Utószó

Tisztelt Szaktársak!

A legjobb akarattal és ambicziózus ügybuzgósággal írtam meg Segélyző- és Önképző-egyletünk történetét.

Hogy munkám itt-ott hézagos, mentsen ki az a körülmény, hogy az adatok, a melyek rendelkezésemre állottak, sok helyütt cserbe hagytak és a folytonosság fonala egyletünk jegyzőkönyveiben szintén sok helyt szakadozott.

De még így is szép, fenséges és lélekemelő kép az, a melyet egyletünk története elénk tár: buzgóságot, lelkesedést és erőt meríthetünk egyletünk ama kimagasló alakjainak ténykedésén, a kik úttörő heroszokként fáradoztak, munkálkodtak a bomlott kéveként szerteszéthúzó tagok egyesűlésén.

Szolgáljanak nekünk példaképen ezen lelkes tagok, a kik a Viribus unitis jelszavát zászlónkra írták és eme zászlót dicsőségesen fennen lobogtatták!

Legyen ezután is az egység és testvériség a mi jelszavunk!