetlen a pénzügyministerium alá rendelve, a budavári Nándor-téren lévő 1-ső sz. alatti kincstári épületben helyeztetett el. Első, ideiglenes szervezete a pénzügyministeriumnak 1869. évi január hó 12-én 68.825. szám alatt kelt rendeletén alapszik.

1870-ben egyesittetett a pénzügyministerium fenhatósága alatt segédhivatalként felállitott "Kataszteri kőnyomda-intézet és központi Térképtár"-ral és ugyanazon évben megbővittetett a hitelosztállyal. Ekkor, illetőleg az 1871. évi junius hó 3-án 17.802. sz. a. kelt pénzügyministeri rendelettel ideiglenesen ujból szerveztetett és ezen, az intézet fejlődéséhez képest némileg módositott, jelenleg is érvényben lévő szervezet 1880. évben, az ugyanazon évi LVII. törvényczikk alapján véglegesittetett.



Czélja

Az intézet hivatása: gyorsan, megbizhatóan és a közzétételig titoktartás mellett szolgáltatni az állami igazgatásra szükséges minden nyomtatványokat a kir. hatóságok és hivatalok számára; a kataszteri felvételek sokasitását eszközölni állami és magán czélokra; a rendelkezésére adott országos felmérési adatokból különleges és közérdekü térképeket szerkeszteni; végre elkésziteni az állam által szükségelt összes érték- és hitelpapirokat, bélyegjegyeket és postai értékczikkeket.

Ezeken kivül a m. k. államnyomda köteles a gyanusokként megleletezett bélyeg- és posta-jegyeket, hatóságok és hivatalok megkeresésére műszaki vizsgálat alá venni és ezeknek műszaki ügyekben véleményt adni.



Felosztása

Tekintettel hivatásának e külön feladataira, a m. k. államnyomda három műszaki főosztályra tagozódik, u. m.

I. A könyvnyomdászatira, mely a betü- és tömöntődei, a betüszedési, a könyvnyomdai és a kiadói alosztályokat, a dinamo- és gőzgépházat, valamint a könyvkötő-, a lakatos- és az asztalosműhelyeket foglalja magában;

II. A térképészeti főosztályra, egybe foglalva a térképmásoló, a rajzoló és műmetsző alosztályokat, a kőnyomdát és a térképtárt; és

III. A hitelosztályra, a galvanoplastikai, a photo-mechanikai, a réznyomdai, a fénynyomdai és az enyvezdei alosztályokkal.



Üzleti beosztás

A kijelelt műszaki feladatok, a terjedelmes felszerelés, a sokoldalu gazdászati és külforgalmi ügyek, a kitüzött czélok elérését biztositó egységes vezetés, a rendezett, közvetlenül ellenőrzött kezelés, nyilvántartás és elszámolás parancsoló szükségei a következő négy csoportba sorozzák az intézet különleges szolgálati teendőit:

az első csoportba tartoznak:

az igazgatási,

a második csoportba:

a számviteli és számadási,

a harmadik csoportba:

a műszaki, és

a negyedik csoportba:

a kezelési ügyek, melyek ellátására megfelelő tiszti, szolgai és munkás személyzet van rendszeresitve.



Szervezet és igazgatás

Az intézet szervezetében rendszeresitve van államtisztviselői jelleggel:

1 igazgatói állás a VI. fizetési osztályban,
1 igazgató-helyettesi állás a VII. fizetési osztályban,
3 osztályvezetői állás a VIII. fizetési osztályban,
12 főtiszti állás a IX. fizetési osztályban,
12 tiszti állás a X. fizetési osztályban,
2 segédtiszti állás a XI. fizetési osztályban, összesen 31 tisztviselői állás;

államszolgai minőségben:

3 altiszti és 1 hivatalszolgai, összesen 4 állás.

A munkás személyzet megállapitott létszámában:

135 műszaki munkás, 1 műszaki növendék, 21 tanoncz, 77 férfi segédmunkás és 182 segédmunkásnő hetibérrel; 16 műszaki munkás árszabály szerint számitott munkadíjjal; 3 gyakornok díj nélkül; összesen 432 egyén nyer alkalmazást.

Irodai dolgokra 4 dijnok, a kataszteri felvételek sokasitásához pedig 5 mérnök, összesen 9 egyén napidíjjal alkalmaztatik.

Az intézet élén áll az igazgató, aki a pénzügyministeriumnak felelős. Ő képviseli az államnyomdát kifelé és vezeti befelé annak összes üzletét. Ő tartozik az ezekre megkivántató személyzetről, pénzről, valamint az intézet minden szükségeinek beszerzéséről gondoskodni. Neki közvetlenül alá van rendelve az intézet összes személyzete.

Az igazgatónak minden feladataiban az igazgató-helyettes segédkezik, akit ez szükség esetén helyettesit is.

A számviteli és számadási ügyeket az osztályvezetőül kinevezett számvivő intézi el, aki gyakorolja egyszersmind a közigazgatási ellenőrzést az igazgató és az intézetbeli összes osztályok ellenében.

A pénztárt, az anyagraktárt és a leltárt egyetemleges felelősség mellett a főtisztekül kinevezett gondnok és ellenőr kezelik, és vezetik az azok kezelésével kapcsolatos számadásokat.

A műszaki csoportban a hitel- és könyvnyomdászati főosztályok élére egy-egy osztályvezető van állitva, a térképészeti főosztály pedig az igazgató közvetlen vezetése alatt áll.

A szakok szerint berendezett egyes alosztályokban főtisztekül, illetve tisztekül kinevezett művezetők eszközlik a megrendelt munka kiviteleit az alantas munkás személyzettel, az osztályvezető utasitása szerint.

A rajzoló és műmetsző alosztályban főtisztek, illetve tisztekül kinevezett graphikai művészek, az igazgató utasitása szerint és az általa megbizott egyik műszaki főtiszt felügyelete alatt működnek; a térképmásoló alosztályban részben a kataszteri felméréstől berendelt, részben napidíjjal alkalmazott mérnökök és árszabály szerint fizetett kőmetszők teljesitik a másolási műveleteket, a főtisztül kinevezett intézeti térképtárnok vezetése és felügyelete alatt.

A gőz- és dinamogépek, a villamvilágitás, a hydraulikus sajtó, a felhuzó gépek, a tüzoltó felszerelés és a lakatos műhely egy főtisztül kinevezett műgépész felügyelete alatt állanak, aki az alája rendelt szakmunkásokkal eszközli a különféle czélokra szolgáló összes gépek és műszereken előforduló kisebb mérvü romlások kijavitását is.

A könyvkötő- és asztalos műhelyekben alkalmazott személyzet egy-egy előmunkás felügyelete alatt, a könyvnyomdászati osztályvezető utasitása szerint dolgozik.

A kezelési ügyek csoportjában, a betüraktárt a betüszedési művezető felügyelete alatt, a papirraktárt a gondnok és ellenőr felügyelete alatt és a térképtárt az igazgató felügyelete alatt, kinevezett raktárnokok kezelik. A hitelraktárt pedig, melyben a postai díjjegyek, bélyegjegyes nyomtatványok és hason természetü értékczikkek tartatnak készletben, raktári biztosokul kirendelt pénzügyministeriumi tisztviselők egyetemleges felelősség mellett kezelik, valamint ezek eszközlik a szállitásokat is a forgalomba hozatalra illetékes kincstári és postai hivatalokhoz.

A kiadóhivatal a könyvnyomdászati osztályvezető alatt áll és az ottani dolgokat egy tiszt mint kiadó látja el a megfelelő számban rendelkezésére adott segédmunkásokkal.

Az intézeti irattár és az igazgatósági iroda egy irodatiszttel és négy dijnokkal az igazgatóhelyettes vezetése alatt áll.



Munkakör, és a működés ellenőrzése

Az államnyomda munkaköre a nyomdászat minden ágára kiterjed és az intézet a sokasitási módszerek minden nemére be van rendezve. Elkésziti a kiadványokhoz kivántató diszitmények tervrajzait, térképeket szerkeszt, fényképi felvételeket eszközöl, és a nyomáshoz szükséges metszeteket és nyomólemezeket külső segitség nélkül házilag állitja elő. Valódi műnyomda, és mint ilyen, páratlanul áll a hazában.

Árudát nem tart, hanem a saját kiadásában időközönkint megjelenő közérdekü műveket bizományos által hozza forgalomba. Vállalatokba nem bocsátkozik, hanem megrendelésekre dolgozik.

Az állami közigazgatáshoz kivántató kezelési nyomtatványok, az egyedárusitott dohánygyártmányok czimjelzékei, a lotto-, a vám-, a fogyasztási adó- és a révátkelési bárczák - az országos felmérés térképlapjai, a bélyegjegyek s értékjegyes ürlapnyomtatványok és a postai értékczikkek nagy tömegeinek kiállitása folytonos és állandó foglalkozást ad az intézetnek. Fordulnak elő esetek, midőn rendkivüli munkával, mint például állami kölcsönök konvertálásánál a czimletek és kamatszelvények kiállitásával annyira el van halmozva, hogy ezek mellett a rendes munkákat és a rendes időben egymaga nem képes végrehajtani: ily esetekben a munkaidő kiterjesztése, vagy amennyiben ez is elégtelen, a közönséges nyomtatványok egy részének kiállitására a magánnyomdák, és első sorban az egyetemi nyomda segitsége vétetik igénybe. Munkahiány azonban egyátalán nem és annál kevésbbé fordulhat elő, mert az igazgatóság fel van hatalmazva magánosoktól is elfogadni megrendeléseket olyan munkákra, melyek kivitelére a hazai magánnyomdák vagy egyátalán nem képesek, vagy azok olyan bizalmi természetüek, melyeknek időelőtti nyilvánosságra hozatala a megrendelőnek érdeke ellen van. Ily megrendelések azonban, mindenkor szem előtt tartva a magánipar érdekeit, csak korlátolt számban fogadtatnak el.

Az államnyomda a magániparral egyátalán nem versenyez, és nyomást rája semmiféle tekintetben nem gyakorol. Sőt az által, hogy a magánnyomdák kiadványaihoz olyan műmellékleteket, melyek előállitására berendezve nincsenek, nekik jutányos árban elkészit, létezése a hazai nyomdaiparnak előnyére van.

Többrendbeli feladatai között az állami hitelpapirok és értékjegyek előállitása képezi hivatásának legfontosabb részét. Ezen alapszik létjoga és ez teszi nélkülözhetlenné az intézetet. Az értékczikkekben mindinkább növekedő évi szükséglete az államnak oly óriási értéket képvisel, melynek kigyártása a biztonság kockáztatása nélkül vállalkozóra nem bizható, és ez teljes megnyugvással kétségkivül csak a kormány feltétlen rendelkezése alatt álló állami intézetben gyakorolható szigoru ellenőrzés mellett eszközöltethető.

Az értékczikkek előállitása az államnyomdában egy külön e czélra berendezett osztálynak teljes biztonságot nyujtó módon felépitett és felszerelt műhelyeiben, minden visszaélést és sikkasztást megakadályozó eljárási szabályok szerint eszközöltetik. Minden gyártási művelet a pénzügyministerium kebeléből kirendelt ellenőrző-bizottság felügyelete alatt, a működő személyzet egyetemleges felelőssége mellett és az előirt szabályok szigoru betartásával hajtatik végre. Munka alatt a bejáratokat felesketett ajtónállók őrzik, munkaszünet alatt biztonsági őrök folytonos őrjáratokkal tartják szemmel az épület belsejét, külső betörések ellen pedig katonai őrszem van állitva az intézet elé.



Felszerelés

Az üzemhez egy 24 lóerejü gőzgép és egy, 1887. évben beszerzett, 2 lóerejü dinamogép szolgáltatja a hajtóerőt. A nagy súlyu anyagoknak és termelvényeknek az emeleteken lévő műhelyekbe való fel- és leszállitására, három helyen az épületben teherfelhuzó készülékek vannak felállitva.

Kezdetben csak a nyomtatás, a betüöntés, a levélboriték kivágás s hajtogatás, a papirvágás és a festékeldörzsölés eszközöltetett gőzerőhajtásra készült gépekkel, mig a többi műveletek részben kézimunkával, részben kézi hajtásra készült apró gépekkel végeztettek. A gyártmányokban mindinkább növekedő szükségletet azonban ily módon fedezni nem lehetvén, a kézi munka évről-évre apasztatott annyira, hogy jelenleg már alig van gyártási művelet, mely ne gőzerővel hajtott gépekkel eszközöltetnék.

Az intézet felállitásának 1869-iki első évében a felszerelés 30 métermázsa betükészletből, 4 darab typografiai gyors- s 2 darab kézisajtóból, 1 darab papirvágó gépből, 4 darab simitó- és raksajtóból, 3 darab betüöntőgépből és 1 darab szoritósajtóból állott, melynek értéke 56.134 forint, az épület 65.000 forintnyi vételárával együtt egészben a vagyonérték 121.134 forint volt.

Jelenleg van az intézetnek 1.610 métermázsa betü-, 81.195 darab anyaminta- s nyomólemez- és 1.983 darab lithografiai kőlemez-készlete, 21 darab typografiai, 1 darab lithografiai és 7 darab réznyomdai gyorssajtója, 18 darab könyv-, kő-, réz- s fény-kézisajtója és 109 darab másféle munkagépe. Könyvtárában a szakmunkák, mintalapok és térképek száma 11.195 darabra megy. 1873-ik év óta tüzoltó teljes felszereléssel bir és 1894-ik év elejétől fogva, az azelőtt használt petroleum helyett, villammal világittatik.

A felszerelés értéke 1894 végével

475.115 frttal,

az épület értéke 1894 végével

199.953 frttal

egészben 675.068 frttal

leltároztatott.



Munkaidő

A hivatalos órák az igazgatósági, a számviteli s az osztályvezetői irodákban és a pénztárnál naponkint délelőtt 8-tól 12-ig és délután 2-től 6-ig tartanak.

Az üzleti osztályokban a rendes munkaidő hétköznapokra terjed és napi 10 órában van megszabva. Az alkalmazottak között kivételt képeznek a 9 órai munkára kötelezett betüszedők, betüöntők, typografiai és lithografiai nyomók s gépmesterek, valamint ezekre a szakokra képzett tanonczok és növendékek s a kőcsiszolók, akiknek a 10-ik munkaóra rendkivülinek számittatik.

A rajzolók, metszők és a térképmásolók naponkint egyhuzamban 6 órát tartoznak munkában tölteni.



Felhasznált anyagok

Az államnyomda évenkint 3.200 métermázsa kőszenet és körülbelül 370 köbméter tüzifát fogyaszt el. Ebbeli szükségleteinek fedezése átlagosan 4.000 forintba és világitása is 4.000 forintba kerül.

A legutóbbi öt év alatt papirért átlagban 300.000 forint, a gyártáshoz szükséges egyéb nyers anyagokért mintegy 60.000 forint fizettetett ki évenkint.

Kezdetben az anyagszükséglet legnagyobb része, megfelelő minőségü hazai gyártmány hiányában, külföldről szereztetett be; az 1877. év kezdetétől fogva azonban a legtöbb anyag és ezek között a papir is hazai gyárakból szállittatik és csakis olyanok vétetnek külföldről, melyek belföldön nem állittatnak elő.

Az anyagszükséglet fedezésére forditott évi kiadások a következők:

Év

Külföldről beszerzett

Belföldről beszerzett

Mindössze


papirokért

egyéb anyagokért

összesen

papirokért

egyéb
anyagokért

összesen



frt

kr

frt

kr

frt

kr

frt

kr

frt

kr

frt

kr

frt

kr

1869

2.867

-

1.050

36

3.917

36

-

-

241

86

241

86

4.159

22

1870

24.924

-

18.025

-

42.949

-

-

-

2.300

78

2.300

78

45.249

78

1871

169.987

91

26.763

77

196.751

68

-

-

6.783

01

6.783

01

203.534

69

1872

183.702

03

8.801

53

192.503

56

-

-

18.973

34

18.973

34

211.476

90

1873

162.475

68

4.681

98

167.157

66

-

-

18.761

12

18.761

12

185.918

78

1874

207.168

29

1.976

77

209.145

06

-

-

14.300

19

14.300

19

223.445

25

1875

230.540

63

4.381

25

234.921

88

-

-

19.249

84

19.249

84

254.171

72

1876

343.229

76

8.396

07

351.625

83

-

-

34.675

30

34.675

30

386.301

13

1877

2.766

10

4.627

41

7.393

51

268.311

02

14.017

27

282.328

29

289.721

80

1878

5.848

70

8.207

93

14.056

63

276.023

53

18.920

05

294.943

58

309.000

21

1879

6.177

72

6.019

66

12.197

38

222.533

64

16.406

80

238.940

44

251.137

82

1880

5.020

42

7.005

20

12.025

62

275.447

17

17.775

85

293.223

02

305.248

64

1881

4.453

16

8.171

75

12.624

91

308.106

36

20.782

11

328.888

47

341.513

38

1882

11.383

24

8.375

45

19.758

69

344.516

89

19.014

42

363.531

31

383.290

-

1883

17.139

43

9.055

01

26.194

44

282.599

62

24.979

55

307.579

17

333.773

61

1884

6.667

57

14.451

13

21.118

70

255.924

89

20.179

05

276.103

94

297.222

64

1885

14.429

42

13.675

88

28.105

30

249.809

85

35.240

10

285.049

95

313.155

25

1886

16.799

55

14.132

96

30.932

51

264.528

95

41.897

67

306.426

62

337.359

13

1887

6.845

92

12.470

12

19.316

04

236.309

15

49.647

03

285.956

18

305.272

22

1888

2.685

91

12.068

88

14.754

79

270.844

09

47.853

34

318.697

43

333.452

22

1889

4.823

42

9.323

54

14.146

96

345.296

43

53.466

34

398.762

77

412.909

73

1890

5.169

33

7.385

47

12.554

80

322.940

97

46.554

43

369.495

40

382.050

20

1891

4.109

14

12.394

92

16.504

06

297.432

84

52.706

53

350.139

37

366.643

43

1892

4.865

12

6.095

77

10.960

89

300.172

09

56.786

51

356.958

60

367.919

49

1893

5.639

38

2.656

32

8.295

70

301.336

50

60.797

48

362.133

98

370.429

68

1894

2.966

68

736

35

3.703

03

297.749

62

66.671

55

364.421

27

368.124

30

A három első év számtételeiben nagy aránytalanság mutatkozik, mely onnan ered, hogy a beszerzett anyagok egy részének ára nem ugyanazon, hanem a rákövetkező évben fizettetett ki.



Üzleti munkaeredmény

Az évi termelés munkanemek szerint osztályozva kitünik az alábbi táblázatokból.

Typogr. munkák:

Év

Öntött betük

Kiszedett

Közönséges
nyomtatványból
nyomtatott rizma

Beköttetett





keményre

fűzve


kilogrammban

téteg

1000 ivvel

darab

1869

7.613

2.129

6.616

-

-

1870

14.011

2.284

7.987

-

-

1871

10.356

3.641

15.095

1.234

107.631

1872

11.459

3.692

17.077

3.641

186.773

1873

7.986

6.059

14.950

1.341

157.170

1874

10.238

6.535

15.778

3.950

277.586

1875

10.866

6.477

15.860

1.128

410.089

1876

15.091

5.377

31.826

4.251

185.940

1877

16.369

5.221

41.799

633

162.985

1878

14.754

5.384

34.446

462

302.381

1879

13.380

5.817

23.718

1.274

506.776

1880

15.738

5.397

28.757

231

309.826

1881

14.781

3.937

38.551

87

480.189

1882

21.022

5.179

22.509

1.040

424.102

1883

18.633

5.176

31.857

62

342.416

1884

13.790

4.416

32.810

60

471.459

1885

18.759

5.977

31.517

245

403.970

1886

16.269

4.744

30.828

47

708.406

1887

18.604

5.039

28.097

2.033

473.375

1888

20.769

5.461

30.062

875

730.977

1889

19.758

5.686

21.547

50.464

530.348

1890

19.548

5.042

22.932

3.655

820.640

1891

17.860

4.714

25.013

4.391

459.520

1892

19.705

5.474

22.453

1.418

630.193

1893

20.315

4.562

18.682

8.419

620.516

1894

18.161

4.399

31.007

4.581

926.012



Rajzolási, metszési, galvanoplasztikai és litografiai munkák:

Év

Kézi rajz

Auto-
grafia

Metszett

Kinyomott

Galvano-
plasztikai készitmények




kőbe

rézbe és
horganyba

térképek

különfélék



darab

lemez

lapokban

ivekben

lemezekben

1871





102.436

193.178


1872

402


131

17

53.074

379.761

1.119

1873

346


124

23

44.381

6.719

1.400

1874

89


507

26

114.347

94.673

3.629

1875

107


94

13

18.929

209.456

648

1876

48


109


38.560

150.535

3.020

1877

188


63

1

49.585

225.265

2.669

1878

43


51


45.728

61.268

6.099

1879

64


74


31.558

69.744

13.827

1880

56


25


35.984

89.721

10.807

1881

52


35

6

147.193

67.639

2.450

1882

61


17

2

43.077

121.096

2.597

1883

41


296

2

70.837

1,116.282

3.318

1884

15


1.382

5

46.383

1,355.290

2.391

1885

145

79

45


335.840

1,040.014

5.831

1886

44

181

46

6

81.568

1,301.068

5.414

1887

59

130

420

1

33.929

1,413.501

2.404

1888

133

301

111


32.217

1,408.619

4.526

1889

78

215

47


85.312

1,370.356

2.666

1890

62

704

97


27.600

1,330.281

3.529

1891

64

887

46


74.242

1,519.496

2.314

1892

42

585

247

12

31.770

1,448.087

2.071

1893

4

859

37

39

25.314

1,482.448

1.937

1894

13

886

35

34

47.797

1,336.868

4.038



Értékczikkek:

Év

Állami
kölcsön-
kötvények

Kamatozó
pénztári
jegyek

Forintos
bélyegjegyek
50 darabbal

Krajczáros
bélyegjegyek
100 darabbal

Váltóürlapok
8 darabbal


ivekben

1871

17.361

578

16.761

202.178

24.739

1872

42.052

2.730

21.381

221.458

305.066

1873

41.000

3.300

33.300

230.741

280.766

1874

253.122

600

20.628

210.088

68.547

1875

36

1.650

4.600

340.896

289.328

1876

180.584

1.525

33.990

316.891

103.387

1877

357.850

2.750

27.365

180.512

281.911

1878

102.695

7.343

17.838

241.598

282.899

1879

199.276

3.101

51.578

279.855

207.425

1880

467.708

2.627

34.566

290.872

524.628

1881

682.016

1.350

18.635

371.903

170.032

1882

99.429

1.650

42.647

261.417

487.415

1883

94.633

825

21.239

252.630

374.440

1884

212.325

2.201

40.772

408.409

599.086

1885

93.757

4.211

23.544

298.751

464.966

1886

122.599

1.375

16.280

362.700

553.598

1887

190.656

2.063

38.875

356.725

621.503

1888

108.174

2.064

32.839

403.112

642.662

1889

1,042.702

2.475

27.528

436.923

440.061

1890

-

1.375

47.706

327.785

802.086

1891

285.473

-

60.395

559.897

822.348

1892

28.967

1.650

33.014

483.464

969.462

1893

1,134.214

-

59.422

388.009

583.877

1894

-

2.062

34.183

367.828

1,020.824



Év

Igérvények
4 darabbal

Vadászati
és halászjegyek
16 darabbal

Marhalevelek
8 darabbal

Vasuti
fuvarlevelek
4 darabbal

Zárjegyek, bárczák
és egyéb szigoru
számadás alá eső
nyomtatványok


ivekben

1871

11.966




80.683

1872

7.532




24.330

1873

15.000




675.148

1874





1,528.747

1875


6.642

917.738


1,129.805

1876

25.749

3.961

839.392


628.762

1877



830.979


282.472

1878



804.679


432.611

1879



672.275


1,049.487

1880

7.725

1.820

682.337


512.116

1881

10.300

1.576

752.053


382.177

1882

10.500

605

921.927


1,035.284

1883

11.812

4.553

798.312


1,197.517

1884

18.177


923.266


299.317

1885

18.026


760.406


436.252

1886

18.025


873.025


1,027.341

1887

12.876

463

1,148.481


463.464

1888

18.044

1.609

948.684

100.000

289.027

1889

7.728

2.573

1,680.567

2,166.950

191.891

1890

15.450

1.931

1,320.032

1,352.718

859.470

1891

7.825


1,394.590

1,571.418

1,632.821

1892

15.551

3.936

1,395.366

1,461.126

2,049.246

1893

1.717


1,037.746

2,419.636

669.805

1894

15.750

3.203

1,582.142

1,817.807

2,748.397



Év

Postadijjegyek
200 darabbal

Hirlapjegyek
200 darabbal

Levelezőlapok
32 darabbal

Dijjegyes
levélboritékok
9 darabbal

Dijjegyes
és egyéb
fizetéses postai
nyomtatványok


ivekben

1871

120.588

63.711

60.394

786.460

237.804

1872

146.000

82.136

215.000

978.494

239.848

1873

149.003

30.000

227.250

1,307.511

462.554

1874

159.426

85.504

152.920

762.776

492.177

1875

220.086

109.499

212.335

425.021

476.197

1876

271.777

100.007

220.016

509.992

724.399

1877

208.923

121.004

286.010

414.693

574.091

1878

253.787

80.006

305.001

464.301

694.921

1879

250.993

150.050

365.309

345.248

246.930

1880

280.436

150.102

405.082

207.020

243.231

1881

326.645

131.757

435.422

252.960

304.002

1882

335.907

155.144

558.844

224.987

308.982

1883

381.599

210.019

494.495

150.994

279.429

1884

364.046

147.030

635.413

136.004

368.574

1885

426.615

165.990

690.524

120.209

355.726

1886

418.736

152.029

819.847

99.714

384.982

1887

452.062

236.181

894.662

65.018

379.978

1888

643.816

228.525

816.204

83.019

425.960

1889

563.392

286.224

1,091.854

77.013

536.652

1890

528.337

206.287

1,082.506

43.004

540.043

1891

697.354

288.404

1,288.629

89.990

661.063

1892

736.082

340.012

1,317.515

84.018

674.118

1893

703.159

368.746

1,123.617

70.004

425.983

1894

827.264

354.657

1,519.800

78.091

841.617

Az intézet 1873. év óta földrészünkön rendezett valamennyi világkiállitásban részt vett és kiállitott tárgyaival mindenkor a magas, vagy a legmagasabb kitüntetésben részesült.



Pénzbeli eredmény

A magyar kir. államnyomda költségvetése a törvényhozás által állapittatik meg. Kiadásait 1873. év óta saját bevételeiből nem csak teljesen fedezi, hanem bevételtöbbletével az államkincstár jövedelmét is gyarapítja.

Az évenkint zárszámadásilag kimutatott pénzbeli eredmény a következő:

Év

Kiadások

Bevételek

Bevételi




többlet

hiány


frt

kr

frt

kr

frt

kr

frt

kr

1869

149.002

-

241

86

-

-

148.760

14

1870

362.248

81

94.425

27

-

-

267.823

54

1871

390.503

84

282.415

75

-

-

108.088

09

1872

403.598

86

378.341

39

-

-

25.257

47

1873

367.973

22

528.072

25

160.099

03


-

1874

426.109

12

453.637

48

27.528

36


-

1875

427.899

27

491.325

.

63.425

73


-

1876

561.834

06

612.127

47

50.293

41


-

1877

488.535

83

606.514

99

117.979

16


-

1878

517.545

53

568.375

15

50.829

62


-

1879

446.810

37

480.827

35

34.016

98


-

1880

487.840

27

590.059

60

102.219

33


-

1881

552.298

85

667.224

26

114.925

41


-

1882

584.902

82

703.024

94

118.122

12


-

1883

542.239

25

668.131

26

125.892

01


-

1884

509.530

06

716.249

77

206.719

71


-

1885

536.755

11

646.456

09

109.700

71


-

1886

569.701

59

732.914

46

163.212

87


-

1887

544.664

88

615.748

38

71.083

50


-

1888

565.550

55

704.143

11

138.592

56


-

1889

676.896

35

794.796

38

117.900

03


-

1890

617.389

08

790.444

30

173.055

22


-

1891

601.020

16

745.405

63

144.385

47


-

1892

604.523

77

764.021

34

159.497

57


-

1893

596.301

71

847.331

89

251.030

18


-

Az 1894. évre szóló számadások lezárásának határideje még nem következett be, ezen év pénzbeli eredménye tehát ez idő szerint még nem mutatható ki.



A munkások felvétele és fizetése

Az intézetben csak magyarországi illetőségü, fedhetlen előéletü és életkoruk 15. évét már betöltött egyének alkalmaztatnak, mely életkoron alul senki még tanonczul sem vétetik fel a szolgálatba. Külföldi származásuak csak az olyan szakokra, a melyekre kellő képzettséggel biró belföldiek egyátalán nem kaphatók, kivételesen és csak is a pénzügyministerium engedélye mellett fogadtatnak fel.

A felvétel előre meghatározott munkabérben, az illetékes iparhatóság által kiállitott munkakönyv és hiteles erkölcsi bizonyitvány alapján, az intézet munkarendjének a felfogadandó által irásban nyilvánitott feltétlen elfogadása mellett történik.

A műszaki és mindkét nembeli segédmunkásokat illetőleg a szolgálat első hat napja próbaidőnek vétetik, melynek letelte előtt a felfogadott, a tényleg dologban töltött munkaidőre eső bér kifizetése mellett, minden felmondás nélkül elbocsátható. A tanonczok próbaideje 14 nap, mely időre ezek fizetést nem kapnak.

A műszaki munkások rendesen csak abban a szakban foglalkoztatnak, a melyre felfogadtattak, kivételes esetekben azonban kisegítőül vagy helyettesképen munkafelügyelői, raktárnoki vagy irodai szolgálatra is kirendelhetők. A tanonczok és gyakornokok azon szakmán kivül, a melyre képeztetnek más munkára és a női segédmunkások testi erőt igénylő terhes munkákra nem használtatnak; a férfi segédmunkások ellenben a házban és az üzlet körül előforduló minden dolgot válogatás nélkül teljesiteni tartoznak.

A munkabérek hetenkint rendesen szombaton, ha pedig ez ünnepre esik a megelőző hétköznapon, az intézeti pénztárnál közvetlenül fizettetnek ki a munkásoknak. Kivételt képeznek: a fényképész és az irodai dijnokok, akik napidijaikat félhavonkint a központi állampénztárnál, nemkülönben az árszabály szerint fizetett kőmetszők és alkumunkások is, akik keresményüket kéthetenkint az intézeti pénztárnál veszik fel. Ezeknek oly esetekben, midőn alkumunkák két hétnél hosszabb időt vesznek igénybe, a már teljesitett munka arányában előlegek is adatnak.

Munkabérül megállapitva van:

fényképésznek

4-5 frt napidíj,

heliogr.-retoucheurnek

5 frt napidíj,

irodai dijnoknak

1.20-1.50 kr napidíj,

fénynyomdásznak

25 frt hetibér,

galvano-plasztikusnak

9-18 frt hetibér,

galvano-pl. műszaki növendéknek

6-8 frt hetibér,

réznyomónak

12-25 frt hetibér

betüöntő és tömöntőnek

10-18 frt hetibér

betüszedőnek

10-20 frt hetibér

typografiai gépmesternek

12-20 frt hetibér

typografiai nyomónak

10-18 frt hetibér

lithografiai gépmesternek

15-20 frt hetibér

lithografiai nyomónak

12-15 frt hetibér

lithografiai segédnyomónak

6-10 frt hetibér

segédréznyomónak

6-10 frt hetibér

műszerésznek

12-18 frt hetibér

géplakatosnak

10-15 frt hetibér

asztalosnak

10-15 frt hetibér

könyvkötőnek

9-15 frt hetibér

kőnyomó tanoncznak

4-8 frt hetibér

typografiai tanoncznak

1-5 frt hetibér

kőlemez csiszolónak

6-10 frt hetibér

festéktörő és eldörzsölőnek

6-10 frt hetibér

férfi segédmunkásnak

6-8 frt hetibér

nő segédmunkásnak

3-7 frt hetibér

A munkások rendszerint a legkisebb hetibérrel alkalmaztatnak, ez azonban már félévi megfelelő szolgálat után a műszaki munkásoknak egy forinttal, a mindkét nembeli segédmunkásoknak pedig 50 krral feljavittatik. További béremelésben csak azok részesittetnek, akik szakmájukban előhaladást, ügyességet és kiváló szorgalmat tanusitanak. A tanonczok mindenkor a megállapitott legkisebb hetibérrel vétetnek fel és ezek a négy évre szabott tanulási idejök alatt félévenkint 50-50 krnyi bérfeljavitásban részesülnek.

A rendes munkaidőn túl terjedő működésért az üzleti osztályokban alkalmazottak külön díjaztatnak. A különdíjak a tisztviselőket illetőleg óránkint 40 krajczárban; a typografiai nyomdászoknak a hetibér 2½%-ában; a többi műszaki munkásoknak a hetibér 2%-ában; a mindkét nembeli segédmunkásoknak, tanonczoknak és szolgáknak pedig 10 krajczárban van megállapitva.

A legutóbbi három évben a munkás személyzetnek egyénenkint a következő átlagos évi keresmény fizettetett ki:

a 3 frt - kr hetibérrel alkalmazottaknak

225 frt,

a 3 frt 50 kr hetibérrel alkalmazottaknak

240 frt,

a 4 frt - kr hetibérrel alkalmazottaknak

260 frt,

a 4 frt 50 kr hetibérrel alkalmazottaknak

290 frt,

az 5 frt - kr hetibérrel alkalmazottaknak

315 frt,

az 5 frt 50 kr hetibérrel alkalmazottaknak

345 frt,

a 6 frt - kr hetibérrel alkalmazottaknak

360 frt,

a 6 frt 50 kr hetibérrel alkalmazottaknak

400 frt,

a 7 frt - kr hetibérrel alkalmazottaknak

430 frt,

a 7 frt 50 kr hetibérrel alkalmazottaknak

480 frt,

a 8 frt hetibérrel alkalmazottaknak

495 frt,

a 9 frt hetibérrel alkalmazottaknak

530 frt,

a 10 frt hetibérrel alkalmazottaknak

645 frt,

a 11 frt hetibérrel alkalmazottaknak

760 frt,

a 12 frt hetibérrel alkalmazottaknak

820 frt,

a 13 frt hetibérrel alkalmazottaknak

850 frt,

a 14 frt hetibérrel alkalmazottaknak

930 frt,

a 15 frt hetibérrel alkalmazottaknak

970 frt,

a 16 frt hetibérrel alkalmazottaknak

1.135 frt,

a 17 frt hetibérrel alkalmazottaknak

1.120 frt,

a 18 frt hetibérrel alkalmazottaknak

1.190 frt,

a 19 frt hetibérrel alkalmazottaknak

1.280 frt,

az árszabály vagy alku szerint dolgozóknak

1.025 frt

A 16 forint hetibérben állók legtöbbje azon osztályokban van alkalmazva, a hol a működés naponkint egy órával a rendes munkaidőn túl terjed, ezeknél tehát az évi kereseti összeg valamivel magasabb, mint a munkában kevesebb időt töltő 17 forintos hetibéreseké.



A munkások segélyezése, elbocsátása és büntetése

A munkások közül mindazok, akik az intézet szolgálatában egy évet már eltöltöttek és feddhetlen magaviseletüek, betegségük esetén a betegsegélyző pénztár által nyujtott táppénzhez az intézet részéről is segélyeztetnek rendes hetibérük egynegyed részével, ha a betegség hetekre terjed, és a napibérnek felével, ha a betegség három napnál - mely időre a betegsegélyző pénztár táppénzt nem ad - rövidebb ideig tart. Az egy év alatt adott külön segély azonban az illető munkás egy heti bérének összegét csak különös figyelmet érdemlő esetekben vagy a szolgálatban történt sérüléseknél haladhatja meg, a midőn pénzügyministeri engedély alapján hosszabb időre terjedő vagy egyszer-mindenkorra nagyobb összegekre rugó segélyek is adatnak.

A kiváló szolgálati buzgalmat és eredményes működést tanusitók jutalomdijban is részesülnek. A több éven át szolgált munkás halála esetén hátra hagyott családjának temetkezési költségekre 15-30 frtnyi összeg adatik.

A katonai fegyvergyakorlatokra való behivatás esetén a behivott helye 8 hétig mással nem töltetik be, hanem az számára fentartatik. Olyan magánügyeiben, melyek elintézésére távozásának szükségességét a munkás bebizonyitja, kimaradási engedélyt kap két hétre bérlevonás mellett, egy napra bérlevonás nélkül.

Munkásai után a betegsegélyző pénztárba nem csak az alapszabályszerü munkaadói járulékokat fizeti az intézet, hanem az időmulasztásokért a munkabérekből levont bírságpénzeket is annak javára forditja.

Az elbocsátás két heti felmondásra, mely kölcsönös, következik be.

Rögtöni elbocsátásnak van helye: szolgálati hűtlenség, engedetlenség, a fölebbvalónak megsértése, szándékos kártokozás, verekedés, botrányt okozó cselekedet, a szolgálatból többszörös s igazolatlan kimaradás, ismételve előforduló részegség, a dohányzási tilalom áthágása és adósság miatt a keresménynek lefoglalása esetében. Rögtöni elbocsátás alatt tilos még az államnyomdában magán munkát végezni és az itt készült munkákról vagy bizalmas megrendelésekről valamit bármi uton nyilvánosságra hozni.

A melyik munkás a munkából elkésik, vagy lecsengetés előtt a munkát abbanhagyja, az a mulasztott időre eső bérlevonáson felül 20 krnyi birsággal büntettetik. A ki pedig a munkaidőt elheveri, vagy igazolatlanul fél avagy egész nap kimarad, az a bérlevonáson felül első izben kétszeres birságot fizet, ismétlés esetén pedig a szolgálatból elbocsáttatik.

A kinek kezén valami elvész és aki vigyázatlanságból, tudatlanságból, hanyagságból vagy könnyelmüségből kárt okoz, az a kár megtéritésén felül dorgálással vagy a körülményekhez képest hetibérének két héttől hat hónapra terjedhető leszállitásával büntettetik.

A czivakodás, durva bánásmód a tanonczokkal, trágár beszéd, lustálkodás és más ilyféle kisebb kihágások dorgálással, esetleg hetibér leszállitással fenyittetnek.

Hűtlen személyek a tényálladék kiderültével azonnal kizáratnak a szolgálatból és a körülmények szerint a biróságnak adatnak át.

A munkás személyzet szolgálati vétségeinek elbirálására az intézet főbb tisztviselőiből fegyelmi bizottság van alakitva, mely az igazgató elnöklete alatt hozza határozatait végérvényesen.

A humánus bánásmód, a biztos kereset és a többrendbeli kedvezmények nyujtásánál, valamint a szigor alkalmazásánál személy válogatás nélkül követett igazságos eljárások azt eredményezik: hogy az államnyomda szolgálatába jutott munkások nem elégedetlenkednek, sorsuk javitása czéljából sem magok közt, sem más gyárak munkásaival nem szövetkeznek és semmiféle munkásmozgalomban soha részt nem vesznek; hanem arra törekednek, hogy az intézet szolgálatában állandóan megtartassanak. Ennek tulajdonitható, hogy itt még a kisebb beszámitás alá eső kihágások sem gyakoriak és igen ritkák az olyanok, melyek hetibérleszállitást vagy épen elbocsátást vonnak magok után. Sulyosabb olyan vétség pedig, melynek elkövetője a biróságnak adatott át, a közel 500 főre menő munkás személyzetnél, az intézet 26 évi fennállása alatt csak kettő fordult elő.


Kelt Budapesten, az 1895. év márczius havában.