Verses moralizáló történet. - A címlap hátán a versfőkből adódó latin vers, Argumentum et dedicatio carminis in capitibus versuum olvasható. A történet Plutarchus nyomán tizenhárom ókori asszony alakját mutatja be. A bevezető versszakok után tizenhárom Exemplumra és a befejező Epilogusra oszlik. Az incipitmutatóra utaló kezdősora: Dicséretes sok asszony állatokról. A szerző az argumentumban és a versfőkben megnevezi magát: Figulus Bogathius Nicoleos, és az et tibi regali, Martine, vir optime szavakkal nyilván Berzeviczy Márton alkancellárhoz szól, akinek házasságára, az utolsó versszak szerint 1575-ben készítette énekét.

Bogáti Fazekas Miklós erdélyi unitárius iskolamester és prédikátor a XVI. század második felének jelentős magyar énekszerzője és zsoltárfordítója volt. Lásd még: MIrodT I 508-510, 514, Pirnát Antal. Művének forrása Plutarchusnak a nők erényeiről szóló munkája (Gunaikvn aretai), egyik elbeszéléséhez pedig Ovidius Fastijának egy részletét használta. A művet részletesen Dézsi Lajos elemezte (Bogáti Fazekas Miklós élete és működése. Bp. 1895, 8-10, 18-20); vö. Emlékkönyv Csengery János születésének hetvenedik évfordulójára. Szeged 1926, 123-125. Lásd még: MIrodT I 526, 538, Stoll Béla.

Forrás: RMNY I. 385 Kolozsvár. 1577.
http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1f0f/2167/239d