
CÍMLAP
Tamáska Máté
A vidéki tér emlékezete
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
1. Bevezető
A műemlékvédelem táguló körei
A könyv felépítése
Egyéb olvasatok
2. A formaképződés általános modellje
A történetszociológiai magyarázat
A térképződés törvényszerűsége Simmelnél
A morfológiai tény
A formaképződés törvényszerűsége Hajnalnál
A formaképződés modelljének korlátai
3. A kulturális örökség
A kulturális örökség fogalmáról
A társadalom második sebességváltása
A múlt láthatóvá válik
A tér emlékezete
Az emlékek manipulációja
A folklorizmus
4. Útban egy elméleti modell felé
5. A vidék történeti építészetének felbomlása
Az alaprajz felbomlása
A telekrend felbomlása
Arányok felborulása
A népi építészet felbomlása
A negyvenes évek népies irányzata
A népies lakóházak modern kritikája
A háború utáni építési láz
A kockaház
A kockaház környezete
A típusházak barokkosítása
A kockaház történeti szerepe
Az emeletes családi ház
A családi ház, mint befektetés
Új formák
Átmenet a posztmodernbe
Napjaink épületei
6. A vizsgálati módszerek
A vizsgált településtípusok
A módszertani apparátus
A kérdőív előkészítő interjúi
Korábbi survyek eredményei
Kérdőív a lakóházakról
Morfológiai vizsgálat
7. Nagykarácsony
A nagybirtok kialakulása
Az újratelepülés
A falukép a 18. század végén
Uradalmi építkezések a pusztán
A kúria
A majorság egyéb épületei
Az eltűnt völgyi falu
A kétsebességes korakapitalizmus
Szőlőhegy benépesülése
Az uradalom modernizációja
Községesítési kísérletek a két háború között
Szőlőhegy munkástelepei A majorság infrastruktúrájának kiépülése
A földosztás
A telepes község létrejötte
A telepes község arculata
A szocialista mintafalu
Mintafalu a megvalósult szocializmusban
Lakáskorszerűsítések
Rendszerváltás
Mikulásfalva Az utóparaszti falukép felbomlása
Szociológiai gyorsfénykép
Általános műemléki attitűdök
A lakóházak megítélése
8. Sukoró
Sukoró társadalmának kialakulása a török kor után
Népességrobbanás a 18. században
Településszerkezet a 18. században
A szőlőművelés társadalmi hatása
Településszerkezet a reformkorban
A Fő utca szabályozása
A kapitalizmus kora: a megrekedés évtizedei
Külterületek
Az első szabályos utca
Kifelé a paraszti múltból
Falukép a hatvanas években
Műemlékek születése
A műemlékesedés következménye: a szétterülés
A szuburbanizáció
A szőlőhegyek szuburbanizációja
Folytatódó változások
Szociológiai gyorsfénykép
Általános műemléki attitűdök
A lakóházak megítélése
9. Tiszafüred
Falu a szigeteken
A mezővárosi fejlődés
Településszerkezet a 18. században
Szerkezeti változások a reformkorban és a jobbágyfelszabadítás idején
A putri telep
Elszegényedő magterület
Szabályozások
A kereskedelem hatása a településképre
Urbanizáció a századfordulótól a második világháborúig
A kereskedőházak
Kereskedőházak az óriásfaluban
Közösségi épületek
Kockaház a harmincas évekből
Az óriásfalu társadalma
Kertségek parcellázása
A gazdagparaszti építészet: népiből polgári
A megkésett tanyásodás
A háború utáni hatalmi vákum
A szocialista átalakulás első hulláma
Az ipari modernizáció
A lakótelkek térhódítása, a telekosztódás
A telekosztódásból következő utcakép
Kockaházak és a kései népi gyakorlat egymásmellettisége
Új telekosztások
Az expanzió
A várossá fejlesztés évtizedei
A szocialista városkép
A hetvenes évek bontási hulláma
A népi műemlékek védelme
A családi házas kertvárosok
A parasztházak lassuló, de folytatódó eróziója
A rendszerváltás falusias utcaképei
Fő utcából bevásárló utca
A századforduló mint kulturális örökség
A rendszerváltás városszerkezeti hozadéka
Szociológiai gyorsfénykép
Általános műemléki attitűdök
A lakóházak megítélése
10. Az esettanulmányok összevetése
Az összehasonlítás menete
A településszerkezeti változások
A rövid tizennyolcadik század: 1700-1783
A hosszú tizenkilencedik század: 1783-1920
A lassú huszadik század: 1920-1945
A gyors huszadik század: 1945-től napjainkig
Az épületek
A rendies orientáció
A mezővárosi orientáció
Az urbánus orientáció
11. Az örökségalkotási modell
A spontán formaképződés
A megőrző kulturális örökségalkotás
Átmenet a megőrző és a nosztalgikus örökségalkotás között
A nosztalgikus örökségalkotás
Az örökségalkotás dinamikája
Örökségi csoportok
A lassú, konzervatív modernitás
A gyors modernitás: a modern attitűd
A posztmodern horizont
12. Zárszó
13. Hivatkozások
Felhasznált irodalom
Források
14. Képek
Fülszöveg
A települési térben a múlt úgy tárul fel, mint a földtörténet a
geológiai rétegekben. Az emberi környezetre azonban fokozottan igaz,
hogy egymás mellé sorol régről itt maradt emlékeket és frissen
lerakódott rétegeket. A különös kontrasztoknak megvan a maga történeti
magyarázata, sőt mi több, szociológiai törvényszerűsége is.
Nagykarácsony, Sukoró és Tiszafüred három példa a lehetséges sok ezer
közül. Egyiket a nagybirtok, a másikat a jobbágyi szőlőművelés, a
harmadikat a mezővárosi lét formálta évszázadokon át. Mi maradt
mindebből, milyen módon hatott az épített örökségre a huszadik század
második fele, miként vélekednek az emberek mai és régi lakóházaikról -
ezeknek a kérdéseknek jár utána ez a könyv.