Verses moralizáló történet. - A mű, amely hat részből áll, a császárrá lett szegény ifjúnak, Fortunatusnak tanulságokban gazdag életét meséli el. - Az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ifjak hallgassátok, ím egy dolgot mondok.

Toldy Ferenc szerint a magyar verselő a németül tudó Heltai Gáspár lehetett, és a záró versszakok egy megjegyzése alapján német szövegből dolgozott: Ezt írván németből Szebenben hallottam (A magyar költészet története. Pest 1867, 116). Ezt az állítását Szabó Károly is átvette (RMK I 343): Lázár Béla kétségbe vonta Heltai szerzőségét, mert a németül való tudás és a magyarul való verselés ebben a korban másnak is sajátja lehetett, és a vers stíluskritikai jegyei sem bizonyítanak Heltai mellett (EPhK 1890 II. Pótkötet: 366-372). A Fortunatus-mese eredetét és az európai irodalomban való történetét Lázár (i. h. 335-398) és Bleyer Jakab (EPhK 1907: 729-746) vizsgálta.

E nyomtatvány a betűtípusok és az illusztrációk tanúsága szerint a kolozsvári műhelyben készült. A nyomtatás idejének meghatározásában a példányok papírja ad támpontot. A bennük található városkapus vízjelet a kolozsvári papírmalom 1577-től a nyolcvanas évek második feléig alkalmazta (Papíripar 1959: 70, 73, Bogdán István). 1583-ban Gallen János kassai könyvkereskedő raktárának leltárában két tételben is szerepel a magyar Fortunatus-história (MKsz 1887: 137, J. Kemény Lajos). Mindezek alapján e mű megjelenése 1577 és 1583 közötti évekre tehető, ami a szerzés idejétől sem eshetett távol (RMKT VIII 495-496).

Forrás: RMNy I 461. Kolozsvár. 1580.
http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1f0f/2167/2403